DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Én is csatlakozom az előttem felszólalt képviselő urakhoz, akik elmondták már a véleményüket erről. Én nem is akarom ilyen sokáig rabolni az önök idejét ezzel kapcsolatban, de azért egy-két új dolgot szeretnék kiragadni belőle.

Ha először nézzük meg ezt a törvényjavaslatot, akkor azt gondolnánk az 1. §-áról, hogy talán nem is olyan rossz. Nem is olyan rossz, mert talán még gyorsíthatná is a bírósági eljárást, talán levenne valamennyi terhet a bíróságokról, hiszen a szerződés érvénytelensége esetén nem kellene mindig vizsgálni az összegszerűséget, nem kellene belemenni az összegszerűség bizonyításába, hanem kizárólag a jogalap tekintetében lehetne hozni egy döntést, és csak akkor mennénk tovább, akkor terhelnénk tovább a bíróságot, ha a jogalap már eldőlt, érvényes, érvénytelen, ha érvénytelen, akkor számoljunk el egymással, onnantól lehetne az elszámolási keresetet csinálni tovább. Tehát ennek meglenne a maga logikája, ha ezt így néznénk, és talán még jó is lenne, csak valahogy minden képviselőtársamnak az a fura gondolata támadt itt menet közben, hogy miért most. Miért most, amikor láttuk a kormány programját a törvények meghozataláról, és azt is láttuk, hogy most a büntető törvénykönyv, és legkésőbb egy hónap múlva pedig a polgári törvénykönyv módosítása is bekerül, és ha egy hónap múlva elfogadjuk az új polgári törvénykönyvet, akkor nem nagyon értem, hogy miért kell egy hónappal előtte ezt bemódosítani. Illetve éppen a Fidesz az, aki, amikor az ellenzéki pártok adnak be Btk.- vagy polgári törvénykönyvi módosítást, akkor mindig arra hivatkozik, hogy miért van erre szükség, majd együtt fogjuk megoldani. Amikor megérkezik az új jogszabály, az egységes szerkezetű lesz, abban fogjuk majd ezt szabályozni, ott mondjuk el a véleményünket, ahhoz adjuk be a módosító javaslatainkat, adjuk be a koncepciónkat, és oda tegyük be. Ezzel szemben önök folyamatosan, szinte hetente-kéthetente jönnek ki a Ptk., illetve a büntető törvénykönyv módosításával. Ez már elgondolkodtató, hogy akkor miért van erre szükség.

S még elgondolkodtatóbb lesz a dolog, ha áttérünk a 2. §-ra is, ami nagyon szúrja az ember szemét, főleg ha megnézi ezeket a jogszabályokat. Ott rákattintunk, hogy ugyan mikor is lépett ez hatályba, és megtaláljuk, hogy a 2010. évi CLXXXIII. törvény volt az, amelyik a Pp. 146/A. és 147/A. §-t behozta, és akkor gyorsan elkezdünk gondolkodni rajta, hogy a 2010. évi CLXXXIII. törvény mikor is lépett hatályba. Hát ez, ha jól emlékszem, 2011. március 1-jén, s akkor már úgy tűnik, hogy mi fogadtuk el. S akkor már előkeressük és megnézzük, hogy mikor is fogadtuk el ezt a törvényt, és rájövünk, hogy 2010 végén. S amikor megkeressük, hogy ki is nyújtotta be ezt a törvényjavaslatot, akkor megtaláljuk, hogy a kormány nyújtotta be, mégpedig azért nyújtotta be a kormány - ami ritka, hogy nem egyéni képviselői indítvány volt -, hogy gyorsítsuk a bírósági eljárásokat, és ez 2010. XII. hó 3-án történt, tehát egy évvel és öt hónappal ezelőtt nyújtotta be a kormány ezt a javaslatot.

(20.20)

Emlékszünk is arra, vagy emlékszem is arra, amikor a kormányoldalról, már nem emlékszem arra, hogy ki volt, államtitkár úr volt-e vagy más volt az, aki az expozét tartotta ezzel kapcsolatosan, és kifejezetten kiemelték ennek a két paragrafusnak a nagyszerűségét, hogy mennyire jó lesz a 146/A., 147/A. §, hogy milyen jó lesz, hogy mennyire meg fogja gyorsítani ez az eljárásokat; külön a kiemelt ügyekben, amikben kötelező a jogi képviselet, és ezekben fogja különösen meggyorsítani. Itt nem lesz arra lehetőség, hogy adott esetben akár az alperes, akár másik esetben a felperes időt húzzon; hogy itt komoly 30 napos határidők vannak, mert ezeket a pereket be kell fejezni, és amennyiben nem teszik meg ezt, jogvesztő lesz a határidő.

Tehát a fülembe csengenek azok a szavak, amikor indokolták, hogy mennyire gyorsítja ez majd a peres eljárásokat, és most ezek a szakaszok itt gyorsan hatályon kívül helyezésre kerülnek, és az ember nem érti. Nem érti, és gondolkozom, hogy valaki valamilyen nagy perben mulasztott, aki közel áll önökhöz, és a 30 napos jogvesztő határidőből kiesett, most ezt kellene eltörölni? Remélem, hogy azért ilyesmiről nincsen szó, amikor ilyet találunk, de az ember ekkor már nyilván elgondolkodik, hiszen nem látja ennek az értelmét.

Akkor, amikor elolvassuk ennek a kis törvénymódosító javaslatnak az indokolását, akkor semmilyen választ nem kapunk arra, sem az előterjesztésnél nem kaptunk semmit, az alkotmányügyi bizottságban sem kaptunk erre vonatkozóan semmilyen választ. A semmitmondó indokolást elolvasva a Pp.-módosításról egyetlenegy mondat szerepel, hogy a javaslattal összhangban kerül sor a polgári perrendtartásról szóló törvény módosítására is, amelynek következtében a jogi képviseletet igénylő, már megnyitott perekben is biztosított a keresetváltoztatás és a viszontkereset lehetősége. Pontosan erre hivatkoztak korábban, hogy ne legyen biztosított a keresetváltoztatás és a viszontkereset lehetősége, mert ez fogja gyorsítani az eljárásokat.

Tehát azt gondolom, hogy önmagában már az indokolás is ellentmondásos, illetve nem támasztja alá az ok-okozati összefüggést akár az 1. § és a 2. § között, tehát ebből nem derül ki, az derül ki, hogy valamilyen hátsó szándék vezetheti a jogszabály-módosítás előterjesztőit, amelyre sajnos nem tudnak választ adni. Ily módon a teljesen logikátlan törvénymódosító javaslatot, azt, amelyet a kormány terjesztett elő, és oly nagy csinnadrattával, hogy ez mennyire fogja gyorsítani az eljárásokat, pontosan ezt helyezi hatályon kívül, ezt nem értjük és támogatni sem tudjuk. Mindamellett még én is hivatkoznék az Országos Bírósági Hivatal elnökének a leiratára, amelyben ő egyértelműen kimondja az 1. §-sal kapcsolatban, és hivatkozik az 1/2010-es polgári kollégiumi véleményre, amely pedig kimondja, hogy lehetőség van arra, hogy érvénytelenség esetén külön tárgyalják a jogalapot és külön az összegszerűséget. Tehát ily módon végképp érthetetlen az 1. § is.

Korábban sokszor hivatkoztam elkapkodott törvényalkotásra, amikor kifejezetten rossz jogszabályt hoztak meg elsőre, és az ellenzék végig kifogásolta azokat a kormányzati oldalról érkező előterjesztéseket, amelyeket mi megkaptunk, és kifogásoltuk azokat, hogy azok miért lesznek rosszak. Ezeket a kifogásainkat sorban nem hallgatták meg, majd utána meghozták a jogszabályt, és visszakerült néhány hónap múlva vagy egy év múlva újra ide, a plenáris ülésre, újra tárgyaltuk, akkor már kijavított módon került ide vissza hozzánk. Ebben az esetben viszont szerintem nem erről van szó. Egyértelműen látszik az, hogy az a cél, ami a Pp.-módosítást annak idején a 2010. év végén vezérelte, az megvolt, annak ma is működnie kellene. Tehát itt nem egy elhibázott jogalkotásról van szó, hanem egy teljesen más mögöttes szándékról. Ezért nem tudjuk támogatni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu