DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mivel idén a nagy angol író, Charles Dickens születésének 200. évfordulóját ünnepeljük, engedje meg, hogy válaszomat egyik remekművének címével kezdjem: Két város regénye. Ha megengedi, akkor egy apró történetet is elmesélnék két városról. Az egyik város Emmendingen a Fekete-erdőben, Németországban, Baden-Württembergben, tőle 34 kilométerre van egy másik város Elzászban, Sélestat Franciaországban. A két város között van azonban két lényeges különbség. A német kisvárosban a munkanélküliségi ráta 3 százalékos, vagyis gyakorlatilag a Milton Friedman által ismert természetes munkanélküliségi rátának megfelelő.

(13.20)

Ezzel szemben a francia kisvárosban a munkanélküliségi ráta a francia átlagot közelíti, majdnem 10 százalék. A fiatalkorúaknál még súlyosabb a helyzet, Emmendingenben 7 százalék a munkanélküliségi ráta a fiatalok számára, a francia Sélestatban pedig 25. Sok oka van ennek. Nyilvánvaló, hogy a gazdasági szerkezet eltérése is az egyik ok. De az igazi ok a munkaerőpiacban rejlik, a munkaerő-piaci szabályozásban. Franciaországban a munkanélküliségi ellátás ideje háromszor nagyobb, mint Németországban. Németországban sokkal egyszerűbb az elbocsátás és a felvétel, sokkal rugalmasabb a túlóra szabályozása, és sokkal rugalmasabb a szabadság szabályozása is. Csak az LMP-nek mondom, Franciaországban és Németországban is a tankötelezettség korhatára 16 év, azzal a különbséggel, hogy Németországban 16 éves kortól megnyílik az út a tanonci pálya, vagyis a szakmunkásképzés felé.

Tisztelt képviselő úr nemrégiben Brüsszelben járt, és úgy tudom, hogy találkozott Martin Schultz képviselő úrral és a parlament alelnökével is. Gondolom, volt alkalma megbeszélni a munkaerő-piaci politikát, mert hisz Martin Schultz annak a német Szociáldemokrata Pártnak a tagja, amelyik 2004-2005 között bevezette ezeket a rugalmas munkaerő-piaci eljárásokat és ezeket a modelleket. Gondolom, a brüsszeli út többről is szólt, mint arról, hogy kollégáival együtt egy brüsszeli kiskocsmában elénekeljék az Internacionálét, vagy arról, hogy tisztelt képviselő úr alelnök legyen a pártjában, és kihasználta a lehetőséget arra, hogy megismerkedjen a rugalmas munkaerő-piaci politikával. Azért is örültem volna ennek - remélem, így történt -, mert hisz mindaz, amit mi Magyarországon a munkaerő-piaci politikában bevezettünk, az pontosan ez. Rugalmas munkaerő-piaci politika, egyszerűbb felvétel, egyszerűbb elbocsátás, rugalmas szabályozása a túlórának, rugalmasabb lehetőségei a vállalásnak, a szakképzés hozzáigazítása a munkaerőpiac igényeihez, a korai nyugdíjaztatás felülvizsgálata mind ebbe a körbe tartozik.

Tisztelt Képviselő Úr! Ez egyébként, ha úgy tetszik, tankönyvszerű kínálati politika. Önök szokták használni a kifejezéseket, hogy ortodox meg ortodox; ez igazi ortodox munkaerő-piaci politika. Ez az a politika egyébként, amivel Európa sok országában próbálkoznak. Olaszországban Monti éppen most tervezi - még csak tervezi -, hogy bevezesse ezeket a reformokat, Spanyolországban megpróbálja keresztülvinni a parlamenten a kormány, Portugáliában talán már el is fogadták, Belgiumban pedig, ahol ön is járt, Brüsszelben, szintén hasonló munkaerő-piaci reformokat visznek végbe, kínálati oldali munkaerő-piaci reformokat. Magyarország ebben, lássuk be, közel egy-másfél évvel előtte van a dél-európai reformországoknak.

És ha megengedi, zárásként az adatokat is hadd mondjam, hogy tisztán lássuk, mi is történt és milyen hozománya van ennek a munkaerő-piaci politikának. 2012 januárját összehasonlítva 2011 januárjával: az Európai Unióban a munkanélküliségi ráta 9,5 százalékról 10,1 százalékra növekedett, ugyanebben az időszakban Magyarországon a munkanélküliségi ráta 11,4 százalékról 10,9 százalékra csökkent. Úgy gondolom, hogy ez a szám önmagáért beszél. Ami pedig a foglalkoztatás növekedését illeti: a legutolsó adat, ami uniós szinten és magyarországi szinten is elérhető: 2011 harmadik negyedévét 2010 harmadik negyedévével összehasonlítva uniós szinten a foglalkoztatás 0,1 százalékkal csökkent, Magyarországon pedig 0,5 százalékkal növekedett.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu