MENCZER ERZSÉBET (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A képviselő úrnak szeretnék akkor mind a két kérdésére válaszolni. Én már az általános vitában is elmondtam, akkor is szóba került Schiffer képviselőtársam módosító indítványa, hogy olyannal kiegészíteni egy önálló indítványt, amely már megtörtént Magyarországon, szerintem nem érdemes. Mindazokat az iratokat, amelyek fellelhetőek voltak Oroszországban, az orosz levéltárakban, a Gulág levéltáraiban, azt az orosz Memorial Intézet segítségével 1990-től egészen 2006-ig, a Kárpótlási Hivatal végleges megszűnéséig Magyarországra szállították több körben. Minden érintett áldozat, aki fellelhető volt Magyarországon, és ezt nem véletlenül hangsúlyozom, mert számos olyan rehabilitációs okmány van az Állambiztonsági Szolgálat Történeti Levéltárában, amit nem tudtak átadni, mert nem találták meg az áldozatot, ez mind fellelhető. Egyébként akik kárpótlásban részesültek, ők mind megkapták a rehabilitációs okmányaikat orosz és magyar nyelven is, tehát a leszármazók is, az özvegyek is, a gyermekeik is mind-mind hozzáfértek ezekhez az iratokhoz, és ezek az iratok ma is fellelhetőek a levéltárban. Tehát nem kell Oroszország figyelmét felhívni arra, hogy adják ide ezeket az iratokat, mert minden fellelhető iratot hazahoztak, és ami meg itthon fellelhető volt, az is megvan a levéltárakban. Tehát ezért nem tartom értelmezhetőnek beleírni a határozati javaslatba egy olyan cselekvénysorozatot, amely megtörtént és lezárult, mint ahogyan maga a kárpótlás is lezárult. Ez az indok, amiért elutasítottam Schiffer képviselőtársam kiegészítő javaslatát.

Az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság módosító javaslatát valóban támogatom, és ezt a mai bizottsági ülésen, mind a három bizottsági ülésen kifejtettem. Egyébként nem teljesen tartalmazza ugyanazt a szöveget, mint amit képviselőtársam önállóan módosító javaslatként benyújtott. Valóban, az évszám azonos az önével, nem véletlenül. Ott lehetett némi zavar az évszámokban, hogy az ítélet időtartama, amit ítéletként kaptak az elítéltek, teljesen más volt, mint a Gulágon letöltött, fogságban töltött idő, ezért valóban 5-től 25 évig terjedő ítéletet kaptak, és utána ki-ki, attól függően, hogy mikor vitték el, illetve mennyi időt töltött kint, jött ez a 8-12 év, illetve az indokolásban a 9-11 év.

Valóban én is támogattam, hogy bővítsük ki mindazok körét, pontosítsunk, hogy mi mindenért ítélték el, vagy mi mindenért, milyen indokokkal vitték el Magyarországról a magyar állampolgárokat, de azt gondolom, az emberi jogi bizottságnak az a megfogalmazása, ami az 2. pont egyes francia bekezdésében van, pontosabban fogalmazza meg, hogy 1944 őszétől kezdve mi történt Magyarországon, illetve a második világháborút követően, mint a képviselőtársam beadványa, ezért inkább ezt támogattam, mint azt, amit ön. És fontosnak tartottam, hogy benne maradjon némi nyelvtani pontosítással, hogy a második világháborút követően a folyamatosan kiépülő kommunista diktatúrában igenis, a magyar hatóságok hathatós közreműködésével vitték el az állampolgárokat Magyarországról.

Ennyi az indoka annak, amiért nem az ön két önálló módosító javaslatát, hanem egy egybefoglalt bizottsági módosító javaslatot támogattam. Egyébként köszönöm szépen a hozzászólását.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu