DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Először is szeretném tisztázni, miután ma egész este úgy tűnt az összes kormánypárti előadó részéről, hogy itt a bizottság és a bizottságok véleménye, illetve az Országgyűlés véleménye fog majd elhangzani, ha ezt önök ismét elvtelenül megszavazzák a kétharmados többségükkel; nem, itt a fideszes és a kormánypárti többségnek a véleménye hangzott el eddig, az lett ismertetve nyilvánvalóan a bizottságok és az Országgyűlés véleményeként.

Vitathatatlan azonban, hogy az eseti bizottság jelentős munkát végzett, nagy mennyiségű dokumentumot szerzett be, meghallgatta az illetékes rendőri és titkosszolgálati vezetőket, az események minden fontosabb hangadó szereplőjét. Azonban a valódi tényállást már eleve ellehetetlenítette az eseti bizottság felállításának körülménye, nevezetesen az, hogy a bizottság felállításáról rendelkező országgyűlési határozat tényként rögzített olyan megállapításokat, amelyek valóságtartalmát éppen a vizsgálatnak kellett volna felderítenie. Hogy magyarul beszéljünk, mint a legsötétebb régi szép időkben, az ítéletet, tisztelt képviselőtársaim, előre legyártották. (Dr. Ódor Ferenc: Ti ezt jobban tudjátok.)

A bizottságot alapító határozati javaslat és az abban lévő pontok megállapításokat tartalmaztak, tisztelt képviselőtársaim, politikai ítéleteket tartalmaztak, és nem kérdéseket vetettek föl. És láss csodát, a bizottsági munka végeztével melldöngetve mutatja majd most be nekünk a kormánypárti többség, hogy lám, minden egyes pontban igazuk lett, amit előzetesen ebbe a határozati javaslatba leírtak - szerintem szánalmas.

A másik ilyen rész, ami megakadályozza azt, hogy ez egy érdemi munka legyen, ami itt a parlamentre vár, az az, hogy a kormány felelősségének vizsgálatát egyszerűen betiltották cenzor barátaink a kormánypárti többségben. Egyszerűen nem lehetett a bizottság ülésén egyáltalán arról beszélni, hogy ebben a gyöngyöspatai kérdésben csak föltegyük a kérdést, hogy bármilyen hibája, mulasztása vagy probléma ezzel az üggyel kapcsolatban a kormány részéről lehetett volna-e vagy nem. Nyilvánvalóan szóba sem jöhet, hogy a teljes kormányzati felelősséggel rendelkező Fidesz-KDNP-többségnek ebben az ügyben bármilyen mulasztása vagy hibája lett volna.

Pedig, tisztelt képviselőtársaim, a kormányt igen súlyos mulasztás terheli. 2010 késő tavaszán jelentek meg az első híradások arról, hogy a feloszlatott Magyar Gárda tagjai a polgárőr szervezetekbe beépülve, illetve saját polgárőr-egyesületek formájában akarják folytatni a félelemkeltő, feszültségszító tevékenységüket. Mi már ekkor jeleztük a polgárőrségekre vonatkozó szabályozás szigorításának, a jogi kiskapuk lezárásának szükségességét. 2010 júniusában, tehát egy évvel a gyöngyöspatai események bekövetkezte előtt írásbeli kérdés formájában hívtam fel Pintér Sándor belügyminiszter figyelmét a jelenségre, aki egyébként akkor írásba adta azt, hogy nem tartja indokoltnak a polgárőrségekre vonatkozó szabályozás felülvizsgálatát. Egyszerűen elküldött azzal engem is és az egész magyar közvéleményt, nyilvánvalóan rajtam keresztül, hogy az ügyészséghez forduljunk, ha bármelyik társadalmi szervezettel valamilyen problémánk van. Egyébként minden jogi környezet és minden egyéb rendelkezés a Magyar Köztársaság területén ebben a kérdésben rendben van - mondta ezt a kormány 2010 júniusában.

Ha a kormány komolyan veszi figyelmeztetésünket és a fenyegető előjeleket, akkor a csaknem katasztrófába torkolló gyöngyöspatai és hajdúhadházi konfliktusokra sor sem került volna, képviselőtársaim. Az egyetlen lehetőség, hogy ezt az egész felhajtást megelőzzük, ami ott történt, az, hogyha a kormány az azt megelőző egy évben teszi a dolgát. És amiket most büszkén sorolnak, hogy a gyöngyöspatai tragédia bekövetkezte után milyen gyorsan tudta a kormány egyébként a polgárőrségről szóló törvényt, a Btk.-t, a szabálysértési törvényt és még ki tudja, mit módosítani, ezeket, tisztelt képviselőtársaim, pontosan előtte kellett volna megtenni, és nem kellett volna megvárni, amíg úgymond az első vércsepp kicsordul. Ezt a mulasztást természetesen meg sem említi ez a jelentés, és miután ez hiányzott belőle, természetesen még a bizottsági fázisában ennek a munkának, a Magyar Szocialista Párt nevében módosító javaslatot tettünk a jelentéshez, amely legalább megemlíti azt, hogy a kormánynak is tennie kellett volna a dolgát ezen a területen. Természetesen a kormánypárti többség leszavazta.

Elvileg egyébként a bizottság keretein belül nem volt lehetőség ennek a kérdésnek a tágítására, hogy a kormány felelősségét vizsgáljuk, de nem így van ez itt, a plenáris vitában, tisztelt képviselőtársaim. Ezért magához az országgyűlési határozati javaslathoz nyújtottunk be ma egy módosító javaslatot, ahol többek között ezt is szeretnénk érinteni, és azt kérjük az Országgyűlés plénumától, hogy fogadja el ezt a módosító javaslatot, és kerüljön be ez a rész is a határozati javaslatba. Továbbá szeretném emlékeztetni képviselőtársaimat, hogy nem egy vizsgálóbizottság, hanem egy eseti bizottság jelentését tárgyaljuk, a feladat tehát nem csak és kizárólag a gyöngyöspatai események mögötti tények feltárása, hanem az azokból való következtetések levonása és annak meghatározása, hogy milyen komplex vagy egyedi megoldásokkal kell a kormánynak számolnia.

Itt számos jogszabály-módosításról hallhattunk a kormány részéről. Ezek némelyike még akár támogatható is lett volna vagy támogatható is volt az elmúlt időszakban. De a módosító javaslatunk szintén, azt gondolom, előremutatóan, tartalmazza azt a kérést a kormány felé az Országgyűlés részéről, ha elfogadásra kerül, hogy egy év múlva ilyenkor a kormány hozza vissza ezt az ügyet ide, a parlament elé; 2013. április 30-ig számoljon be arról, hogy Gyöngyöspatán is tapasztalt társadalmi és rendészeti problémák komplex megoldására milyen kormányzati intézkedéseket tett, milyen programokat indított, azokat hogyan hajtotta végre, milyen társadalmi és költségvetési hatásai voltak ezeknek a megoldásoknak. Nyilván itt a közmunkaprogramtól a rendőrség megerősítésén át a Btk., a szabálysértési törvény vagy egyéb jogalkotási módosításokról is hosszan lehetne a kormánynak beszélni egy év múlva.

Azt gondolom, ha nincs takargatnivalója, és nincs szégyellnivalója, akkor támogatni fogják a kormánypárti képviselők ezt a lehetőséget, azzal együtt, még egyszer, hogy legalább ilyen fontos, hogy a ráfordítás költséghatékonyságát is láthassuk egy éven belül. Ez az indítványom is bent volt természetesen a bizottsági módosító javaslatban, nem árulok el nagy titkot, gondolom, hogy csípőből és csuklóból szavazta le a fideszes-KDNP-s többség a bizottsági ülésen. Nagyon remélem, hogy itt, a Parlament falai között ez máshogy lesz.

Ami konkrétan a gyöngyöspatai események feltárását illeti, véleményünk szerint a bizottság helyesen járt el, amikor az általam tett javaslatra a tényfeltárást a polgári titkosszolgálatok vezetőinek meghallgatásával kezdte. Azt csak halkan jegyzem meg, hogy az első ülés a tervünk szerint, ha jól emlékszem, gyöngyöspatai kihelyezett ülés lett volna, ami gyakorlatilag soha nem valósult meg. De szerencsére a titkosszolgálatok vezetőinek meghallgatása egyébként megtörtént, hosszan és részletesen beszéltünk azokról a kérdésekről, amelyek a határozati javaslatot érintik. És ez a legneuralgikusabb pontja ennek az egész javaslatnak. Hiszen már a bizottsági ülés záróülésén, ahol megint, tudom, elnök úr is hivatkozott arra, hogy ki nézte meg a papírokat, meg ki nem; ha most erre a szintre megyünk, akkor szeretném az Országgyűlés és a nyilvánosság figyelmét is felhívni, azt hiszem, talán egy nappal a bizottsági teljesítési határidő lejárta előtt sikerült összehívni azt a bizottsági ülést, amelyik végül ezt a jelentést elfogadta. Teszem hozzá, azt hiszem, legalább másfél nappal előtte, a múltkor elnök úr kiigazított, igaza van, legalább másfél nappal előtte meg is kapták erre a meghívót és a jelentésjavaslat tartalmát, ami, azt gondolom, komolytalanná teszi főleg azokat az érveket, hogy hány ezer oldalról beszélgetünk, és milyen kemény munka volt ez.

(19.50)

Ha ez így lett volna, akkor megtiszteltek volna minket is, ellenzéki képviselőket azzal, hogy időben, tisztességes időben küldik ki a jelentést, és tisztességes időt hagynak arra, hogy a képviselők felkészüljenek a munkájukra, például módosító javaslatok megfogalmazására.

A lényeg az, visszatérve a titkosszolgálati vezetők meghallgatására, az a határozott véleményünk, hogy azokban a kérdésekben, amelyek egyébként a bizottság hatáskörébe tartoznak, a szolgálatok érdemi információkkal szolgáltak, és lényegében megválaszolták a bizottság feladatkörébe tartozó kérdéseket. Én akkor az ülésen - és ezt szintén a politikai korrektség jegyében szeretném elmondani a plénum előtt is -, az ülés végén kértem vagy jeleztem, hogy ennek a jegyzőkönyvi kivonatát kérjük nyilvánosságra hozni, amit akkor az ülésen a bizottság fideszes elnöke, Kocsis Máté megerősített, és aki szintén egyébként írásban fordult az Alkotmányvédelmi Hivatal mint titokgazda vezetőjéhez, hogy ezt bocsássa rendelkezésünkre, aki azzal az egyébként a szakmai berkekben egyszerűen nevetséges és átlátszó, semmitmondó, az én megítélésem szerint - és akkor tegyék ezt a politikai vélemény kategóriájába - egyszerűen föntről kapott utasítás miatt azzal az indokkal utasította el a kérését a bizottsági elnök úrnak, hogy államtitkok és nemzetbiztonsági titkok miatt nem lehet nyilvánosságra hozni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ami ott, a bizottságban történt, az az, hogy a bizottsági határozati javaslat b), c), d) és e) pontja szó szerint fel lett olvasva, majd megkérdeztem a titkosszolgálatok vezetőit, hogy egyértelmű választ adjanak - igen, nem vagy nem tudomot, és akkor nekem még ez is az egyértelmű válaszok között van -, hogy ezek megállják-e a helyüket.

Tisztelt Képviselőtársaim! E három válasz közül mindegyik kérdésre kaptunk választ. Azt gondolom, semmiféle nemzetbiztonsági kockázatot és titkot nem veszélyeztetünk azzal, hogy nem az oda jutó információkat, nem azt, hogy milyen eszközökkel szerezték, nem azt, hogy hogyan vonta le ezt a következtetést a titkosszolgálat vezetője, hanem azt, hogy igennel, nemmel vagy nem tudommal válaszolt ezekre a kérdésekre, alapjaiban kérdőjelezi meg ennek a parlamenti vitáját, ha ezeket nem hozzák nyilvánosságra. Pedig nagyon fontos lenne, tisztelt képviselőtársaim, hogy a demokratikus pártok ebben az ügyben, ami egyébként a polgárőr-egyesületek ottani hecckampányát és egyértelműen levezethető politikai marketinges menetrendjét illeti, mert sajnos annak kell ezt nevezni, a polgármester lemondatásától a jobbikos polgármester hatalomra kerüléséig történő folyamatot a demokratikus pártok együtt tudják elítélni. De addig, amíg itt - ahogy ott is fogalmaztam a bizottsági ülésen - ködöt szurkálunk, meg nem létező szellemekkel harcolunk, mint az úgynevezett nemzetközi jogvédő szervezetek, amelyek ellen a magyar kormány és a parlamenti többség harcol, vagy az LMP, amely a legjobb szándéka mellett próbált emberi jogi szempontból ebbe az ügybe beavatkozni, ha ezek ellen önök ugyanolyan fontosnak tartják a harcot, akkor ebben nem tudunk partnerek lenni, akkor ebből a Magyar Szocialista Párt ki kíván maradni.

Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy amennyiben ezekről az ügyekről nem tudunk beszélni, azt gondolom, hogy a teljes magyar közvélemény, de ami még súlyosabb, önök, tisztelt képviselőtársaim, akik nem voltak tagjai ennek az eseti bizottságnak, vannak a politikai manipuláció áldozatául téve. Azt gondolom, hogy ez így nem maradhat, és azt gondolom, azt látom továbbra is, hogy nem lehet ebben az ügyben önöknek sem, főleg önöknek, akik egyébként a dolgot el tudják dönteni, úgy dönteni a plenáris ülésen, hogy nincsenek birtokában ennek az információnak.

Ezért, tisztelt elnök úr, az alaptörvény 5. cikke alapján és a 2012. évi XXXVI. törvény az Országgyűlésről 57. §-a alapján ezennel kezdeményezem az Országgyűlés plenáris ülésének zárt üléssé való nyilvánítását. (Taps az MSZP soraiból.) Szeretném mondani, hogy a kormány tagja vagy bármely országgyűlési képviselő ezt kezdeményezheti, és a képviselők teljes létszámának kétharmadával kell dönteni. Szeretném hozzátenni, elnök úr, hogy erről gépi szavazást kérek, és kérem az elnök urat, hogy biztosítsa, illetve állítsa helyre az Országgyűlés határozatképességét. Addig a vitát megítélésünk szerint folytatni nem lehet, vagy tessék elnapolni ezt a vitát. Méghozzá a határozati javaslat 3. pontjának az imént említett b), c), d) és e) pontja tekintetében, azaz annak megállapítása, hogy mely hazai és külföldi személyek, illetve szervezetek szervezik és támogatják anyagilag a Gyöngyöspatán, valamint hazánk más pontjain egyenruhában tartózkodó, magukat valótlanul és jogellenesen rendfenntartónak beállító személyeket, csoportokat és szervezeteket; annak megállapítása, hogy ki és miért állította valótlanul azt a Vöröskereszt által hosszú ideje szervezett akciókról, hogy a gyöngyöspatai romák helyszínről történő evakuálása zajlik, mi volt ezen pánikkeltés oka és célja; továbbá annak megállapítása, hogy kinek a megbízásából és milyen szerepet játszott a Gyöngyöspatán lezajlott eseményekben Richard Field, valamint kinek a megbízásából és milyen céllal állította valótlanul, hogy evakuálni kell a helyi lakosságot; továbbá annak megállapítása, hogy mely magyarországi, esetleg külföldi szervezetek támogathatják Richard Field szerepvállalását, mely külföldi szervezetekkel, sajtóorgánumokkal tarthat fenn kapcsolatot, ezekben a pontokban kérném a zárt ülés elrendelését és erről gépi szavazást.

Amennyiben a kormánypárti többség nem támogatja, hogy zárt ülésen a parlamenti képviselők megismerhessék azt, amit az eseti bizottság tagjai ismernek, akkor számunkra ez egy nevetséges politikai játék, annál sajnos egy kicsit több, a közvélemény, a képviselőtársaik és az egész magyar lakosság tudatos megvezetése lesz, amelyben természetesen a Magyar Szocialista Párt nem kíván részt venni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP és az LMP soraiból.)

Forrás: parlament.hu