GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Ebben a vitaszakaszban az első pont, amit érinteni akarok, az 53. számú ajánlási pont, amelyhez mi, szocialista képviselők nyújtottunk be módosító javaslatot. Túl hosszan nem akarom magyarázni. Ha azt mondom képviselőtársaimnak, mint a jelenlegi, meglévő kedvezmények, amelyek minden EU-állampolgár számára biztosítottak, ha a törvényjavaslat jelen megfogalmazása szerint kerülne elfogadásra, akkor ez azt jelenti, hogy a határon átnyúló szolgáltatások esetén a nem magyar állampolgárok is a magyar adófizetők által biztosított kedvezményeket vehetik igénybe.

(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Tehát kérem, hogy ezt fontolják meg még egyszer. Van Európában számos ország, ahol erre van példa, hogy csak a határig más tarifa létezik, mint azon túl.

A következők a 74, 75., 76. ajánlási pontok, amelyek arról szólnak, hogy versenyeztetés nélkül. Valóban nem ismétlem meg az általános vitában elmondottakat, mi itt javaslatot teszünk képviselőtársaimmal arra, hogyha már egyszer a kormány mindenáron ragaszkodik ahhoz, hogy versenyeztetés nélkül, de azt a kört mindenképpen szűkíteni kell. Meggyőződésünk, hogy az, ahogyan itt pillanatnyilag meg van fogalmazva, ez a visszaéléseknek számtalan lehetőséget biztosít, többek közt arra, hogy valakik, főleg távolsági közlekedésben, kimazsolázzanak egy-egy járatot. Ez az, amivel eddig is küszködtünk. Tehát, ha egyszer azt akarjuk, hogy az adófizetőknek a lehető legkevesebbe kerüljön, akkor nem hiszem, hogy megengedhető az, hogy a pályázatokat mellőzzük.

(16.30)

Az előző vitaszakaszban már szó esett a 88. ajánlási pontról, amely a kötöttpályás szolgáltatással kapcsolatos, itt különböző hatékonysági követelményeket fogalmaz meg a 26. § (1) bekezdése. Mi itt azt javasolnánk, hogy a "különös tekintettel a kötöttpályás közlekedés lehetőség szerinti előnyben részesítését" ki kellene venni. Még úgy is fogalmazok, hogy ez egy kicsit ilyen belső ellentmondást jelenít meg akkor, amikor hatékonyságról beszélünk. Itt a hatékonyságnak egyrészt az utazó szempontjából, az adófizető szempontjából is jelentősége van, tehát ezt mindenképpen így kérném.

A következő egy neuralgikus pont, a 95. ajánlási ponttal kezdődő, ahol az alapellátás megfogalmazására kerül sor. Itt mi különböző megoldási javaslatokat teszünk, különös tekintettel arra, hogy a napi három járatpárt mindenképpen kevésnek tartjuk. Egyszerűen hadd fogalmazzak úgy, hogy a napi három járatpár nem felel meg a törvényben megfogalmazott követelményeknek, ahol taxatíve, tételesen felsorolják, hogy a munkába járást, különböző egészségügyi szolgáltatások igénybevételét kell biztosítani. Ezek közül egyetlenegyet sem támogattak még egyharmadban sem a bizottságok. Látom, hogy itt jobbikos képviselőtársaim is tettek hasonló indítványokat, én ezeket nem akarom érinteni, nyilván erről ők majd hosszabban fognak beszélni.

Egyetlenegyet hadd emeljek ki, Bödecs Barna képviselő úrnak a 107. számú indítványát, amely megfelel az én ízlésemnek. Csak azért beszélek róla - gondolom, a képviselő úr is fog beszélni -, az általános vitában elmondtam, hogy igen, a tartalomba, a bevételi tartalomba ezek mind beletartoznak, és a járműpark-kiszolgáló vagy utasforgalmi, ezek mind odatartoznak, tehát erre fedezetet kell hogy teremtsen az ellentételezés.

A vitaszakaszban az utolsó a 129. számú javaslat, ahol a személyszállításban a szociális támogatások kérdése és annak ellentételezése került sorba. Kérném, államtitkár úr, hogy ezt vizsgálják meg. Meggyőződésem, hogy az, amit Pál Tibor és Varga Zoltán jegyez, egy olyan pontosítás, amely megfelel annak, hogy egy teljesítménnyel arányos elszámolás valósuljon meg, tehát nemcsak a darabszám, hanem a darabszámnak van egy ellenértéke, mert nem mindegy, hogy hány kilométeres szakaszra szól az adott kedvezmény; ez az egyik.

A másik az, hogy ne a Statisztikai Hivatal által nyilvántartott demográfiai adatokat vegyék figyelembe, hanem ezt kihagyva egyszerűen a szolgáltatásnak az igénybe vett mennyisége legyen a meghatározó abban, hogy mekkora összeget kell ellentételezni.

Köszönöm szépen a figyelmet, elnök úr.

Forrás: parlament.hu