ROGÁN ANTAL, a gazdasági és informatikai bizottság elnöke, a bizottság előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági bizottságban nyilvánvalóan inkább szakmai szempontok alapján és kevésbé jogi alapon mérlegeltük az elénk került módosításokat. Így arról, hogy most az alaptörvény része-e az átmeneti törvény, vagy sem, nálunk nem zajlott le érdemi vita, úgyhogy ha megengedik, ehhez a vitához nem is csatlakoznék. Talán éppen ezért kicsit a szavazások eredménye is másként alakult, hiszen ott az ellenzéki képviselők egy része támogatta az elénk került törvénymódosításokat.

Azt gondolom, hogy ezek a törvénymódosítások tartalmukat tekintve igazából talán egy helyen foglalnak magukban érdemi és erőteljes módosítást: az pontosan az átmeneti törvénynek az a módosítása, ami gyakorlatilag megszünteti azt a lehetőséget, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a jegybank bármikor a jövőben egyesülhessen. Azt gondolom, hogy ez sajnálatos, hiszen jó lett volna, ha ez az egyesítés egyszer megtörténik, rengeteg szakmai érv szól mellette. A bizottságban egyébként ott üldögélő Simor András jegybankelnök úr is elmondta, hogy magával a céllal ő maga is egyetért, a formájával és ebben a formában a megfogalmazással így nem. Azt gondolom - és ez megfogalmazódott többségi álláspontként is -, hogy ezzel bizonyos értelemben azt tesszük, hogy a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntjük, de érthetően a kialakult viták és a nemzetközi szempontok miatt a bizottság alapvetően egyetértett azzal és támogatta, hogy ez a lehetőség megszűnjön, ez így ebben a formában kikerüljön a törvényből.

Ami pedig magát a jegybanktörvény módosítását illeti, azt gondolom - és ez volt a bizottság többségi álláspontja is -, hogy ezek a módosítások, amelyek ott megfogalmazódnak, igazából nem tekinthetők tartalmilag rendkívül lényeges módosításoknak. Gyakorlatilag több olyan ponton módosul a törvény, ami végig része volt a jegybanktörvénynek, amióta rendszerváltozás van, például hogy a kormány képviselője részt vesz a monetáris tanács ülésein. Ez szerintem a monetáris tanács döntéshozatali képességét semmilyen formában nem befolyásolja, rájuk nézve nyomásgyakorlást nem igazán jelent, ellenben még hasznos információkhoz is juttathatja őket, hiszen a monetáris és a fiskális politika számtalan összefüggésében kell hogy érintkezzen egymással, és legalább az információk szintjén kell hogy rendelkezésre álljon információ mindkét fórum döntéshozói számára. De elfogadjuk azt, hogyha ez volt az Európai Központi Bank egyik hangsúlyos észrevétele, és értelemszerűen a többi módosítást is ebben a formában támogatta a bizottság többsége, bár még egyszer hangsúlyoznám, az én megítélésem szerint ezzel a jegybanktörvényben olyan jelentős változás nem következik be, ami egyébként a jegybank életében, a jegybank belső működésében olyan hatalmas belső változást hozna.

Szerintem az itt lezajlott viták - és ez volt a bizottság többségi álláspontja is - igazából nem érdemi és tartalmi viták. Megértjük azt, ha ezekben a kormány végül is azt a döntést hozza, hogy az eredeti javaslathoz képest módosít több ponton, de meggyőződésünk szerint ezekkel a módosításokkal együtt is egyébként egy működőképes jegybanktörvény lett volna, ami minden valószínűség szerint megfelelt volna a nemzetközi normáknak; lehet, hogy nem minden ponton, lehet, hogy nem a legszigorúbban, de általában véve egészen biztosan. Eredeti álláspontunk mellett tehát ebben a formában a Fidesz többségi képviselőcsoportja értelemszerűen ki is kíván tartani, de ezt a törvénymódosítást, amit a kormány most előterjesztett - mind az alaptörvényre vonatkozót, mind pedig a másikat - a bizottságban is támogattuk, és majd el fogom mondani a későbbiekben, hogy képviselőcsoportként itt a parlamentben is szándékunkban áll támogatni. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Forrás: parlament.hu