FERENCZI GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájában hat módosító javaslatról szeretnék beszélni, amelyeket Hegedűs Lorántné és Vágó Sebestyén képviselőtársaimmal nyújtottunk be. Engedjék meg, hogy bevezetésként azért emlékeztessem önöket Szőcs Géza kulturális államtitkár úr április 2-ai nyilatkozatára, amelyet szintén a kulturális és sajtóbizottság ülésén tett, mégpedig, hogy az örökségvédelmi szakma szempontjait nemzetgazdasági érdekek alapján voltunk kénytelenek felülírni.

Az előző héten, az általános vitában is el kellett mondjam, elmondom most is, hogy úgy érezzük, a magyar nemzet érdekeit ismét alávetik más érdekeknek, ugye, az uniós beruházások kapcsán úgy érezzük, hogy az Európai Unió érdekeinek, illetőleg eleve a nagyberuházók, a tőkés lobbicsoportok érdekeinek. Mondom ezt azért, mert a Magyar Régész Szövetség honlapján is elolvashatják azt a közleményt, a régészek közleményét, amelyben lényegében az egész előterjesztést elutasítják. Módosító javaslataink éppen azt szolgálják, hogy a szakmai, a régész szakma érdekei kerüljenek előtérbe a gazdasági érdekekkel szemben. A régész szakma érdekei pedig, úgy gondolom, egybeesnek a magyar nemzet érdekeivel, hiszen ennek az előterjesztésnek azt kellene szolgálnia, hogy azokat a közös kulturális értékeinket, amelyek nagy része jelenleg is még a föld felszíne alatt található, minél nagyobb számban, minél teljesebben be tudjuk mutatni mind a jelen, mind pedig a jövő magyarságának.

Az elfedés kifejezés, az elfedés fogalom, úgy gondolom, önmagában is hagy maga után kívánnivalót. Nem tudom elfogadni azt, hogy miközben hazánkban, átolvasva a költségvetést, jelenleg is számos olyan dologra van pénz, ami mellőzhető lenne, arra hivatkoznak az elfedésnél, hogy nincs elég pénz a régészeti feltárásokra. Úgy gondolom, hogy miközben mondjuk Jáksó László sorozatára hatalmas összegek jutnak, vagy akár a mai napon már idézett finnugor nyelvi kutatásokra is, akárcsak a költségvetésből, ha idézünk egy példát, ugye, 150 millió forintot szánnak finnugor nyelvészeti konferencia szervezésére, akkor egészen elképesztő, hogy egyáltalán egy ilyen kategóriának szerepelnie kell ebben az előterjesztésben, mint az elfedés kategória. Ezért az egyik módosító javaslatunk némiképp szimbolikus, hiszen azzal, hogy az elfedés fogalmát elnyergelésre változtattuk, lényegében a kormány törvényalkotói szándékát szeretnénk egyértelműsíteni és nyilvánvalóvá tenni az eredeti megfogalmazás általi kedvezményezettek körét, mégpedig a Nyergesek és Simicskák körét.

A másik módosító javaslatunk pedig törölné magát az elfedés fogalmat a törvényjavaslat szóhasználatából. Azt szeretnénk, ha minden régészeti lelet bemutathatóvá válna a nagyközönség számára. Egyébként a régész szakmában osztatlan felháborodást keltett, mint ahogy mondtam, a törvényjavaslat, és itt főleg az autópálya-lobbi érdekei miatt, amelyeket, úgy látszik, hogy feltétlenül szeretne szolgálni ez az előterjesztés.

(0.30)

Az elfedés felveti annak az aggályát, hogy miként lehet a feltárásra nem kerülő örökségi elemek fizikai védelmét biztosítani, ha éppen a fel nem tárás miatt nem ismert, mit biztosítunk.

Egyébként a Magyar Régész Szövetség azt is sajnálja, hogy mindössze a sajtóból értesült arról, hogy napirendre tűzték ennek az előterjesztésnek a vitáját, és megütközve vették azt is tudomásul, hogy újból a szakma részvétele nélkül és mind az örökségvédelmi szempontok, mind pedig Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásainak mellőzésével készül a kormány a 2001. évi, a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosítására. Még korábban felhívták Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter úr figyelmét arra, hogy a Nefmi jelenlegi indítványa teljesen szembemegy az elmúlt hónapok együttműködésének előremutató, a beruházások érdekeihez és a világos szervezhetőség igényeihez alkalmazkodó, valamint az örökségvédelem szempontjait is figyelembe vevő szemléletével - áll a régész szövetség közleményében.

A feltárásokat érintő szakmai kérdésekben pedig a Magyar Régész Szövetség szerint a kormány tájékozatlanságról ad tanúbizonyságot. Itt ugyanis sérelmezik az eljárások időtartamának rövidítését, a próbafeltárások engedélykötelességének az eltörlését, valamint a régészeti feltárások engedélyezési kérelmének mindössze ötnapos határidejét is. Úgy gondolják és úgy gondoljuk mi is, hogy mindez a megalapozott szakmai munka feltételeit veszélyezteti, ezért javasoljuk, hogy az ötnapos határidőt 15 napra módosítsuk, amennyiben elfogadják Hegedűs Lorántnéval közösen beadott javaslatunkat. Azaz legyen kellő idő arra, hogy a próbafeltárás eredményei alapján a feltárást végző intézmény a próbafeltárás befejezésétől számítva rendelkezzen elegendő idővel ahhoz, hogy kérelmet tudjon benyújtani a hatóságnak, és ez a kérelem kellő szakmai megalapozottsággal bírjon.

Véleményünk szerint az is elfogadhatatlan, hogy a döntések ellen fellebbezésnek nincs helye. Azaz, ha egy ismeretlen összetételű plénum - vagy egy olyan plénum, melynek a függetlensége megkérdőjelezhető - úgy dönt, hogy egy adott területen ne kelljen régészeti feltárást folytatni, hanem ezeket a leleteket elegendő legyen elfedni, akkor ez ellen a döntés ellen nem fellebbezhet senki. Ezért szeretnénk törölni ezt a törvényből, az előterjesztésből, tehát hogy lehessen fellebbezni ezek ellen a döntések ellen, különösképpen azoknak a szakmai és civil szervezeteknek, amelyeknek - úgy gondoljuk - mindenképpen van kompetenciájuk ezekben a kérdésekben állást foglalni.

A gépi földmunka időtartamának egységesen tíz napra történő korlátozása pedig teljességgel figyelmen kívül hagyja mind a régészeti feltárások gyakorlati, szakmai szempontjait, mind pedig a beruházások eltérő léptékéből adódó realitásokat. Ezért itt a gépi földmunka időtartamát szeretnénk tíz napról 90 napra növelni.

Az pedig úgy gondoljuk, szintén elképesztő, hogy tovább csökkentik azt a keretösszeget, amelyet a nagyberuházások alkalmával a beruházóknak el kell költeniük régészeti feltárásokra. Ez a keretösszeg 200 millió forint bruttó értékre csökkenne, ha a jelenlegi előterjesztést szavazná meg a tisztelt Ház. Mi szeretnénk elérni, hogy a bruttó 200 millió forint helyett nettó 200 millió forintra változtassuk ezt a pontot.

Mivel a nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feltárásokra fordítható keretösszeg további leszállításával fennállna annak a veszélye, hogy nemzeti identitásunk egyik pillérét jelentő régészeti örökségünk, a múltunk megismerését szolgáló forrásanyag további jelentős része fog örökre elveszni a magyarság és a nemzetközi érdeklődés számára.

Szeretném zárásként elmondani önöknek, hogy talán még fontosabb kérdés az, hogy lesz-e egyáltalán majd mit megmentenünk az utókornak. Egy érdekes történet, tavaly hívták fel a figyelmemet arra, hogy még 2006-ban kikerült a közlekedési táblák köréből az az Árpád-kori emlékhelyeket jelző I-028-as KRESZ-tábla, amely addig jelölte bárhol az utak mentén található ősi régészeti leletanyagainkat vagy akár az Árpád-korból származó építészeti emlékeinket. A sors fintora, hogy ennek a táblának a helyére - szándékoltan vagy véletlenül - éppen a zsinagógát jelző KRESZ-tábla került, holott lehetett volna folytatni a számozást, és egy teljesen új jelzésszámon lehetett volna egy új KRESZ-táblát beiktatni. Nem indokolta semmi azt, hogy az Árpád-kori emlékhelyeket jelző KRESZ-táblát töröljék.

Még az ősz folyamán szóbeli kérdést tettem fel, Fónagy János államtitkár úr válaszolt is rá, és megígérte, hogy valóban semmilyen akadálya nincs a kormány részéről annak, hogy újra egy külön KRESZ-táblával jelöljük az Árpád-korból származó régészeti emlékeinket. Ennek ellenére hónapokon keresztül nem történt semmilyen előrelépés az ügyben. Így néhány héttel ezelőtt egy írásbeli kérdést nyújtottam be, amelyre már Németh Lászlóné miniszter asszony válaszolt, aki megígérte, amennyiben bármely területen kérvényezzük ennek a táblának a kihelyezését, úgy annak ellenére soron kívül engedélyezni fogja a közlekedési hatóság ennek a táblának a kihelyezését, hogy az útügyi nyilvántartásba ez a tábla még nem került vissza, mert ennek a visszakerülése hosszabb folyamat eredménye lehet.

Most a kérdésem arra vonatkozna, hogy ha viszont ezzel az előttünk fekvő előterjesztéssel nem biztosítjuk azt, hogy ezek a közös kulturális értékek bemutatásra kerüljenek a magyarság számára, és megőrizhessük őket a jövő nemzedékei számára is, akkor egyáltalán lesz-e hová kihelyezni ezeket a KRESZ-táblákat, ezeket az Árpád-kori emlékhelyeket jelző táblákat. Mert úgy érezzük, hogy ha egy autópálya-szakasz kerül majd egy fel nem tárt régészeti lelet fölé, vagy különböző nagyberuházások érdekei győzedelmeskednek a magyar érdekek felett, tehát nem fogjuk ezeket az értékes kincseket feltárni, akkor lehet, hogy sajnálatos módon ezeknek a tábláknak a kihelyezésére ugyanúgy nem lesz szükség, mert már nem lesz hová ezeket kihelyezni.

Tehát kérem önöket, hogy fontolják meg a módosító javaslatainkat. Azt is mondhatnám egyébként, hogy mivel szinte minden ponthoz, minden bekezdéshez kellett benyújtani módosító javaslatot, hogy ha így nézzük ezt az előterjesztést, akkor akár vissza is vonhatnák az egészet. Most itt a részletes vitában mégsem azt mondom, hanem kérem önöket, hogy próbáljunk meg módosító javaslataink elfogadásával némiképpen finomítani ezen az előterjesztésen.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

(0.40)

Forrás: parlament.hu