FERENCZI GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Két percbe nem fér bele, amit gondoltam még elmondani, ezért nyomtam normál gombot, de nem fogom kitölteni az időt.

Nos, az előttünk fekvő törvénnyel kapcsolatban számos aggályt fogalmazott meg a Jobbik Magyarországért Mozgalom már a vezérszónoki felszólalások során is, illetőleg a mai vitában is elmondtuk azokat a kérdéseket, amelyeket nem tisztáz véleményünk szerint megfelelően az előttünk fekvő előterjesztés. Ha megkérdezzük az átlagembereket, akkor két kérdés merül fel szinte mindenkiben. Az egyik az, hogy mi értelme ennek a közigazgatási átalakításnak. A másik kérdés pedig az egy átlagember szempontjából, hogy ez mennyibe kerül.

Hogy mi értelme, arra félek, hogy nagyon egyszerűen meg tudjuk adni a választ. Az eddigiek alapján sajnos azt vélem felfedezni, hogy a Fidesz-barát önkormányzatok helyett most Fidesz-barát járási hivatalokat fognak megvalósítani ahelyett, hogy ezek valóban ügyfélbarátok lennének. Mivel úgy gondolom, hogy a kistelepüléseken az ügyintézéssel alapvetően eddig sem volt gond, tehát ez alapvetően nem indokolja azt, hogy a 2000 fő alatti településeken megszűnjön a hivatali ügyintézés.

Félek attól is, hogy úgy fogunk járni, mint annak idején az önök kormányalakítása után a csúcsminisztériumok kialakításával, amelyet szintén úgy kommunikáltak, hogy ezáltal csökken a kormányzati intézményekben dolgozók létszáma. Valójában csak a minisztériumok száma csökkent, összességében sokkal többen dolgoznak a kormányzati szférában. Félek attól, hogy a járási központok kialakításával, a járási hivatalok felállításával is erre kerül sor. Sokkal többen fognak részt venni a rendszerben, de úgy, hogy közben a kistelepüléseken az eddig a hivatalokban dolgozók java részétől pedig megszabadulnak, úgymond velük vitetik el a balhét, egyrészről rájuk kenve azt az 1100 milliárdos önkormányzati adósságállományt, amelyről egyébként néhány megyei jogú, illetőleg nagyobb város tehet. Ezek a kistelepülések nem tehetnek arról, hogy az önkormányzatok ilyen mértékben eladósodtak.

Felmerült a mai vitában is többször, hogy mi lesz ráadásul ezekkel az épületekkel, ezzel az ingatlanvagyonnal, a megüresedő épületekkel, amelyeket mostantól majd nem fognak használni. Félünk attól, hogy ha egy kistelepülés központjában, egy kisváros központjában találunk szép épületeket, akkor ezek is majd eladásra kerülnek. Nem tisztázza a törvény a hatásköröket, és még egyszer mondom: nagyon hiányzik belőle, hogy semmilyen privatizáció elleni biztosítékot nem tartalmaz.

Veszprém megyén szeretnék végigmenni a járások tekintetében, és ezt is sérelmezem, hogy mindössze egy sajtótájékoztatóról lehetett értesülni, hogy egyáltalán mely járásokat tervezik megalakítani. Ráadásul a közelmúltban a 9 járásból egyszer csak 10 lett, tehát Ajka, Devecser, Pápa, Várpalota, Zirc, Balatonfüred, Balatonalmádi, Tapolca, Sümeg és Devecser (sic!), ezek lesznek a járásaink. Balatonalmádi, azt lehet mondani, csodával határos módon került be a tizedik helyre, tizedik járásként. Nyilvánvaló, hogy itt a helyi lakosság érdeke is az, hogy így közelebb lesz az önök által tervezett járási központ, mintha csak Balatonfüred központtal létesülne egy járás, de itt én érzek némi politikai érdeket is. A rossznyelvek szerint van rá egy fideszes országgyűlési képviselő mint jelölt, aki esetlegesen majd be fogja tölteni a járási hivatalvezető tisztségét is. De hát ezt önöknél már megszoktuk, hogy akár 8-10, közpénzen finanszírozott állást is képesek egyszerre betölteni. Szégyellem is magam, hogy én mindössze országgyűlési képviselő vagyok.

Végigmenve a járásokon, nyilván szülővárosommal, Ajkával, illetve az ajkai járással kezdeném, itt azért hadd hangsúlyozzam ki, hogy lakosságszám tekintetében hatalmas különbségek vannak az egyes járások között. Az ajkai járásban 41 ezer lakossal számolhatunk, 11 településsel. Nyirádot talán célszerűbb lenne inkább a tapolcai járáshoz sorolni, de ebbe sincsen sajnálatos módon beleszólásunk. Itt inkább azt emelném ki, hogy számos településen komoly gondot okoz egyáltalán az iskola fenntartása, és számos településről elmondható az is, hogy a járásközpontba nagyon rossz a közlekedés.

A devecseri járás visszaállításának nagyon örülök, lévén, hogy családom is, ha több évszázadra visszatekintünk, akkor Devecser városából származik, és úgy gondolom, hogy hatalmas érvágás volt annak idején a településnek, amikor megvonták Devecsertől a járási székhely státust.

(19.00)

A devecseri járáshoz 27 település, mintegy 16 500 lakos fog tartozni, viszont itt még nagyobb gondot okoz a rendkívül rossz tömegközlekedés, és ehhez járul még hozzá az is, hogy nagyon rossz az infrastruktúra, az utak állapota. Például Adorjánházáról mindössze pápai átszállással, tehát egy másik járásközpontot érintve közelíthető meg jelenleg a devecseri járásközpont, tehát Devecser városa. És van olyan település is, ahol munkaszüneti napokon van egyenes járat, például Dabronyból.

Adtam be egy írásbeli kérdést még korábban azzal kapcsolatban, hogy milyen fejlesztéseket tervez a kormány annak érdekében, hogy Devecser valóban a gyakorlatban is működőképesen és méltóképpen betölthesse a járási központ szerepét. Erre a kérdésemre is, úgy gondolom, nem kaptam érdemleges választ. Jelen állás szerint nem rendelkezik a település azzal a megfelelő infrastruktúrával, amely valóban indokolhatná azt, hogy több település központjaként működhessen majd a jövőben. És akkor itt hadd említsem meg azt is, hogy teljesen elégtelen a háziorvosi szolgálat, kórházuk nincsen, az iskolából pedig folyamatosan viszik el a szülők a gyermekeiket más településekre a helyi roma kisebbség miatt.

A várpalotai járásban mindössze 8 település van, 39 ezer lakos. Ebben a járásban már nincs sajnos szülészet, tehát Várpalota városában nincsen szülészet, Veszprémbe kell átjárni sajnos a kismamáknak. Ezt azért hangsúlyozom, mert miközben a járások kialakításával foglalkozunk, úgy gondolom, sokkal inkább azokkal a helyi problémákkal kellene foglalkozni, ami valóban érinti a vidéken élő embereket.

Tehát az elmúlt időszakban önök semmit nem tettek annak érdekében, hogy a vidéken élő honfitársaink helyzete javuljon. Úgy érzem, hogy továbbra is másodrangú állampolgárok, sőt lehet, hogy azt kell mondanom, hogy harmadrangú állampolgárok ebben az országban. Tehát ahogyan tapasztaltuk az MSZP-SZDSZ-kormányzat alatt, hogy megszüntették a postákat, megszüntették a helyi rendőrőrsöket, folyamatosan szűnik meg a tömegközlekedés, most önök folytatják ezt a sort azzal, hogy bezárják a vasúti szárnyvonalakat, ami nálunk Veszprém megyében a pápai járást érinti leginkább. Munkahelyeket nem tudnak teremteni, és most azon vitatkozunk lényegében, hogy hol tudják ezek az emberek intézni az ügyeiket, helyben vagy húsz kilométerrel odébb, miközben nincs egyébként megfelelő tömegközlekedés, hogy egyáltalán eljussanak majd a járási hivatalba.

Végigmehetek az összes járáson, mert ha Zirc példáját nézzük, ott is súlyos leépítések voltak az egészségügyben, de folytathatom a sort Veszprémmel, illetőleg Balatonfüred, illetve Balatonalmádi tekintetében is, ahol az egészségügyi ellátás tekintetében súlyos hiányosságok vannak. Mindenhol tapasztalható, folyamatosan kapom a megkereséseket a helyi iskolaigazgatóktól, polgármesterektől, akik attól félnek, hogy nincs biztosítva, nem lesz biztosítva jövő évtől az iskolájuk működtetése. Illetőleg a járásokkal kapcsolatban az önkormányzati törvény hatásaival kapcsolatban is rendkívül nagy félelem van a helyiekben.

Sajnálatos módon és összegzésként azért hadd emeljem ki, hogy úgy élik meg a vidéken élő emberek, mintha a Fidesz-kormány hadjáratot folytatna a magyar vidék ellen. Ezzel, hogy a kistelepüléseken az iskolák, a polgármesteri hivatalok megszűnnek, a közbiztonság szándékoltan..., azt kell mondanom, lehet, hogy önök abban érdekeltek, hogy szándékoltan ne legyen megoldva a közbiztonság kérdése; nem védik meg a magyar földet. Éppen ma reggel kaptam egy telefonhívást, hogy Veszprém megyében is 7 ezer hektár földterület van a Benetton cég kezében, miközben az a magyar gazda, aki egy kistelepülésen él, és 1987 óta gazdálkodik, 200 szarvasmarhája van, nem kaphat önöktől több földet, mint azt a 13 hektárt. Tehát egy olasz cégnek 7 ezer hektárja van, a magyar gazda meg 13 hektáron kell hogy 200 szarvasmarhát legeltessen, ami nyilvánvalóan képtelenség.

Tehát ezekkel a dolgokkal kellene, azt gondolom, foglalkozniuk, mert önök vannak kormányon. Lényegében ködösítenek, olyan pótcselekvések vannak itt a Magyar Országgyűlésben... - azt gondolom, hogy az, hogy most járásokat alakítunk-e ki, még ha van ennek történeti vagy akár európai előzménye is, ez, azt gondolom, nem sarkalatos kérdés jelenleg a magyar emberek, különösképpen a vidéken élő magyar emberek szemszögéből.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu