HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Elöljáróban én is szeretném leszögezni, hogy a Jobbik támogatni kívánja ezt az előterjesztést, hiszen egy kézenfekvő módosításról van szó. Úgy gondoljuk, hogy valóban egészséges és értelmes lenne azt a bizonyos 2009 előtti állapotot visszaállítani, és megadni a lehetőséget arra a bíróságoknak, hogy a közigazgatási határozatot megváltoztathassák.

Fölmerült az előbb Józsa képviselőtársamtól, hogy miért Tarnai Richárd adja be. Nyilván nem tisztem őt fogadatlan prókátorként megvédeni, nyilván megteszi ezt ő maga helyettem, de fölteszem, hogy mint kormányhivatal vezetője éppen hogy ezzel a problémával kell nap mint nap szembesüljön, hogy milyen módon húzódnak el ezért kisajátítási eljárások, hiszen abban az esetben, ha a bíróság nem tudja megváltoztatni, csak megsemmisíteni a közigazgatási döntést, akkor ez jelentős időkéslekedést okoz.

Nem beszélve arról, hogy már maga az, hogy adott esetben kisajátításról beszélünk és nem kisajátítást helyettesítő adásvételről, ez már önmagában olyan tényező, ami igen sok időt jelent pluszban még, nem beszélve arról, hogy a közigazgatási eljárásban is sok esetben szakértőt, igazságügyi szakértőt vonnak be, aztán a bírósági szakaszban szintén igazságügyi szakértőt kell bevonni. Ez minden esetben tovább húzhatja az időt.

Ezért tehát úgy gondoljuk, hogy ennek a 2009-es állapotnak a visszaállítására igenis szükség van, helyes döntés. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor szeretnék a törvényjavaslattal kapcsolatban még egy-két gondolatot megosztani önökkel, szorosan kapcsolódva természetesen és nyilvánvalóan az előterjesztéshez magához.

A kisajátítás mint olyan, tudjuk, hogy ingatlanoknak állami vagy önkormányzati célra, önkormányzatok által közösségi célra való igénybevételét jelenti, törvényben meghatározott módon és célból. Legtöbb esetben a törvény eredetileg önkormányzatoknak és állami hatóságoknak adja a kezébe ezt a lehetőséget, de sajnos pont ők nem tudnak élni ezzel a lehetőséggel, hanem egy harmadik fél, amely adott esetben a kisajátítási jogkör gyakorlójaként tud eljárni, az szokott ezzel élni.

A kisajátításra legtöbbször helyi építési szabályzatokban is megfogalmazott közcél szokott jogalapot adni; adott esetben olyan beruházások esetén van szükség kisajátításra, amelynél például nagyobb, szélesebb útszakaszra van szükség, vagy olyan földterületre, ahol olyan műtárgyat szeretnének elhelyezni, amely egy nagyberuházást segít vagy nagyberuházás megvalósulását jelenti.

Ez az a településrendezési feladatok megvalósítását biztosító sajátos jogintézmény, amely azonban a leginkább pénzigényes. Ezért is van, hogy pontosan ezzel a jogintézménnyel önkormányzatok és maga az állam a lehető legkevesebb esetben tud élni, noha tudjuk, hogy nagyon sok esetben tényleg szükség volna rá.

(15.30)

Településszerkezeti helyzeteknek az egészségesebbé való tételére, amikor például egy utat kellene megnyitni, de nincs rá az önkormányzatnak pénze, sajnos, sokszor se energiája, se ideje arra, hogy az ezzel kapcsolatos eljárást le is folytassa, de pénze meg végképp nincsen, az államnak meg szintúgy sok esetben nincsen, és akkor jön az, aki a kisajátítási jogkört helyettük gyakorolja, jellemzően nagyberuházók, akik ezeket a nagyberuházásokat, nagyobb fejlesztéseket valósítják meg. Ez esetben is fontos természetesen és nyilvánvalóan, hogy az eljárás, ha valóban közcélt szolgál, minél hamarabb valósulhasson meg, ugyanakkor azért föltételezem vagy föltételezzük, hogy pontosan ezekben a helyzetekben nagyon is fontos a tulajdonosi jogok védelme, hogy nehogy egy-egy nagyberuházást végigvivő szervezet túlságosan nagy nyomást tudjon gyakorolni akár a közigazgatási eljárásban, akár bírósági szakaszban.

Tudjuk, ma Magyarországon nagy állami beruházások, nagyberuházások esetében sajnos egészségtelen módon tudnak bizonyos oligarchák túlságosan nagy teret nyerni. És látom Tarnai Richárdon, mintha túlságosan is eltértem volna a tárgytól, de higgye el nekem, hogy ennek is köze van ehhez a törvénymódosításhoz, mert mindig föl kell tennünk a kérdést, hogy kinek az érdekét szolgálja. Kinek az érdekét szolgálja adott esetben, ha egy beruházás igen gyorsan tud lezajlani?

Én ezért tehát arra hívnám fel a tisztelt figyelmét a Háznak, az előterjesztőnek, a kormányzatnak és minden országgyűlési képviselőnek, hogy az átláthatóság, a korrupciómentes közélet megteremtése érdekében pont a kisajátítási eljárások keretében is nagyon fontos, hogy ezek minden alkalommal jogszerűen, a tulajdonosi jogokat - amelyeket, tudjuk, az alaptörvény kiemelten véd -, tehát a tulajdonosi jogokat kiemelten védve és azoknak az érdekében folytatódjanak le, természetesen és nyilvánvalóan a felesleges időhúzást elkerülve.

Ezért tehát - visszatérve beszédem elejére - teljesen természetesen támogatjuk ezt a törvénymódosítást, és reméljük, hogy soha olyan nem fordulhat elő, hogy adott esetben egy Fidesz közeli, egy kormány közeli nagyberuházó érdekében fogják ezeket a jogintézményeket használni.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban és dr. Schiffer András részéről.)

Forrás: parlament.hu