DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő, T/6577. számú törvényjavaslat a büntető törvénykönyvet, a büntetőeljárásról szóló törvényt, valamint a polgári perrendtartásról szóló törvényt módosítja.

A módosítások indoka a gyermekek magas szintű védelmének megerősítése a büntető-, illetve a polgári eljárásokban. Az elmúlt időszakban a nemzetközi figyelem középpontjába került a gyermekbarát igazságszolgáltatás kérdése. A civil szervezetek évek óta folyamatosan felemelik szavukat azért, hogy a különböző hatósági eljárásokban fokozottabb figyelmet fordítsanak a gyermekekre. Egy ilyen eljárásban akár a gyermek egész további életét befolyásoló döntés is születhet, például egy gyermekelhelyezési perben vagy egy bántalmazás miatt indult büntetőügyben. Ezért fontos, hogy a gyermek az eljárás minden szakaszában értse, hogy mi történik vele, cselekedeteinek mik a következményei, és véleményét megfelelő súllyal vegyék figyelembe a hatóságok.

Világossá vált ugyanakkor az is, hogy a polgári és büntetőeljárásoknak is megvannak a maguk sajátos céljai és elvei, amelyek nem minden esetben találkoznak a gyermekbarátság eszméjével. Sok esetben nem elsődleges céljuk a gyermek mindenek felett álló érdekének védelme. A jogalkotó igen vékony mezsgyén egyensúlyoz, amikor az eljárási alapelveket és a kiskorúak védelmét közelíteni próbálja egymáshoz.

Ezen anomália felismerése vezetett oda, hogy több nemzetközi szervezet fogadott el olyan dokumentumokat, amelyek a tagállamoknak adnak iránymutatást arra vonatkozólag, hogy hogyan tudják igazságszolgáltatásukat gyermekbaráttá tenni.

(12.10)

Az európai uniós elnökségünk alatt az Európai Bizottság kihirdette a gyermekjogok érvényesítésére vonatkozó uniós ütemtervét. Ebben az ütemtervben egy sor intézkedést fogalmaztak meg, amelyek hozzáadott értéket biztosíthatnak a gyermekek jólétét és biztonságát szolgáló szakpolitikák számára.

Az egyik legfontosabb ilyen intézkedés az igazságszolgáltatás gyermekbarát jellegének megerősítése. Ennek érdekében elő kívánják mozdítani a sértettek jogairól szóló irányelvjavaslat tárgyalását, amely erősíti a veszélyeztetett sértettek, köztük a gyermekek védelmének szintjét, valamint az Európa Tanács gyermekbarát igazságszolgáltatásról szóló, 2010. november 17-ei iránymutatásának alkalmazását.

Az Európa Tanács miniszteri bizottsága gyermekbarát igazságszolgáltatásról szóló iránymutatásának az a célja, hogy gyakorlati eszközként szolgáljon annak érdekében, hogy a gyermek helyének és szerepének, nézeteinek, valamint szükségleteinek figyelembevétele a bírósági eljárásokban nagyobb hangsúlyt kapjon. Az iránymutatás a gyermekbarát igazságszolgáltatást olyan igazságszolgáltatási rendszerként definiálja, amely biztosítja a gyermekek jogainak védelmét, tiszteletben tartását, valamint érvényesülését. Figyelembe veszi továbbá a gyermek legfőbb érdekének, a jogállamiságnak, az emberi méltóság tiszteletben tartásának, valamint a diszkrimináció elleni elveknek az érvényesülését.

Az iránymutatás kiemeli a legfontosabbnak tartott gyermekjogokat. Ezek: a tájékoztatáshoz való jog, a részvételhez való jog, a véleménynyilvánításhoz való jog, minden őt érintő kérdésben a meghallgatáshoz, valamint véleményének figyelembevételéhez való jog, korára, érettségi állapotára és fejlettségi szintjére tekintettel a képviselethez, valamint a segítségnyújtáshoz való jog. Ezeket a jogokat egyébként az ENSZ Közgyűlése által 1989. november 20-án elfogadott, a gyermek jogairól szóló egyezményben jelenítette meg, amelyet hazánk az 1991. évi LXIV. törvénnyel hirdetett ki. A felsoroltak alapján elmondhatjuk, hogy mind a Btk., mind a Be., mind a Pp. elegendő törvényes garanciát biztosítanak. A gyermekbarát igazságszolgáltatás évének tükrében azonban még egyszer felülvizsgálatra kerültek ezek a jogszabályok, hogy még hatékonyabban biztosíthassuk a gyermekek védelmét.

Hazánk is felismerte az ügy jelentőségét, és csatlakozva a nemzetközi trendekhez, a 2012-es évet a gyermekbarát igazságszolgáltatás évének nyilvánította. A tematikus év egyik első lépéseként a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a BM és a Nefmi 2011 decemberében felállította a gyermekbarát igazságszolgáltatásért munkacsoportot, amely feladatául kapta, hogy vizsgálja felül az egyes hatósági és bírósági eljárásokat a gyermekbarát igazságszolgáltatás szempontrendszere mentén.

A munkacsoportba a kormányzati szereplők mellett meghívást kaptak a bíróság, az ügyészség, az alapvető jogok biztosának, az UNICEF Magyar Bizottságának képviselői, valamint a civil szféra szereplői is, mint például az ESZTER Alapítvány. A munkacsoport megállapította, hogy a gyermekek védelmét szolgáló garanciák jelen vannak ugyan mind a Btk., mind a Be., mind pedig a Pp. rendszerében, ugyanakkor van még további lehetőség arra, hogy a gyakorlatnak, valamint a nemzetközi elvárásoknak megfelelően a gyermekeket védő intézkedések továbbfejlesztésre kerüljenek. Ezzel az elsődleges céllal készült el a tisztelt Ház elé beterjesztett T/6577. számú törvényjavaslat.

A büntető anyagi, polgári és büntetőeljárási rendelkezések célja, hogy biztosítsák a gyermekek magas szintű büntetőjogi védelmét; hogy a fiatalkorú elkövetők és gyermek tanúk jogai az eljárás során folyamatosan biztosítottak legyenek, valamint a gyermek tanú a polgári jogi eljárásokban képes legyen kifejezni a véleményét.

A büntető anyagi jog területén a tervezett módosítások folytán változnának az elévülési szabályok, eszerint bizonyos bűncselekmények, főként szexuális cselekmények sértettjének a nagykorúvá válástól még 5 évig lesz lehetősége az eljárás megindítására irányuló jognyilatkozatok megtételére. Ez azért fontos, mert a nagykorúság elérésével a bántalmazó környezetből való kikerüléssel a sértettnek akkor is lesz lehetősége a feljelentésre, ha a bűncselekmény egyébként már elévült. A pénzbüntetés minimumának és maximumának fiatalkorúak tekintetében való leszállítása folytán könnyebben alkalmazható lesz ez a büntetési nem a fiatalkorúval szemben, akár a szabadságvesztés alternatívájaként is.

Módosulnak továbbá az emberölésre és az öngyilkosságban közreműködésre vonatkozó szabályok is. Előbbinél a következetes bírói gyakorlat törvényi szintre emelése folytán emberölésben lesz bűnös az az elkövető, aki 14 év alatti személyt bír rá az öngyilkosságra, míg az utóbbinál minősített esetként kerül szabályozásra a 18 évnél fiatalabb sértett sérelmére elkövetés.

A nemi erkölcs elleni bűncselekmények körében módosításra kerül az erőszakos közösülés, a szemérem elleni erőszak és a megrontás tényállása, amelynek keretében a minősített esetek elkövetői köre bővül, a kiskorú veszélyeztetése tényállási elemei közé pedig a módosítás beiktatja a kiskorú érzelmi fejlődésének veszélyeztetését is.

A büntető eljárásjog keretében a módosítás további garanciákat helyez el a fiatalkorú terhelt és a kiskorú tanú meghallgatásával kapcsolatban. A polgári perrendtartás is több ponton módosul, illetve kiegészül annak érdekében, hogy a gyermekek eljárásban való részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférése a gyakorlatban jobban érvényesüljön. Módosulnak a zárt tárgyalás elrendelésének feltételei, valamint az illetékességi szabályok.

A polgári perrendtartás eddig nem tartalmazott kifejezett szabályokat a kiskorú fél, illetve tanú meghallgatására, illetve kihallgatására vonatkozóan, továbbá a kiskorú érdekeltkénti meghallgatása a jelenleginél részletesebb szabályozást igényel, ezért kerül beiktatásra a polgári perrendtartás megfelelő szakaszaihoz a kiskorú meghallgatása, olyan garanciális szabályokkal kiegészítve, amelyek a kiskorú gyermek idézésétől egészen az eljárás befejezéséig a kiskorú érdekének érvényesítését és jogainak védelmét biztosítják.

Így az idézésre vonatkozó szabályozás kibővítésre kerül a gyermekekre vonatkozó speciális tájékoztatási kötelezettség előírásával. Ha a bíróság kiskorút hallgat meg, a meghallgatásának megfelelő légkörben, ennek a gyermek számára érthető módon kell megtörténnie, a figyelmeztetéseket és tájékoztatásokat a kiskorú korára, érettségére figyelemmel, számára érthető módon kell közölni.

Összegezve: a kormány nyilvánvalóan letette a voksát a gyermekbarát igazságszolgáltatás mellett, azonban szeretnék mindenkit emlékeztetni, hogy az önök előtt fekvő javaslat csak az első lépés. A kormány elkötelezett amellett, hogy a gyermekek érdekében történő jogszabályi és intézményi fejlesztéseket továbbvigye.

A kormányprogram "Nemzeti ügyek" címében szerepel, hogy különös gonddal kell védeni a gyermekeket. Számunkra az igazságszolgáltatás gyermekbaráttá formálása nemcsak cél, de kötelesség is, és a program része is egyben. A törvényjavaslat olyan szabályokat vezet be, amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy Magyarországon többé ne történhessen meg, hogy egy gyermeket megfelelő jogszabályi garanciák hiánya miatt hátrány érjen.

Erre figyelemmel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a T/6577. számú törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu