DR. TARNAI RICHÁRD (KDNP), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Egy nagyon rövid, alig kétmondatos javaslatról van szó, de azért, ha ezt a javaslatot közösen meg tudjuk itt a parlamentben szavazni, akkor ennek a hatása sokkal nagyobb lesz, és reményeim szerint sok-sok ember életét fogja megkönnyíteni a közeljövőben. Mondom ezt azért is, mert már egyszer az a fajta szabályozás, amit most szeretnénk visszaállítani, hatályban volt, mégpedig 2008 előtt működött a bíróságoknak az a fajta jogköre, amelynek során a közigazgatási eljárásban és különösen a kisajátítási eljárásban lehetőség volt a határozatok megváltoztatására, és pörgőbbek, gyorsabbak voltak ezekben az esetekben az eljárások.

Azután jött a 2008. évi törvénymódosítás, amikor is a bíróság kezéből a három eszköz közül az egyiket, az utóbbit, a határozatok megváltoztatásának lehetőségét kivették az akkori törvényalkotók, és maradt a hatályon kívül helyezés intézménye, illetőleg a hatályon kívül helyezés és új eljárásra utasítás intézménye.

(15.10)

A javaslat benyújtása még a tavalyi év folyamán történt, és biztató, hogy a bizottsági ülésen gyakorlatilag ellenvélemény nem nagyon fogalmazódott meg. Tehát azt gondolom, hogy talán egyetértés lehet a Házban a tekintetben, hogy az eljárások gyorsítása, költségkímélőbbé tétele és gyorsabb lezárása, hamarabb történő lezárása mindannyiunk érdeke, és a képviselőtársaimmal együtt ennek a módosításnak az értelmét és indokát pontosan ebből látjuk.

Természetesen a javaslat nem egy légből kapott javaslat, hanem az élet, a mindennapi ügyintézés során keletkezett tapasztalatok mondták tollba, és azok a kollégáim, akik a kormányhivatalban velem együtt dolgoznak, ugyanis a mindennapi tapasztalatok alapján azt lehet mondani, hogy az ügyek több mint 90 százaléka arra vezethető vissza, hogy nem a kisajátításnak magával a jogalapjával van egyik vagy másik félnek problémája vagy baja, hanem az összegszerűséggel. Márpedig hogyha az összegszerűséggel van baja, akkor praktikus ezt a lehetőséget a bíróság kezébe adni, hogy ne dobja vissza egy új eljárás lefolytatására a hatóságnak, hanem ha már úgyis nála van az ügy, és egyébként a kisajátítás jogalapját nem vitatja egyik fél sem, akkor az összegszerűség tekintetében is mondja ki a bíróság a döntést, és ezért gyorsabban és hamarabb lezárulhatnak az ügyek.

Azt lehet tehát mondani, hogy költségtakarékosság, időtakarékosság és egyáltalán energia megkímélése okán is érdemes ezt a rövid, kétmondatos javaslatot elfogadni.

Az is igaz, mint ahogy említettem, hogy a javaslat tavaly került benyújtásra, és azóta a Pp. módosult, tehát a polgári perrendtartásról szóló törvény változott. Itt különösen a 339. és 340. §, ami a kisajátítási eljárást érinti. Ezért azt gondolom, hogy azok a módosító javaslatok, amelyek eddig beérkeztek, és amelyeket megismerhettem, mind abba az irányba mutatnak, hogy ezt a változást a javaslat figyelembe tudja venni, és a törvényjavaslat eredeti célját meg tudjuk tartani. Én azt gondolom, hogy meg fogjuk találni közösen itt a parlamentben azt a módot, amivel a leginkább a leglégmentesebben úgymond és az eredeti szándéknak legmegfelelőbb módon tudjuk módosítani és tudjuk figyelembe venni a polgári perrendtartás módosítását.

Én azt gondolom tehát, hogy egy rövid javaslatról van szó, azonban sok ember életét és sok hivatal munkáját tudja megkönnyíteni, ha pedig így van, akkor reményeim szerint ezt a javaslatot konszenzussal fogjuk tudni elfogadni.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypárti sorokból.)

Forrás: parlament.hu