DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Elöljáróban engedjék meg, hogy megköszönjem képviselőtársaimnak az általános és részletes vitában elhangzott és a bizottsági állásfoglalások mellett is a módosító javaslatokban megfogalmazott, döntően szakmai jellegű észrevételeket. Ezt azért szeretném hangsúlyozni, mert az általános és részletes vitában a módosításokban, és meg kell mondani, hogy a módosításokkal kapcsolatos tárca- és bizottsági álláspontokban alapvetően szakmai kérdések voltak, amit én önmagában is egy pozitív dolognak tartok.

Azt is mindenképpen el kell mondanom, hogy a vitát közösen végigvive, úgy gondolom, alapvető koncepcionális kérdésekben nincs alapvető különbség a kormány és a módosítókat benyújtó képviselőtársaim álláspontja között. Engedjék meg, hogy reagáljak az általános vita során elhangzott néhány észrevételre. Staudt Gábor képviselő úr fogalmazta meg kérdésként, hogy az információszabadság szabályozása miért nem elegendő erre a területre, a közérdekű adatok szabad megismerése és terjesztése miért nem fedi le az újrahasznosítást is. A gyakorlat cáfolt rá erre az álláspontra; részben azzal, hogy az újrahasznosítás szempontjából érdekes adatok nagy része olyan közhiteles nyilvántartások részét képezi, amelyek esetében maga az információszabadságról szóló törvény zárja ki az ingyenes megismerési rezsim alkalmazását.

(21.50)

Ezekhez az adatokhoz tehát jelenleg sem lehet olyan módon hozzáférni, mint ahogy például az információszabadságról szóló törvény szerint az állam által kötött szerződések fontosabb közérdekű adataihoz. Így gyakorlatilag egy szabad piac működött, törvényjavaslatunk ennek teremt általános kereteket.

Másrészt a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó szabályozás elsősorban arra összpontosít, hogy az állampolgár megismerhesse az állam által előállított információk tartalmát, azaz az előbbi példával élve: az állam ne rejthesse el, hogy kivel és milyen mértékben kötött szerződéseket egy bizonyos időszakban.

Az újrahasznosítás azonban ennél egy sokkal komplexebb adatforgalmat feltételez, így például a GPS-szolgáltatások nyújtásához szükséges aktuális térképadatbázis, akár percenként vagy dinamikusan frissülő forgalmi, menetrendi információk vagy a friss meteorológiai adatok. Ezt a fajta adatáramlást a közszféra és a vállalkozók között az információszabadságról szóló törvény nem képes szabályozni, hiszen ott a szabályozás célja az adat tartalmának jellemzően egy alkalommal történő megismerése. Az ilyen igények kiszolgálására szerződéses mellérendelt viszony alkalmasabb, a törvényjavaslat erre tekintettel vezeti be az újrahasznosítási megállapodások alkalmazását.

Piaci szolgáltatók évek óta jelezték, hogy ők nem az információszabadság szerint őket megillető jogokra akarnak vállalkozást alapítani, ők szerződéses garanciát kívánnak arra, hogy megfelelő időben megfelelő mennyiségű, frissességű és minőségű adatot kapjanak az államtól, a megbízható szolgáltatásnyújtás ugyanis ezt képes megfelelően megalapozni. A törvényjavaslat meggyőződésünk szerint ezen garanciák alapjait fekteti le. A kormány a fentieket mérlegelve jutott arra a döntésre, hogy a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó szabályozás nem elegendő ezen a területen, és külön jogszabály megalkotása szükséges.

Az általános vita során kérdésként merült föl, hogy mekkora az újrahasznosítási piac mérete Magyarországon, illetve a törvényjavaslat ennek fejlődésében mennyit segíthet. A gazdasági hatásvizsgálat mintegy 40 milliárd forintra becsülte a közadatok jelenlegi másodlagos újrahasznosítási piacát. A vizsgálat szerint az európai tendenciát alapul véve ez a piac elérheti az akár 100 milliárdos nagyságrendet is. Ennek megvalósításában jelen törvényjavaslat természetesen csak az első lépés, hiszen az kizárólag az általános kereteket biztosítja. A kormány ezért a törvényjavaslat előkészítésével párhuzamosan vizsgálatot indított a hatékony közadatvagyon-gazdálkodással összefüggésben, s ennek keretein belül vizsgálja a piac lehetséges ösztönzését, és értékesítési modelleket vázol fel.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy néhány szót szóljak az egyébként valóban nagy számban beérkezett módosító javaslatokról is. Mint említettem, a módosító javaslatok többsége szakmai pontosító jellegű volt. Ez alól, ha úgy tetszik, kivételt vagy eltérést képeznek Baja Ferenc képviselőtársam koncepcionális jellegű módosításai, amelyek az információszabadság és az újrahasznosítás fokozottabb elkülönítését célozták meg. A módosító javaslatot a kormány azért nem támogatta és támogatja, mert az kötelezően alkalmazandó feltételeket szabna az elektronikusan közzéteendő közérdekű adatok felhasználásával kapcsolatban.

Az ilyen feltételek azonban meggyőződésünk szerint ellentétesek az alaptörvénnyel, sértik a közérdekű adatok szabad terjeszthetőségének az elvét. A törvényjavaslatnak nem célja, hogy az ingyenesen megismerhető közérdekű adatok felhasználását bármilyen módon normatív eszközökkel korlátozza. Kizárólag abban az esetben engedi meg az információszabadságra vonatkozó rezsimtől való eltérést, ha azt az igénylő kifejezetten és önkéntesen igényli. Ebben az igénylő semmilyen eszközzel nem befolyásolható, részére ez nem kötelezettséget, hanem lehetőséget jelent.

Schiffer András képviselőtársunk a törvényjavaslat hatályának fordított meghatározását javasolta, azaz a törvény minden közadatra kiterjedne a javaslat szerint, a végrehajtási rendeletek pedig a kivételeket határoznák meg. A kormány álláspontja szerint a törvényjavaslat szabályozása célravezetőbb, a végrehajtási rendeletek egyfajta pozitív listaként határoznák meg ugyanis azokat az adatköröket, amelyekre kötelezően kiterjed a javaslat hatálya. A pozitív lista a jogalkalmazást könnyíti. Egyrészt világos iránymutatást ad az igénylőknek, másrészt az adatkezelők számára is egyértelmű kötelezést tartalmaz. A kormány ezért nem támogatja ezt a javaslatot.

Nem támogattuk azt a javaslatot sem, amely szerint a törvény hatálya az oktatási és kutatóintézetek által kezelt közadatokra is kiterjedne. Az uniós irányelv ezeket az adatköröket kiveszi az újrhasznosítási rezsim hatálya alól. Megjegyzem, hogy EU-szinten most is folyamatban van egy vita arról, hogy az irányelv módosításával ezek az adatok is bekerüljenek ebbe a körbe. Jelenleg ezért nem látjuk indokoltnak a törvény hatályának ily módon történő kiterjesztését.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat általános és részletes vitáján való közreműködésüket és módosító javaslataikat köszönöm. Remélem vagy bízom benne, hogy ez a vitalezáró válasz bizonyítja azt, hogy képviselőtársaim benyújtott javaslatait érdemben megvizsgáltuk, és szakmai véleményünket fenntartva tettük meg a bizottsági üléseken javaslatainkat. Mindezek alapján kérem, hogy a zárószavazáskor a javaslatot támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm, elnök úr, a türelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu