DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A válaszhoz kanyarodva picit visszatérnék 2011-re, mert úgy gondolom, onnantól tudjuk megérteni a Széll Kálmán-terv 2.0-át is.

2011-ben két nagyon fontos változás történt Magyarországon azokon kívül, amelyeket már korábban is említettem. Az egyik: megállt az adósság növekedése, és az adósság megállítása után sikerült csökkenő adósságpályát Magyarországon létrehozni. Az adósság GDP-arányosan 2010-ben még 81,4 százalék volt, 2011-ben pedig 80,6 százalék. Ennél is fontosabb, hogy maga a trend csökkenő pályát mutat.

A másik nagyon fontos változás az, hogy ebben az elmúlt esztendőben sikerült az államháztartás hiányát 3 százalék alatt tartani. Tudom, van egyfajta vita az Európai Unióval és a Bizottsággal, hogy miként számoljuk ezt pontosan, de tisztán számolva az államháztartásnak többlete volt 4,3 százalékkal. Amennyiben a kiadási és amennyiben a bevételi oldalon egyaránt levesszük az egyszeri intézkedéseket, akkor pedig a hiány mértéke 2,4 százalék.

Egy nagyon jelentős trend fordult meg az elmúlt esztendőben, nevezetesen: megfordult az a trend, hogy Magyarország egyrészt nem tudja tartani az államháztartás hiányát 3 százalék alatt, másrészt Magyarországon növekszik az államadósság. Ezt sikerült megállítani nagyon sok fáradtsággal és nagyon sok áldozattal, de sikerült megállítani, és sikerült megfordítani a trendet. 2012 és 2013 arról szól, és maga a Széll Kálmán-terv 2.0, hogy ezt a trendfordulót stabilizálni tudjuk, hogy tartósan így maradjon az államháztartás hiánya 3 százalék alatt. Azt kérdezi, hogy két évre-e. Nem két évre szólnak ezek az adók. Ezek a stabil struktúrát képezik három évre, négy évre és így tovább. (Zaj.)

Három évre kért - ahogy korábban említettem - az ország és a kormány segítséget bizonyos speciális adókkal, most építi fel, és ezzel egyébként a Széll Kálmán-terv 2.-ben be is fejezi azt a pénzügyi konszolidációt, amely 2010-ben elindult. Most építi fel, és véglegezi azt az adószerkezetet, amelyik Magyarországon kialakult. Ez az adószerkezet világos alapokon nyugszik: egyrészt a jövedelmet és a munkát terhelő adók csökkentésén, másrészt az egyensúly érdekében az adózás súlypontját a forgalom és a fogyasztás felé tereli el.

Mindenfajta közgazdasági elemzés azt mutatja egyébként, hogy ez a fajta adóstruktúra az, amelyik a legkevésbé gátolja a gazdasági növekedést és a foglalkoztatás bővítését. Ezt mutatja, meg kell nézni, igazi kemény ortodox tankönyvek írják ezt meg az igazi kemény OECD mondja ezt, sőt, az igazán kemény OECD javasolja ezt Magyarországnak, ilyen adószerkezetet javasol Magyarországnak. Javasol még néhány zöldadót is, ha már egyszer itt tartunk, csak azért jegyezzük meg (Az elnök csenget.), hogy Magyarországon - ha egészében nézzük a zöldadókat - a zöldadók aránya jóval magasabb annál, mint ami az OECD átlaga. Tehát szeretném azt hangsúlyozni, hogy itt lezárul egy korszak, gyakorlatilag befejeződik az a pénzügyi stabilizáció, ami 2010 nyarán kezdődött el.

És akkor, ha megenged még két gondolatot, az egyiket a pénzügyi tranzakciós adóhoz, hogy miért szerepel abban 130-228 milliárd. Alapvetően azért, mert csak - ha szabad így fogalmaznom - a voluntarista közgazdasági gondolkodás képviselői gondolják azt, hogy ha megnyomok egy gombot, akkor utána úgy reagálnak a fogyasztók. Nem lehet oly pontosan kiszámítani egy új adó bevezetésénél, hogy a fogyasztók erre miként reagálnak, mint ahogy másfajta adónemeknél is ez van. Az új adó bevezetésénél a 130 milliárd azért szerepel, mert ahhoz, hogy az államháztartás egyensúlyát biztosítani tudjuk, minimum 130 milliárd bevétel szükséges, a 228 milliárd pedig a teoretikusan elérhető.

Ami pedig a növekedést illeti, hadd utaljak arra, hogy van itt egyfajta trade-off: egy alacsonyabb növekedésnek - amennyiben az egy államháztartási stabilitás biztosításával párosul - van egy másik oldali előnye, nevezetesen: a kockázati prémium csökkenésében. Nagyon jól látható egyébként, hogy a Széll Kálmán-terv fogadtatása egyben az árfolyamban is megjelenik, és megjelent egyébként a CDS-felár csökkenésében is.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu