DR. ZSIGA MARCELL (Fidesz): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Arról, hogy miről is szól a javaslat, már Tarnai Richárd képviselő úr expozéjában beszámolt, de azért tényleg érdemes ismét és ismét átismételni.

Tehát egy mondatban összefoglalva: a kisajátítási ügyekben a törvényjavaslat elfogadása esetén gyorsabbá és költségkímélőbbé válnak majd az eljárások. Ezért kell mindenkinek javasolni és konszenzussal támogatni ezt a törvénymódosítást.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy az már elhangzott, 2008. január 1-jén módosult a kisajátításról szóló törvény. Addig az időpontig sokkalta gyorsabb, időt, pénzt, energiát és talán idegeket is kímélőbb volt az eljárás, mint napjainkban.

2008. január 1-jét követően a kisajátítási ügyek akár évekig elhúzódóvá és akár lezárhatatlanná is váltak, valamint a hosszúra nyúlt ügyek és a hivatali, hatósági, szakértői és más egyéb eljárások és procedúrák magas költségvetést generálhattak, ugyanis 2008 előtt a bíróság a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően bizonyos ügytípusok esetén, ha a tartalmi kérdésben nem volt vita, akkor saját maga is dönthetett, és maga megváltoztathatta a közigazgatási határozatot.

Az elmúlt három-négy évben, 2008-tól számítva a legnagyobb problémát valóban az jelentette, hogy amennyiben a hatóság döntését összegszerűség tekintetében vitatták, akkor a bíróság a közigazgatási perben a felülvizsgálati eljárásban, amennyiben nem értett egyet a döntéssel, a döntéshozatal során vagy megsemmisítette a döntést vagy hatályon kívül helyezte, és a határozatot hozó szervet pedig új eljárás lefolytatására utasította. Ez az eljárás, ahogy utaltak rá az előttem felszólalók, valóban egyszerre volt időigényes, valamint költséges.

A tapasztalatok szerint az esetek döntő többségében a közigazgatási szakban megállapított kártalanítás összegét a kisajátítást kérő rendszerint túlzottan magasnak, a tulajdonosok pedig rendszerint túlzottan alacsonynak tartották. Így a kisajátítási ügyek során a határozatok mintegy közel 90 százalékban az összegszerűség, vagyis a kártalanítás megállapított összege miatt peresültek, és elvétve fordultak csak elő a kisajátítás jogalapját vitató bírósági felülvizsgálatok.

Ezek mind-mind odavezethettek, hogy akár évek telhettek el, amíg születhetett egy olyan kártalanítási összeget tartalmazó közigazgatási határozat, amely a kisajátítást kérőnek és a tulajdonosnak is egyaránt megfelelhetett, és ennek következtében a birtokba adások, a földhivatali átvezetések megcsúszhattak, vagy akár - ahogy államtitkár úr is utalt rá - beruházások akadhattak el.

Jelen módosítás arra ad lehetőséget, hogy a bíróság a jövőben a közigazgatási határozatot az összegszerűség tekintetében megváltoztathassa. Még egyszer mondom, ez gyorsabb és olcsóbb eljárást, hatékonyabb közigazgatást eredményezhet. Ez minden magyar állampolgár érdeke.

Annak idején, 2011 novemberében az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága a törvényjavaslatot megvitatta, és tényleg csak a jegyzőkönyv kedvéért emlékeztetnék mindenkit, hogy a bizottság ülésén ellenérvek nem hangoztak el, és annak általános vitára alkalmasságát a bizottság egyhangúlag támogatta.

A fentiek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést a törvényjavaslat támogatására.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokból.)

Forrás: parlament.hu