BÖDECS BARNA (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A zárószavazás előtti módosítókban, hála a jóistennek, ezúttal semmilyen súlyos meglepetéssel nem szembesültünk, és örülünk, hogy a közlekedési vállalatok dolgozóinak és nyugdíjasainak kedvezményeire vonatkozó szabályozást is pontosították. Ugyanakkor álláspontunk szerint a közlekedési kedvezményrendszer általános kereteit és annak finanszírozási hátterét is ebben a törvényben kellett volna újraszabályozni. Félő, hogy ennek hiányában a kedvezményrendszer és finanszírozásának átszabása egyrészt kicsúszik az Országgyűlés kezéből, másrészt pedig a 2012. évi alulfinanszírozás, amit önök a költségvetési törvényben, valamint a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvény módosításában létrehoztak, változatlan marad, és ismét brutálisan növeli a közlekedési szolgáltatók belső adósságállományát.

A törvény átörökíti a jelenleg elavult szolgáltató központi struktúrát, nem szab olyan kereteket, amelyek a szolgáltató érdeke helyett az utast helyeznék a törvényi szabályozás középpontjába. Ez megmutatkozik a szolgáltató állami finanszírozásának szabályozásában, valamint abban, hogy a szolgáltatói együttműködés keretrendszerét is a szolgáltatói és nem az utasérdek szabályozza. Például azt szabályozzák, hogy meg kell nyitniuk a szolgáltatóknak egymás járművei számára a létesítményeket, ám nem írják elő például a kötelező csatlakozásbiztosításokat az egyes szolgáltatók járatai között. Előírják, hogy egymás jegyeit árusítani kell, de nem írják elő olyan, szolgáltatótól független, viszonylati vagy övezeti díjszabás bevezetését, ahol az utas A és B pont között válthatná meg a jegyét, és nem kellene külön jegyet váltania minden egyes járműre. Ráadásul megmarad a helyi és távolsági díjszabás éles különválasztása, azaz az utas egy városba érkezve a városközpontig helyi közlekedési eszközzel történő továbbutazás esetén továbbra is külön menetjegy megváltására kötelezett, ami elavult és közösségiközlekedés-ellenes megoldás.

Előírják a menetrendek meghirdetését az egyes szegmensekben, de nem írják elő egy egységes közszolgáltatási menetrend bevezetését és kihirdetését, amelyből az utasok a különböző szolgáltatók járatai közötti kapcsolatokat is tanulmányozhatnák. Azaz lesz például elővárosi menetrend, de nem lesz összekapcsolva a távolságival, az interregionálissal és így tovább. Így például egy Debrecenből Érdre utazó továbbra sem fog tudni egy menetrendi keresőben kielégítő választ kapni eljutási lehetőségeire. Nézegetheti külön a MÁV-ot, a Volánt, meg a BKV-t. Szerencsésebb országban összekapcsolt menetrendi keresők vannak, például Németországban a bahn.de, amely nemcsak az összes német vonatot és buszt, de még Európa, benne Magyarország vasúti menetrendjét is pontosabban mutatja, mint önöknél a kereső.

Nem fogadjuk el a közlekedésszervezői intézményrendszert a területi és felügyeleti széttagoltsága miatt. A rendszert a Kóka-féle szaktárca hozta létre, és azóta is kézi irányítás alatt áll, független szakmaiságról szó nincs, lényegében a kormányzati akaratot hajtják végre szolgalelkűen, és rengeteg pénzt emésztenek fel. A közlekedési szövetségek gondolatát önök elvetették, pedig nagyvárosaink és főként Budapest térségében jó megoldás lehetett volna. Ehelyett létrehozták a BKK-t, amely a MÁV-tól és a Volántól függetlenül szervezi a fővárosi közösségi közlekedést.

Nem fogadjuk el a törvényt a kötöttpályás közlekedést helyettesítő autóbuszjáratok bevezetése miatt sem, ami lényegében arra szolgál, hogy a kis forgalmú vasutak bezárását maga a szolgáltató kezdeményezze, és a politika kimaradjon az ügyből, arra hivatkozhasson, hogy a MÁV-Start nem akar vonatot üzemeltetni. Persze azt, hogy ne tegye, majd önök súgják meg neki. Nem fogadjuk el amiatt sem, hogy a fővárost egyedül kötelezik a helyi közlekedés fenntartására, szervezésére, finanszírozására, miközben a megyeszékhelyek mentesülnek az ellátási kötelem alól. Nem fogadjuk el az alapellátás törvényben meghatározott szintjét, hogy csak hétköznapokon és csak három járatpár kötelező, valamint az elővárosi közlekedés eddigi 100 kilométer helyett 70 kilométeres távolságú új határát sem, ami lényegében a Budapest-Szolnok, illetőleg a Budapest-Komárom-Győr viszonylatú elővárosi vonatok megszűnéséhez és a Budapest-bérlet jelenlegi felhasználhatóságának korlátozásához vezethet.

Ez a törvény jó kereteket ad a jövőben is az olyan elfogadhatatlan intézkedésekre, mint ahogy az most április 15-én történt, amikor megszüntették a nógrádi vonatjáratok közel felét, vagy ellehetetlenítették a közlekedést az Eger-Szilvásvárad közötti, turisztikai szempontból kiemelkedő helyszíneket megközelítő vasútvonalakon.

A fentiek alapján a törvényjavaslat elfogadását a Jobbik elutasítja, és a nemleges szavazatra biztatom felelősen gondolkodó kormánypárti képviselőtársaimat is. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu