DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Igen, és meg is jelölném, hogy mely pontokhoz; egyrészt a 7., 8. és 11. pontokhoz, amelyek Sáringer-Kenyeres Tamás képviselőtársam pontjai. Nem megismételve, amit ő mondott, inkább csak kiegészítve vagy pluszbuzdításként a kormánypárti képviselők felé azt szeretném megjegyezni, illetve elmondani, hogy ezt a bizottság előtt sajnos nem támogatta a kormányzat jelen lévő képviselője, ami számomra érthetetlen volt, s nemcsak azért, mert egy KDNP-s képviselő indítványáról van szó - ettől ezt még természetesen nem kellene támogatni -, de ezek olyan pontok, amelyek nehezen vitathatók.

Már megszoktuk, hogy bizonyos esetekben az ellenzéki javaslatokat már élből nem mindig veszik figyelembe, de úgy gondoltuk, hogy a saját javaslatok erősebben kerülnek latba, bár Zsigó képviselőtársam megnyugtatott olyan formában, hogy a háttérben még folynak az egyeztetések és lehetnek változások. Az 1. pont tekintetében tényleg jó lenne, ha ez megtörténne, mert érdemi részeket érint, ahogy azt már többen is elmondtuk, illetve Sáringer-Kenyeres képviselőtársamnál én nem találok olyan érvet, sem jogi, sem szakmai érvet, amivel ha valaki vissza szeretné utasítani, ezt meg tudná tenni, hiszen az, hogy külön díj fizetéséhez ne kössék például a számla kiadását, az egyik legerőteljesebb fogyasztóvédelmi szabály. Ez az, ami a fogyasztót talán a leginkább irritálja, idegesíti, hogy egy szolgáltatást igénybe vesz, pluszdíjat fizet azért, hogy befizethesse csekken a számlát.

(10.30)

Egyébként, mondjuk, elektronikus úton csak akkor tudná befizetni, ha egy másik szolgáltatást igénybe venne. Lehet, hogy nincs internete, vagy bankkártyája sem, vagy ha van, akkor nincs ehhez megfelelő online felülete. Tehát ez indokolatlan, és a fogyasztók védelmét szolgálja, érdemi és jogi szempontból egyaránt.

Azt szintén nem értettem a 8-asnál, hogy egy számla legyen világos és közérthető, ez is egy olyan javaslat, amit ott helyben a bizottságnak, a mi bizottságunknak is támogatni kellett volna. Mivel ez nem így történt, ezért fordulok önökhöz és az Országgyűléshez, illetve azokhoz a képviselőtársaimhoz, akik az egyeztetésbe bele tudnak szólni, hogy ezt igenis kérjük, és igenis követeljük meg a szolgáltatóktól. Mert egyébként a fogadóórákon is és az emberek közt járva ez egy nagyon gyakran felmerülő probléma. Gondolom, ezt önök is érzékelték. Egyszerűen az emberek nem értik, hogy az állam miért nem tesz semmit, hogy egy számla ne csak egyetemi doktorátussal legyen, vagy még úgy sem, szakirányú egyetemi doktorátussal legyen értelmezhető. Nekem jogászként, amikor elém tették ezeket a számlákat, tulajdonképpen fogalmam nem volt, vagy nekem is úgy kellett kibogozni. Van, amit ki tudtam jogilag bogozni, de ami műszaki szakmai ismereteket igényelt, hogy rendszertovábbítási díj, meg átalakítási díj, meg minden egyéb, bár a fizikát szerettem, de azért ez túlmegy az ismereteimen sajnos.

Ugyanígy a 11. ajánlási pontnál, ha jól emlékszem, ott volt egy olyan hivatkozás a kormányzat részéről, és ez több pontnál is előkerült, hogy általános szabályoknál bizonyos dolgok be vannak emelve, vagy bizonyos részekhez hozzáérthetőek, viszont bizonyos dolgokat egyértelművé kell tenni. Ilyen például az emelt díjas szolgáltatás, az emelt díjas telefonos ügyfélszolgálat és ennek kizárása. Úgy gondolom, ez is olyan kardinális dolog, amit nem elég az általános fogalmaknál tisztázni, nem elég homályosan arra utalni, hogy itt plusz oda nem illő szolgáltatások ki vannak zárva. Akkor tudjuk védeni megfelelően a fogyasztókat, ha a jogalkalmazók felé is megfelelően érzékeltetjük, hogy ezt nem szabad. És nincs vita, hogy ez beletartozik-e egy általános fogalommeghatározásba, vagy nem. Egészen egyszerűen a fogyasztók károsítására alkalmas.

A 12. pont saját, Gaudi és Gyüre képviselőtársammal előterjesztett pont. Ezt támogatta a kormányzat, ez külön öröm volt. Nagy meglepetésre, de nagyon örültünk neki. Viszont, mivel láttunk már olyat is, hogy valamit a bizottságban támogattak, aztán a végszavazásnál, a módosítók szavazásánál és a zárószavazásnál nem támogatták, ezért fel szeretném hívni a figyelmet rá, mert ez is többször előkerült, és a javaslat is ezt szorgalmazza, hogy ha egyébként elektronikus címet megad egy vállalkozás, akkor a panaszt lehessen elektronikus úton is elküldeni, és ez is megfelelő módon visszaigazolásra és iktatásra kerüljön. Ez annál is inkább igaz, mert most már egy ideje a cégeljárásokban, de a jövőben be szeretnék vezetni a polgári perekben is, először a gazdasági társaságok egymás közti és utána majd a kötelező jogi képviselet körében a kötelező elektronikus ügyintézést, akkor az elvárható szabály, hogy ha egyébként egy vállalkozás megad elektronikus címet, akkor igenis erre az elektronikus címre lehessen elküldeni a panaszt, és erre választ is várhassanak.

Nem tudom, egy perc hosszabbítást kérhetek-e még, elnök úr? (Jelzésre:) Köszönöm szépen.

A 29. ajánlási pont is erre vonatkozik. Ezt, ha jól jelöltem meg magamnak, sajnos nem támogatta a bizottság, de azért még bízom benne, hogy valami hasonló módosítás bekerülhet. Ez azt szorgalmazza, hogy e-mailben érkezett megkeresésre e-mailben válaszoljon a békéltető-testület is. Tehát a békéltetőtestület irányába is terjesszük ki az elektronikus ügyintézést, elektronikus kommunikációt. És akár ez egy környezetvédelmi szempont is lehet a kényelmi szemponton túl, hogy ha e-mailben kap egy megkeresést, akkor e-mailben válaszoljon, természetesen arra az e-mail címre, amelyről ez beérkezett. Úgy gondolom, hogy ehhez nem is kell fokozott elektronikus aláírás vagy egyéb módja egy ilyen panasz elbírálásának. Könnyebbé, egyszerűbbé és rugalmasabbá tenné a fogyasztók életét.

Ezeknek a javaslatoknak a támogatására kérném a tisztelt Házat, és azok a képviselők, akik az egyeztetéseket meg tudják tenni vagy van kellő ráhatásuk, kérem, éljenek ezzel, mert ezek olyan javaslatokat, amelyeket támogatni lehet és kell is.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu