BENCSIK JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is szeretném megnyugtatni Jávor Benedek képviselőtársamat, hogy nagyon jó úton jár. Igen, nemhogy nagy a valószínűsége, hanem szinte teljes egészében biztos, hogy az Európai Unió a direktíváit piaci szempontok figyelembevételével is határozza meg, és ezek a direktívák a magországok számára kedvezőbb feltételeket teremtenek, a peremterületen lévő tagországok számára (Dr. Józsa István: Még kedvezőbbeket!) kedvezőtlenebb feltételeket teremtenek. De így van ez minden egyes szabályozási területen, az agrárgazdaságtól kezdve egészen a megújuló energiák használatáig vonatkozóan. Tehát minden technológiai előírás, paraméter, amely a Közösség érdekeit is szolgálja, a háttérben tartalmazza azokat a piacépítési, piacszabályozási szempontokat is, amelyektől nem nagyon tudunk eltekinteni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Két esztendővel ezelőtt, amikor leltárt készítettünk arról, hogy melyek a hazai energiapolitika korrekciót igénylő pontjai, előkelő helyen szerepelt az európai uniós direktívák és a nemzeti szempontok összeegyeztethetőségének kérdése, és a most elindult vitából is látszik, hogy ez nagyon fontos szempont az energetikai kérdések szemügyre vételekor is.

A magyar kormány éveken át csak gyenge kísérleteket tett arra, hogy az európai energiapolitika aktív alakítójává váljon. Az uniós előírások hazai jogrendbe történő automatikus átültetése során pedig csak ritkán fordult elő az, hogy az adott kötelezés hazai érvényesülésének előnyei és hátrányai egyaránt felkerültek a döntéshozás mérlegének serpenyőjébe. A nemzeti energiastratégia elmúlt őszi elfogadásakor nem az volt a szándékunk, hogy teljes egészében szakítsunk a korábbi kormányzatok energiapolitikájával. Ha akartuk volna is azt, akkor sem tehettük volna meg, hiszen tisztában voltunk vele, hogy az ország hagyományos energiahordozók vonatkozásában meglehetősen szegénynek mutatkozik, a megújuló energiapotenciálunk nemzetközi összevetésben pedig legfeljebb átlagosnak mondható.

(15.30)

Ugyanakkor elsődleges célként fogalmaztuk meg, hogy az állam szabályozó erejének növelésével együtt szükség van a nemzeti tulajdon részarányának növelésére, és ezzel együtt elengedhetetlenné vált a nemzetközi energiapolitika hazai érdekek mentén történő befolyásolása.

Mindez magában kell foglalja azt is, hogy ha egy uniós rendelkezés hazai jogrendbe történő átültetésére kerül sor, akkor megvizsgálásra kerüljön, milyen mértékben képes az hozzájárulni az ország biztonságos, megfizethető és fenntartható energiaellátásához. Különösképpen igaz ez a jelen esetben, amikor igyekeztünk első körben egy olyan szabályozási lehetőséget találni, amellyel úgy ítéltük meg, hogy eleget is teszünk az Európai Unió elvárásainak, ugyanakkor nem adunk kényszerzubbonyt a hazai energia- és klímapolitika nyakába. Ugyanakkor az általunk akkor keresett szabályozás nem volt megfelelő az Európai Unió számára, ezért kötelességszegési eljárást indítottak, és ennek következtében most pontosításra szorul a korábbi szabályozás.

A külső függőség csökkentése érdekében az energiastratégia az atomenergia jelenlegi szinten történő fenntartása mellett egyre nagyobb szerepet kíván biztosítani a megújuló energiák számára is, ugyanakkor egyértelműen megmutatkozott az is, hogy az ellátásbiztonsági szempontok érvényesülése nem nélkülözheti a hazai előfordulású energiahordozók felhasználását sem. A hazai szén, lignit és földgáz felhasználása azonban nagyon komoly környezetvédelmi, fenntarthatósági korlátokba ütközik, hiszen a jelenleg rendelkezésre álló legfejlettebb technológiák alkalmazása mellett is jelentős szén-dioxid-kibocsátással jár együtt. Bár kétségtelen, hogy az atomenergia használata szinte teljes egészében kiküszöböli az üvegházgáz-kibocsátást, ugyanakkor más szempontból vizsgálva az is hordoz magában fenntarthatósági szempontú aggályokat. A villamos energia előállítására alkalmas megújuló energiák többsége időjárásfüggő, ezért jelentős költségű beruházásokat igényel azok átviteli rendszerbe történő illesztése, hogy az ellátórendszer továbbra is garantálni tudja az energiatermelés és energiafogyasztás egyidejű egyensúlyát.

Tisztelt Országgyűlés! Miután a fél évvel ezelőtt elfogadott stratégia érdemben számol a hazai fosszilis energiahordozók villamosenergia-termelésben betöltött szerepének szinten tartásával, meg kell találnunk azokat az elérhető technológiákat, amelyek ezt lehetővé is teszik. A lehetséges technológiák vizsgálata mellett azt is meg kell néznünk, hogy azok alkalmazására van-e nemzeti szempontokat is figyelembe vevő beruházó, amely a megtermelt jövedelem túlnyomó részét hazai környezetben kívánja ismételten befektetni, s azzal akár a térségi foglalkoztatási helyzetet is érdemben befolyásolni. A Mátra térségében megvalósítható és megvalósítandó energetikai fejlesztéseket is e peremfeltételek mentén kell részleteiben megvizsgálnunk, s majdan a legjobbnak mutatkozó döntést meghoznunk. Nem most, majdan. Amennyiben nem szeretnénk azzal szembesülni, hogy az évszázados bányászati és szénerőművi szakmakultúra teljes egészében veszendőbe menjen, meg kell találnunk azt az átmeneti technológiát, amely 2030-ig biztosítani tudja a hazai készletek bár erőteljesen kompromisszumos, de ezzel együtt fenntartható módon történő átalakítását.

Tisztában vagyunk azzal, hogy az energetikai célú átalakítás során leválasztott szén-dioxid geológiai tárolása fenntarthatósági szempontból nem a legoptimálisabb megoldás, mint ahogy a bizottsági álláspont megfogalmazásakor már utaltam rá. De miután az ezzel kapcsolatos uniós előírások hazai jogrendbe történő átültetése megkerülhetetlen, nekünk az a kötelességünk, hogy megfelelő környezetvédelmi és pénzügyi garanciák előírásával egyidejűleg valóban vizsgálat tárgyává tegyük a nemzetgazdasági szintű haszonvét feltárásának lehetőségét is.

A szén-dioxid geológiai tárolásának Magyarország délnyugati részén elhelyezkedő, korábban szénhidrogén kitermelésére szolgáló földtani közegekben már több mint két évtizedes kedvezőnek mondható tapasztalatai vannak, ezzel együtt is körültekintő eljárásrend kialakítására van szükség. Miután a szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezetek kutatásával, azok tárolásra történő esetleges kialakításával, hasznosításával és bezárásával és a szén-dioxid geológiai tárolás céljából történő szállításával kapcsolatos szabályok sajátosnak mondhatók, ezért célszerűnek mutatkozik azokat egy helyen szerepeltetni, a bányászatról szóló törvényen belül is, így azt most egy új fejezettel kívánja a kormány kibővíteni.

A kutatási engedély megszerzéséhez szükséges pénzügyi biztosíték megállapításához legmegfelelőbb módszerként azt ajánljuk, hogy azt az engedélyező hatóság az egyedi engedélyezési tervek elbírálásakor állapítsa meg, hiszen az összeg nagyban függ a lehetséges tárolóhely műszaki adataitól, a tárolni kívánt szén-dioxid mennyiségétől.

Rögzíteni szükséges azt is, hogy a szén-dioxid-szállítás és -tárolás bányászati tevékenységtől való eltérő jellegéből adódóan a tárolóhely és a szállítóhálózat üzemeltetőjének személye elválhat egymástól. Mindezek figyelembevétele mellett kell szabályozni a tárolóhelyhez történő, megkülönböztetéstől mentes hozzáférés lehetőségét is.

Az elfogadásra javasolt törvény előírt gyakorisággal kötelezővé teszi a bányafelügyelet számára a rendszeres helyszíni ellenőrzések megtartását a bezárást megelőző és az azt követő időszakra egyaránt. Az esetleges szivárgás vagy jelentős rendellenesség esetén szükséges intézkedések is részét képezik a törvényjavaslatnak.

A környezet és az emberi egészség megóvása érdekében a bányafelügyelet kötelezést adhat ki, s ha azt a kötelezett nem teljesíti, akkor azt maga a hatóság is végrehajthatja.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezek a passzusok, javaslatok, amelyek megfogalmazásra kerültek a törvényjavaslat módosítási javaslatában, elvi lehetőséget és egy szabályozott keretet biztosítanak arra, hogy a gyakorlatban megvizsgálásra kerülhessen az, hogy Magyarország mely földrajzi térségében, mely földtani környezetében lehetséges elviekben ezzel a technológiával érdemben foglalkozni. Azt mondjuk, hogy valóban vizsgáljuk meg a technológia magyarországi alkalmazásának a lehetőségét mint egy lehetséges megoldást. Ez nem jelenti azt, hogy ezt a technológiát ki kell választani, és alkalmazni kell. De ha a nemzetközi peremfeltételek úgy alakulnak, hogy Magyarország számára csak ez az út az, amely a hazai előfordulású szén és lignit hasznosítását biztosíthatja, akkor ne álljunk ott 5-8-10 esztendő múlva széjjeltárt karokkal a döntések meghozatalakor, hogy ezt a lehetséges utat és technológiát érdemben nem vizsgáltuk meg.

Tisztelt Országgyűlés! A nemzeti energiastratégia elfogadásával egyidejűleg a kormány előírta egy ásványvagyon-készletezési és -hasznosítási cselekvési terv elkészítését is a szakminisztérium számára. A szakmai szervezetek bevonása mellett elkészült koncepció társadalmi vitája ezekben a napokban veszi kezdetét. A nemzetgazdasági szempontból is fontos ágazat hatékony és ezzel együtt fenntarthatósági szempontokat is érvényesítő működése megköveteli néhány szabályozási elem beépítését a megnyitásra kerülő bányászati törvénybe.

Az eddigi szabályozás alapján a bányászati jog átruházása során fizetésre képtelen cégek is megszerezhették a bányászati jogot, amelynek következtében akadozhatott az előírásszerű kitermelés, figyelmen kívül hagyhatták a bányabiztonsági szabályok alkalmazásának kötelezettségét, továbbá elmulaszthatták a rekultivációs kötelezettségek teljesítését, amely kedvezőtlenül befolyásolhatta a fenntarthatósági szempontok érvényesíthetőségét is. A módosítást követően a bányászati jog csak akkor ruházható át, ha a köztartozásra vonatkozó kötelezettségének az eladó és a vevő egyaránt eleget tett. Miután a bányászati tevékenység következtében létrejött tájsebek begyógyítása tekintetében kiemelt jelentősége van a biztosíték meglétének, ezért annak elmaradásához mostantól kötelezően alkalmazandó jogkövetkezményt rendel a törvénytervezet.

(15.40)

Sajnálatosan ez idáig ilyen kötelező jogkövetkezmény nem fűződött az eddig érvényben lévő szabályozáshoz.

Nemzetgazdasági szempontból vizsgálva az általános szabályoktól eltérő egyedi bányajáradék megfizetésének kötelezettsége nem jelentett olyan ösztönző erőt, amely a bányavállalkozókat az állam kizárólagos gazdasági tevékenységei közé sorolható bányászati tevékenység időleges átengedésének fejében minél gyorsabb és hatékonyabb kitermelésre ösztönözte volna, ezért szükségesnek mutatkozik a koncessziós díj bevezetése is. A módosítás értelmében, ha a bányavállalkozó a kitermelést nem kezdi meg a bányatelekké nyilvánítástól számított öt éven belül, legfeljebb egy alkalommal kérheti a kitermelési határidő meghosszabbítását, az üzemszerű kitermelés megkezdéséig pedig térítés megfizetésére köteleztetik. Ennek ismeretében elkerülhetővé válik, hogy egy-egy bányavállalkozó a koncessziós jogára úgymond ráülve érdemi gazdasági tevékenységet ne folytasson, de ezzel más bányavállalkozók gazdasági tevékenységét lehetetlenítse el.

A bányászati törvény eddig is lehetővé tette, hogy a bányászati tevékenység során keletkezett meddő hasznosításra kerüljön, ugyanakkor ehhez meddőhányó létesítését írta elő. A továbbiakban meddőhányó létrehozása nélkül is lehetővé válik a meddő értékesítése, hasznosítása.

A cselekvési terv előkészítése során vált nyilvánvalóvá az is, hogy az állami ásványi nyersanyag- és geotermikus energiavagyon nyilvántartásával kapcsolatban a bányászati törvény ugyan rendelkezik, s emellett a Magyar Bányászati a Földtani Hivatalról szóló kormányrendelet is utal a nyilvántartások vezetésére, ugyanakkor a hivatkozott jogszabályok nem tartalmaznak rendelkezéseket a nyilvántartások tartalmára és vezetésére. Mindez elviekben és nagy valószínűség szerint a gyakorlatban is visszaélésekre adott lehetőséget a bányavállalkozók részéről. Miután a föld méhének kincse nemzeti vagyonnak számít, az azzal történő szabályszerű és pontos gazdálkodás követelménye elengedhetetlenné teszi a fennálló hiányosság azonnali megszüntetését is.

(A jegyzői székben Hegedűs Lorántnét Göndör István váltja fel.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Az alternatív energiatermelés egyik legperspektivikusabb technológiája a biometán előállítása. Az ártalmatlanításra kötelezett élelmiszer-ipari és mezőgazdasági, valamint szennyvízkezelési hulladékból előállított biometán szállíthatóságát nagyban akadályozta eddig, hogy a biogázvezetékekre nem vonatkozott a kényszerszolgalom-alapítás lehetősége. A jogszabály kiegészítésére most kerül sor. A cseppfolyós propán-bután gázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazásának szabályairól és hatósági felügyeletéről szóló GKM-rendeletben foglaltak szerint a bányafelügyelet engedélyezi a cseppfolyós gázok tartályban vagy palackban történő forgalmazását, ugyanakkor a bányafelügyelet e feladatának törvényi szintű szabályozása hiányzik. Az új szabályozás a külföldi telephellyel rendelkező vállalkozások számára is a hazai vállalkozások számára kötelezően előírt feltételek teljesítését rendeli el a továbbiakban. Ennek következtében növekedhet a cseppfolyós gázok szállításának és kereskedelmének üzembiztonsága.

Végül említést kell tenni arról is, hogy a bányászati törvény jelen módosítása néhány ponton érinti a villamos energia és a gázenergia szolgáltatását szabályozó törvényeket is. A módosítások a Magyar Energia Hivatal lakossági fogyasztói panaszokkal kapcsolatos jogkörének és eljárási szabályainak pontosítását szolgálják, tekintettel arra, hogy a jogalkalmazás során számos esetben problémát okozott egyes lakossági fogyasztói panaszok kapcsán a Magyar Energia Hivatal és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság hatásköreinek pontos elhatárolása. A módosítások ennek megfelelően mindkét szektorban egyértelművé teszik, hogy a szerződés nélküli és a szabálytalan vételezéssel, illetve azok jogkövetkezményeivel összefüggő panaszokkal kapcsolatos hatósági eljárások lefolytatása a továbbiakban egyértelműen a Magyar Energia Hivatal hatáskörébe tartozik. Ezen túlmenően pontosításra kerülnek az engedélyesekkel szemben felmerülő panaszok kivizsgálásának eredményeképpen alkalmazandó jogkövetkezmények is.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! A nemzeti energiastratégia őszi elfogadásakor a kormány arra tett ígéretet, hogy a stratégiában megfogalmazott irányelvek végrehajtása érdekében haladéktalanul megkezdi az ágazati cselekvési tervek elkészítését, azok figyelembevétele mellett a jogszabályi környezetet is az elérendő célok elérését szolgáló módon alakítja át. Most ennek a menetrendnek egy nagyon fontos pontjához érkeztünk, amely a bányászati törvény módosítására irányul. Összevetve az energiastratégia által kijelölt célokat a formálódó cselekvési tervek tartalmával és az előttünk lévő törvénytervezettel, a fennálló összhang ismeretében a Fidesz képviselőcsoportja támogatja a kormány indítványát.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu