KORONDI MIKLÓS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A "Merjünk nagyok lenni" sorozatomban ma az 1808. évi VII. törvénycikkben rögzített magyar királyi honvéd Ludovika Akadémia 1872-től szabályozottan történő működésére és annak 140 éves történetére szeretnék röviden emlékezni.

A haza védelmét nemcsak az elszánt és hősies közkatonákkal, hanem a jól képzett, hadvezetési és hadvezéri szerepet is betöltő tiszti állománnyal is biztosítani kell. Akik védik az uralkodóházat, az ország népét, törvényeit, a belső rendet, és folyamatosan sajátítják el a tudományt, a stratégiát és a taktikát. Így gondolták ezt, amikor Mária Ludovika felséges császárné és királyné 50 ezer forintot adományozott, és mögé több száz arisztokrata, állami tisztviselő és a rendek sorakoztak fel támogatásukkal. Az ifjak számára egy olyan katonai életpályamodellt állítottak fel, ahol az állami szolgálatba lépve tisztelet, becsület, tisztesség, tekintély és elismerés övezi körbe őket.

Az intézmény alapkövét 1830-ban József nádor magyar királyi herceg tette le. Működését már 1809-ben szerették volna elindítani, de az intézmény csak 1836-ban készült el. A magyar katonai felsőoktatás főépülete Pollack Mihály tervei alapján épült fel Budapesten, a VIII. kerületben.

(1.00)

14-17 évesen, még a hadköteles életkor előtt kerülhettek ide az ifjak, illetve a tényleges szolgálatukat végző honvédtisztek. Kétirányú oktatás folyt: tisztképzés és felsőfokú képzés. Azokat a kadétokat, akik kiválóan teljesítettek, a királyi hadseregben hadapródnak sorozták be, a kitűnőek hadnagyi rangot kaptak.

Végül az 1872. évi XVI. törvénycikk szabályozta az akadémia működését. Eleinte az oktatás német nyelven folyt, majd engedélyezték a magyar nyelvet. A korabeli oktatási anyagból kitűnik, hogy fegyverhasználatot, úszást, vívást, tornát, lovaglást, hadseregszervezést, harcászatot, hadászatot, jogtudományt és még számtalan olyan ismeretet kellett elsajátítaniuk, amit egy innen kikerülő katonatisztnek tudnia kellett.

Kezdetben sok nehézség adódott, kevés volt a jelentkező, és nem állt rendelkezésre megfelelő mennyiségű és színvonalú magyar nyelvű tankönyv. Az iskola népszerűsítésére 1873 novemberében megjelent az első katonai tudományos szakfolyóirat, a Ludovika Akadémia Közlönye.

A katonai parancsnokok és akadémia vezetőinek cseréjével a szemlélet és az oktatási rend is nagyot fejlődött, változott. Például 1895. szeptember 1-jétől Csesznák Benő ezredes irányítása alatt a növendékek a társasági élethez szükséges etikettet, táncot, illemtant és viselkedési kultúrát is tanultak. Magas szintű szaktudással rendelkező, jó modorú, illemtudó és feddhetetlen erkölcsű, új tisztikart kívántak kinevelni, hogy ezzel is növeljék a honvédség tekintélyét.

Az iskola több korszakot élt meg. Lényeges változás Trianon után állt be: mint ismeretes, az antanthatalmak katonai korlátozásokat vezettek be, így korlátozták a növendékek létszámát is.

Az akadémia kiváló tiszteket adott a magyar hazának. Sajnos közülük többen elestek a háborúban, mások a kommunizmus áldozatai lettek. Hála istennek, többen még ma is élnek, így például vitéz békei Koós Ottó százados, akit 1938. augusztus 20-án avattak fel, és aki részt vett a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem évzáró állománygyűlésén, a Ludovika Zászlóaljnál 2011. december 15-én.

Egyik barátommal történt beszélgetésük során Ottó bácsi dicsérte azt az irányt, ahogyan a mai honvédelmi vezetés ludovikás szellemben kívánja nevelni, képezni tisztjeit. A 97 éves Ottó bácsi, aki 12 évet töltött a Gulágon, kiemelte, idézem: "Eddig fasiszta katonatisztek voltunk, most végre megélhettem, hogy helyére tették a dolgokat." Ezekben a szavakban minden elismerés benne volt.

Tiszteletre méltó és dicséretes, ahogyan a mai Magyar Honvédség ápolja a hagyományokat, az itt végzett tisztek pedig hősiességükkel, tudásukkal, bátorságukkal előttünk járnak.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu