GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Szócska államtitkár úr úgy fogalmazott, hogy "az egészségügyi szolgáltatások hozzáférésének az egyenlőségét biztosítani", majd néhány gondolattal később már úgy fogalmazott, hogy "közel azonos szintű ellátás biztosítása". Vártam, hogy mire a végére érünk a beszédnek, elfogy a tartalom, és már semmiről nem esik szó, ugyanúgy, mint mondjuk, az egészségügyi kasszának a megkurtítása tekintetében nem beszélünk arról, hogy annak a százmilliárd forintnak a kivonása hol okoz a legnagyobb gondot, hol üt a legnagyobb sebet; legkiváltképp nyilván ott, ahol a tehetősség nincs meg, ahol hátrányos helyzetben szorítottan élik az emberek az életüket. Ugyanez a szolgáltatások, az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele tekintetében is fogható az elmúlt két év tapasztalásai alapján is, úgyhogy én nem osztom Nagy Kálmánnak azt a fajta gondolkodását, amely az állam innovatív szerepét érinti az egészségügyben a beavatkozás tekintetében, sokkal inkább félelmeim vannak e tekintetben, hogy pont ott, ahol a legtöbbet kellene hogy segítsen, ott fog a legtöbb gondot és problémát okozni. Nyilván az ellátás vonatkozásában az alapvető feltételek biztosításának kellene meglenni. A célfelület kijelölése lehet ez, lehet, hogy az egészségügyi intézményrendszer átalakítása tekintetében a színvonal emelésére kerüljön sor, a hatékonyság növelésére és egyebekre, de a garanciák ebben a törvénytervezetben sehol nincsenek.

Ráadásul ha egy törvénytervezet úgy készül, hogy mondjuk, a társadalmi egyeztetésre jut 16 órányi idő, akkor meg még inkább kétséges ez a történet. Akkor, ha az első gondolatok között az fogalmazódik meg, amit a képviselőtársam is mondott, hogy a kötelező vezetői pályáztatások a legfontosabbak, akkor csak a kétségek sokasága születik meg bennem. Majd a vita kapcsán nyilván kifejtem mindezeket, csak jelezni szerettem volna már az indulás pillanatában a kételyeket is.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.)

Forrás: parlament.hu