MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Napirend utáni felszólalássorozatomban arra teszek kísérletet, hogy a mezőgazdaság, tágabban értelmezve pedig az egész magyar vidék életében fontos szerepet betöltő személyeket mutassak be, állítsak emléket munkásságuknak itt a nemzet templomában is. A sorozatban bemutatott személyek korukat megelőző szakmai munkájukkal elévülhetetlen szerepeket érdemeltek ki, illetve a Jobbik vidéki gazdaságfejlesztő programját is átitatják a vidéki lét és a föld szeretetét hangsúlyozó gondolatok.

Tisztelt Képviselőtársaim! Újhelyi Imre Dunapatajon, 1866. január 12-én született, a család legkisebb gyermekeként. Iskoláit Kalocsán kezdte, Szekszárdon folytatta, majd Baján érettségizett. A sikeres felvételi vizsga után bekerült a magyaróvári Gazdasági Akadémiára. Tanulmányait jeles és kitűnő eredményekkel végezte. Az akadémia történetének legfényesebb korszakában végezhette tanulmányait. Ezek elvégzése után a Károlyi grófok nagykárolyi birtokára ment, ahol gazdasági írnoki beosztást kapott, majd beiratkozott a budapesti Állatorvosi Tanintézetbe. Az új diploma megszerzése után kinevezték Somogy megyében a szentimrei állami földmíves iskolához ösztöndíjas tanárnak. Már az év őszén azonban visszahelyezték a magyaróvári Gazdasági Akadémiára, ahol állatgyógyászat-előadásokat bíztak rá.

Darányi Ignác akkori földművelésügyi miniszter Ausztriába, Svájcba és Dél-Németországba küldte, ahol főleg a szarvasmarha-tenyésztés, a tejtermelés és -feldolgozás témakörében folytatott tanulmányokat, ugyanúgy, ahogy egyébként az egyesületi-szövetkezeti élet kérdéseit is vizsgálta. Megismerkedett a koppenhágai állatorvosi főiskolán dolgozó Bang professzorral és a szarvasmarha-tuberkolózis ellen folytatott kísérleteivel.

A XIX. század második felében a gabonakonjunktúra hatására nálunk is megindult a hatalmas kiterjedésű legelők feltörése. Újhelyi hasonló viszonyokat talált közvetlen környezetében is. Elmélyült szaktudományos felkészültsége, a külföldi és a hazai viszonyok ismerete nyomán vált világossá előtte, hogy a magyar mezőgazdaság továbbfejlesztésének és a parasztság felemelkedésének kulcsfontosságú kérdése a részben intenzív istállózott állattenyésztés megteremtése, ezen belül is a szarvasmarha-tenyésztés és a tejgazdaság fejlesztését tekintette fő kérdésnek.

Az akadémia fiatal, 30 éves tanára már 1896-ban megszervezte a Magyaróvári Szarvasmarha-tenyésztő Egyesületet. Néhány év leforgása alatt az egyesület hálózata már kiterjedt a megye majd minden községére. Mindez Újhelyi fáradhatatlan szervezői tevékenységének volt köszönhető. Világosan látta, hogy a tenyésztés fejlesztése érdekében biztosítani kell az igényesebb állomány takarmánybázisát is.

Hazánkban először tevőlegesen tett azért, hogy a falvakon belül is, az egyes falvak között is a tejelőversenyek és egyáltalán a tejtermeléssel kapcsolatos információáramlás meginduljon. Újhelyi Imre kezdeményezésére létesült 1903-ban az óvári tejkísérleti állomás, amely egyébként a mai napig is kiválóan működik.

Korának kimagasló agrártudósa és gyakorlati szervezője volt egyébként, tanári munkája mellett is. Harmincéves tanári működése során mintegy kétezer hallgatót látott el állattenyésztési és állatgyógyászati korszerű ismereteivel. Tíz éven át igazgatója is volt az óvári akadémiának. Tisztségét a nagy elődökhöz méltóan töltötte be, és szolgálta az akadémia érdekeit.

Magyaróváron, 1923. március 21-én bekövetkezett halála után mintafalujában, Levélen, a községházában állították fel mellszobrát. Később egyébként az akadémia udvarában és a szülőfalujában is felavatták a szobrát. Az óvári temetőben nyugszik. Tevékeny és teremtő erejének javát a parasztság felemelkedésének szentelte, és úgy gondolom, hogy ezt mindannyian megfogadhatnánk a mai napokban is. Saját magáról írta, hogy "mindig a közérdek, főleg a kisember érdeke vezetett".

Egykori munkatársa, Schandl József írta róla később: "Azt, hogy állattenyésztésünk 10-15 év alatt behozta fél évszázados lemaradását, elsősorban Újhelyi Imrének köszönhetjük."

Huszonöt éves tanári jubileumán, 1914-ben megkapta a Ferenc József-rend keresztjét, de kitüntetést kapott a Magyaróvári Szarvasmarha-tenyésztő Egyesülettől is.

Munkásságát megbecsüli, méltányolja az utókor is. Születése századik évfordulóján a Magyar Mezőgazdasági Múzeum a Vajdahunyadvárban, halálának ötvenedik évfordulóján pedig Dunapatajon rendezett Újhelyi-emlékkiállítást. A Magyar Agrártudományi Egyesület kezdeményezésére a Földművelésügyi, illetve a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Újhelyi-emlékplakettel tüntette és tünteti ki mind a mai napig az állattenyésztésben élen járó szakembereket.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)

Forrás: parlament.hu