SZABÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, azt megállapíthatjuk, hogy politikamentesen és tisztán szakmai alapon valamennyien érintettek vagyunk ebben a törvényben, hiszen valamennyien fogyasztók vagyunk. Ha csak az alapvető szükségleteinket figyelembe vesszük, napi szinten találkozunk a fogyasztóvédelem kérdésével akár egy bevásárlás vagy bármilyen szolgáltatás igénybevétele során. Kiemelten fontos, hogy egy olyan átfogó jogszabályi háttérrel rendelkezzünk ebben a témában, amely megfelelő védelmet nyújt a fogyasztóvédelem területén mind az állampolgárok, mind a társaságok, cégek, mind pedig a civil szervezetek számára.

Az előttünk lévő javaslat a 2008-ban megalkotott fogyasztóvédelmi szabályozásba építi bele az elmúlt évek tapasztalatait, azokat a tapasztalatokat, amelyeket a lakosság, a cégek és a civil szervezetek szóban, írásban közzétettek, megjelentettek. A változtatásra nemcsak azért van szükség, mert a fogyasztói igények folyamatosan változnak, hanem azért is, mert a fogyasztók eredményes védelme csak így valósulhat meg. A hatósági jogalkalmazást elő tudjuk segíteni, illetve a vállalkozókat jogkövető magatartásra tudjuk vezetni.

Itt szeretném megjegyezni, hogy az a rendszer, ami a korábbiakban tapasztalható volt, hogy a civil fogyasztóvédő szervezetek kevesebb mint 10 százaléka kapta a teljes kormányzati költségvetési támogatás több mint 90 százalékát, a továbbiakban nem volt tartható, ezért mindenképpen szükség volt erre a jogszabályi változtatásra.

Tisztelt Képviselőtársaim! A fogyasztók a boltok polcai előtt sokszor tanácstalanul állnak, nem tudják eldönteni, nem tudják felmérni egyáltalán azt, hogy az a rengeteg információ, ami számukra előnyként van feltüntetve, valójában mit tartalmaz. A mostani módosítás tartalmaz néhány pozitívumot a számukra, és van néhány hiányosság, amit a rendelettel kapcsolatban el kell mondanunk.

Pozitívum, hogy a fizetőeszköz forintban, egységre és közérthetően lesz feltüntetve a jövőben, amit a Fogyasztóvédelmi Hatóság szigorúan ellenőrizni is fog. Emellett fontosnak tartom kiemelni azt a változást is, amely lehetővé teszi, hogy ezután a gyártó mellett maga a forgalmazó legyen felelős a termék azonosítására alkalmas jelöléséért, elősegítve a vásárlók megtévesztésének megakadályozását. Utalok ezzel a termékek tartalmi jegyeire, ami főleg az élelmiszer-biztonságon belül nagyon fontos.

(21.00)

Semmiféle többletterhet nem jelent ez a forgalmazó számára, hiszen eddig is kötelezően jelölnie kellett a termékeit. A javaslat csupán szavatolja a pontos információszolgáltatást és annak a valós tartalommegjelenését. A fogyasztók döntéseit azonban nemcsak az adatok pontos megismerésével segíthetjük elő, éppen ezért úgy vélem, hogy kulcsfontosságú a meglévő fogyasztóvédelmi ismeretek bővítése és mostantól már iskolarendszerben történő oktatása. Tudatos fogyasztóvédelem, tudatos fogyasztó, és a rendszer együtt változhat. Ha azonban megtörténik a baj, vagyis valamelyik termék vagy szolgáltatás nem megfelelő tartalommal kerül forgalomba, akkor a fogyasztók panasszal élhetnek és élhessenek. Az elmúlt három és fél év gyakorlati tapasztalatai azonban a panaszkezelési szabályok felülvizsgálatát tették szükségessé; ez is benne van ebben a törvénymódosításban.

Örömmel látom, hogy a jogszabályszöveg szintjén kerül kimondásra, hogy a kor újításainak megfelelően a telefonon vagy elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt panasz is szóbeli panasznak minősül. Ez azért jelentős, mert jelenleg rengeteg olyan esettel találkozunk, amikor a szolgáltatók arra hivatkozva próbálnak a felelősség alól kibújni, hogy nem történt bejelentés. Külön örülök annak is, hogy ez főleg a nagy szolgáltatókat - akár energiaszolgáltatókról, akár különböző távközlési szolgáltatókról van szó - érinti. Külön örülök annak is - ami szintén a fogyasztók további védelmét szolgálja -, hogy mostantól a telefonon tett panaszokat azonosító számmal kell ellátni, mert ez alapján nyomon követhetők az ügyek, és a visszakereshetőség is biztosított. Emellett a felvett jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemei kötötté válnak, illetve a jegyzőkönyv és a válasz másolati példányának megőrzési ideje az általános elévülési időhöz igazodóan háromról öt évre emelkedik. Remélem, hogy ez valamelyest a mi munkánknak is köszönhető, hiszen a fogyasztóvédelmi bizottság több alkalommal is napirendjére tűzte a szolgáltatókkal kapcsolatos problémák megoldását, akár energiaszolgáltatókról, akár távközlési szolgáltatókról volt szó.

Fontos változásnak tekintem azt is, hogy ezentúl a panaszok megválaszolása kapcsán a vállalkozás a megadott határidőig érdemben köteles válaszolni. Ez azért jelentős, mert eddig számos olyan esetről hallottunk, amelyek során a vállalkozások arra hivatkozva játszották ki a panaszost, hogy érdemi válasz helyett további intézkedés megtételét tették szükségessé, és egyszerűen elsimították, eltüntették az ügyet.

Jelentős előrelépésnek tekintem - ami a fogyasztók mellett a vállalkozások napi tevékenységét is megkönnyíti majd -, hogy a módosítás rugalmasabban alakítja az ügyfélszolgálatok működtetésére kötelezett vállalkozások nyitvatartási rendjét, hiszen munkaszervezési szempontból jelentős előnyt jelenthet, hogy a korábbi merev heti egy napi 8-20 óra közötti nyitva tartás helyett a vállalkozás határozhatja meg, hogy a nyitva tartásra 7 és 21 óra között pontosan mikor kerüljön sor. Reményeim szerint ez a változtatás a vállalkozásokat is arra ösztönzi, hogy még hatékonyabban és eredményesebben tudjanak a fogyasztók rendelkezésére állni.

Fontosnak tartom, hogy a vállalkozásokat arra ösztönözzük, hogy önként vegyenek részt és tegyenek erőfeszítéseket annak érdekében, hogy üzleti magatartásuk a fogyasztók pénzügyi és testi épségét ne veszélyeztesse. Ezért úgy gondolom, hogy vannak olyan nevelő szándékú lehetőségek, amelyeknél a szankciók helyett a figyelmeztetéssel sokkal kedvezőbb hatást tudunk elérni. Ennek megfelelően a hatóság az azonnali bírságolás helyett határidő kitűzésével kötelezheti a jogsértő vállalkozást a hibák, a hiányosságok megszüntetésére. Bízom benne, hogy ez a feladat és ez a folyamat felgyorsításra fog kerülni, és nagyobb biztonsággal védi a fogyasztók védelmét.

Bízom abban is, hogy ezt a gesztust a vállalkozások pozitívan fogadják majd, érzik azt, hogy partnerként kezelik őket, és ez a jövőben jogkövető magatartásra fog ösztönözni. Természetesen ez semmiképpen nem jelenti azt, hogy ha a vállalkozás a felhívásban foglaltakat nem teljesíti, akkor az a fogyasztóvédelmi eljárást maga után vonja, és szigorú büntetést érdemel. Azt is fontosnak tartom, hogy valamennyi cég, mind a nagy multik, mind pedig a kis- és közepes vállalkozások esetében azonos feladatkörrel történik a fogyasztóvédelem szigorítása.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy vannak olyan vállalkozások is, amelyek nem kívánnak ebben a partnerségben részt venni, és elzárkóznak. A napi sajtóból nem egy ilyen példát tudunk. Fő céljuknak csak a saját profit növelését tartják, és eszerint járnak el. Ezekben az esetekben kivétel nélkül elengedhetetlennek tartom, hogy a súlyos jogsértésekkel szemben gyorsan és hatékonyan lépjünk fel. Kulcsfontosságúnak tartom azt is, hogy a hatóság fellebbezésre tekintet nélkül élhessen a végrehajtás lehetőségével, és azonnal lépjen fel ebben a témában is. Ez az időtényező kiemelten jelentős a fiatalkorúak védelme érdekében - ezt már több képviselőtársam is megjegyezte -, hiszen ők nap mint nap találkoznak olyan lehetőségekkel, kommunikációs csatornákkal, amelyek során fizikai, szellemi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésük veszélybe kerülhet. S itt szerepe van annak az oktatásnak, amit az előbb az oktatási intézményeknél említettem.

Sajnos azt kell mondanom, hogy a fogyasztóvédelmi bizottsági ülések során számos olyan esetről szerezhettünk tudomást, amikor egy vállalkozás tömegesen sértette a fogyasztók jogait. Elég csak egyes off-shore hátterű ingatlanhirdető cégekre gondolnunk, amelyek tevékenysége számos család életét nehezítette meg, éppen ezért jelentősnek tartom, hogy a közérdekű igényérvényesítés és keresetindítás nehézségei felszínre kerültek ezzel a törvénymódosítással, és ezáltal részletes szabályozás alá kerültek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Van azonban ennek a törvénymódosításnak néhány olyan területe, amely még hiányosságokat tartalmaz, és ahol még előre kell lépnünk. Az egyik ilyen az élelmiszer-biztonság és ennek az összekapcsolódása mind a fogyasztóvédelmi, mind pedig az élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-higiéniai törvény kapcsán. Itt szigorúbbá kell tenni az ellenőrzéseket, főleg az átláthatatlan élelmiszer-beáramlással kapcsolatban, amikor is meg kell védenünk a magyar piacot az egészségtelen élelmiszerrel szemben.

A másik ugyanilyen hiányosság, amit a törvényben meg kell erősítenünk konkrét termékcsoportra vonatkozóan, az ivóvíz, az ivóvízbázis védelme, illetve az ehhez kapcsolódó fogyasztóvédelmi jogok kérdésköre, hogy mindenütt, minden családnál ellenőrzött, átlátható és magyar származású ivóvíz kerüljön forgalomba, és ezt mindenki el tudja érni, meg tudja vásárolni.

Úgy érzem, a gazdasági válság tapasztalatai minden eddiginél tudatosabb vásárlásra és körültekintőbb fogyasztói döntések meghozatalára ösztönzik a lakosságot. Éppen ezért bízom abban, hogy a jelen intézkedések elérik a hatásukat, a törvénymódosítás azt a szándékot fogja tükrözni - mint első lépés ezen az úton -, amit a törvényalkotó kitűzött: a tudatos fogyasztó és a tudatos fogyasztóvédelem kialakítását. Minden eddiginél szélesebb körben és magasabb szinten válik elérhetővé a fogyasztók érdekeinek védelme. Mindez benne van a törvényben, és meg lehet találni azokat a sorokat, amelyek ezt erősítik.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu