NOVÁK ELŐD (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! L. Simon László provokációja ingerelt engem is felszólalásra.

A képviselőtársaim már valóban elmondták, hogy ha már ő itt személyeskedve valami ősmagyar paranoiának nevezte a mi aggodalmunkat (L. Simon László közbeszólása.), amit egyébként, mint ismertettük is itt a vitában, a Magyar Régész Szövetség is oszt, tehát annak a szakmai kifogásait is megfogalmaztuk, mely szerint a nagyberuházások bizony felülírják a régészeti értékeket, valóban elhangzott, hogy mi - ha már személyeskedett valóban - ilyenfajta perverziónak is inkább az ön öncélúan obszcén és trágár versesköteteit tartjuk, amit szégyenszemre állami pénzből, állami támogatásból adtak ki, viszont én jobban örülnék, ha az elnök úr inkább azon aggályainak adna hangot, amelyeket a szakmai bizottságban is megfogalmazott. Hiszen, hadd idézzem csak a tegnapi jegyzőkönyvből például a Szőcs Géza aggodalmas felvezetése utáni összefoglalóját, ön azt mondta akkor: "Már kezdtem megijedni, még jó, hogy a végén egyértelmű volt az államtitkár úrnak az összefoglalója, hogy arra kéri a képviselőtársainkat, hogy támogassák a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát, mert azt hittem, hogy más jön ki belőle, de így megnyugodtam." Valóban, az államtitkár, aki most lehet, hogy megint elaludt, mindenesetre itt most nem látjuk az Országgyűlés ülésén (Halász János: Te is most jöttél, tíz perce!), úgy tűnik, olyan aggodalmakat fogalmazott meg, amelyek alapján tulajdonképpen ő maga is elismerte - hogy idézzem őt -, hogy itt most nem egy olyan módosításról van szó, amely a szakma érdekei alapján fogalmazódott meg.

(11.20)

Azt mondta, hogy itt most nem a nagybetűs tudomány, nem a muzeológusok vagy nem a régészek viszonylag szűk kasztjának az érdekei, hanem makroszempontok érvényesülnek. Lehet, hogy ezek a makroszempontok egészen tágan, ki tudja, meddig, Brüsszelig, Washingtonig vagy szokás szerint Tel-Avivig is elérnek. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Mindenesetre mi igenis az aggodalmunkat osztjuk, nemcsak a sajátunkat (Az elnök ismét csenget.), hanem a szakmai szervezetekét is.

Köszönöm a figyelmet. (Dr. Hoppál Péter: Bravó! - Kucsák László: Köszönjük a szakmai hozzászólást!)

Forrás: parlament.hu