HERMAN ISTVÁN ERVIN (Fidesz): Heuréka! Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Ferenczi Gábor Úr! Az imént elhangzott, hogy ebben a teremben talán nincsenek is olyan emberek, akik szakmunkásképző műhelyben egyáltalán jártak - kérdésként vetődött föl. Szeretném kérni a Jobbik képviselőit, tájékoztassák majd Ferenczi Gábor urat, hogy magam a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kézműves alelnökeként a szakképzést felügyelem, több mint 200 vállalkozót vittem ki Münsterbe multiplikátor képzésre, és több éven keresztül az Országos Szakképzési Kollégiumnak voltam a tagja.

Tehát gondolom, tisztelt képviselőtársaim, egyetértenek önök azzal, hogy egy adott társadalom egyik fokmérője a gazdaság, azaz szoros összefüggésben van a gazdaság helyzetével, állapotával az adott társadalom. Egy erős gazdaságnak tehát szüksége van jól képzett szakemberekre, mert ezek a szakemberek működtetik és egyben kiszolgálói is a gazdaságnak. Evidencia tehát a szakemberek utánpótlása, amely össztársadalmi érdekünk ebben a folyton változó, megújuló világunkban. Ugyanakkor az is tény, hogy mára már a szakemberek utánpótlása akadozó, döcögő, ezért is kell fejlődésünk érdekében új utakat keresni.

Fontos tehát, hogy a szakemberképzést biztosító jogszabályainkat is a gyakorlathoz alakítsuk, és a gátló tényezőktől megszabaduljunk. Ezért van szükség a 2011. évi CLXXXVII. törvény módosítására a T/6767. számú törvényjavaslattal. A gazdasági kamarákkal szinkronban ez a törvényjavaslat útját állja azoknak a visszarendeződéseknek, amelyek a duális képzés kiteljesedését veszélyeztetik, azaz ez a törvényjavaslat a duális képzést megerősítő törvénymódosítás.

Örvendetes a módosításban a tanulószerződéses gyakorlati képzés lehetőségének visszaállítása a szakképzés kezdő évfolyamától. Az a cél, hogy létrehozott vállalati tanműhelyekben is a kilencedik évfolyamon történő teljes idejű gyakorlati képzés előtt megnyíljon jelen törvénymódosítással az út. A változtatás több ok miatt is indokolt, amelyben a legfontosabb, hogy egy adott térségben és szakmában működő vállalati tanműhely tanulószerződés keretében végezte a tanulók gyakorlati képzését, mert csak így álltak rendelkezésre a képzés feltételei. Amennyiben ezt a tevékenységet ez a vállalati tanműhely az első évben nem vagy csak korlátozottan folytathatta volna, a tanműhely nem tudott volna teljes képzést folytatni és teljes kihasználtsággal működni. Ez gondot okozhatott volna mind a vállalatnak és az oktatónak, a foglalkoztatásban, mind az anyagköltség, a működési költségek fedezetében.

A másik oldalon az iskola részéről pedig egy olyan fölösleges és párhuzamos személyi, tárgyi fejlesztést, beruházást igényelt volna a feltételek újbóli kialakítása, amely jelen forráshiányos helyzetünkben nehezen lett volna finanszírozható.

(18.20)

Örvendetes, hogy a törvény pozitív módosítása - amennyiben elfogadásra kerül - még ez évben érvénybe lép, így az előrehozott szakképzés jövő évben a szabályok és a reális feltételek összhangját követi.

Egyetértek azzal is, hogy a gyakorlati képzés nagyobb ellenőrzést, felügyeletet biztosító tanműhelyi keretek között történhet már az első évtől. Ezek az iránymutató változások megújuló, változó világunkban a gazdaság szereplőivel megegyezően olyan feltételeket teremtettek meg a szakképzésben, amelyek biztosítani fogják a jövő gazdasága számára a jól képzett szakemberek utánpótlását, és így érvényesülhet Széchenyi gondolata, hogy erős gazdaságot csak kiművelt emberfők sokaságával lehet megteremteni. És mindazok, akik úgy fogalmaztak itt ma, hogy ugyan mondják már meg, hogy a kamarák milyen szerepet vállalnak ebben, mert önök megmondják, hogy mit kell tenniük a kamaráknak - nos szeretném ebből a tévedésükből kiábrándítani, ugyanis a kamarákkal ez szoros együttműködésben érvényesül.

És szeretném tudatni, ma itt már többször elhangzott a duális képzés mint valami csodafegyver. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy ne tekintsék annak, hiszen a duális képzés Magyarországon több mint negyven éve egy jól működő struktúra. Az igaz, hogy az 1989-90-es rendszerváltást követően egy jól képzett szakembergárda olcsón bérbe adta a munkaerejét, ami mára elapadt, és a szakember-utánpótlásra, szakképzésre éveken keresztül nem fordítottunk kellő figyelmet. Ugyanakkor egy túlméretezett felsőoktatási rendszer fölszippantotta a tanulókat, a diákokat, és mára arról beszélünk, hogy funkcionális analfabéták kerültek a szakképzésbe.

Igen, ezeket az okokat kell összefüggésében látni, és ezeket az okokat kell megszüntetni. Ezek a törvények erről szólnak. S kérem, higgyék el, hogy természetesen mi is ugyanúgy aggódunk, és ugyanúgy szeretnénk egy kiművelt szakembergárdát fölnevelni a jövő gazdasága számára, mert ez nem traubiszóda, amely a természet ajándéka, hanem ezekből a fiatalokból több évtized munkája következtében lesznek kiváló szakemberek. Ehhez kell megteremteni az elméleti és a gyakorlati képzés feltételeit. A vita ma nem erről szólt. Azon lehet vitatkozni, hogy elégséges-e a szakmai tudás, képzés, elméleti képzés, és melyiknek kell többnek lennie, a gyakorlati képzésnek-e; azt kell önöknek mondanom, hogy a szakemberek, a kamarák, a mesterek egyértelműen azt mondják, hogy a gyakorlati képzést kell erősíteni. Kérem, hogy ezt fogadják el.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu