SZABÓ TIMEA (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Itt sok minden elhangzott, én most megpróbálom visszaterelni a szót az eredeti javaslathoz, és majd esetleg később reagálnék jobbikos képviselőtársaim hozzászólására is.

Az LMP képviselőcsoportja úgy gondolja, hogy a javaslat szándéka abszolút támogatható, hiszen az elmúlt hetek, hónapok eseményei teljes mértékben indokolttá teszik azt, hogy minden jóérzésű állampolgár valamilyen módon fellépjen a rasszista antiszemita és egyéb gyűlöletkeltő beszéddel és megnyilvánulással szemben. Úgy gondoljuk, hogy a normaszegők ellen igenis fel kell lépni. Csodálkoztam Mirkóczki képviselőtársam hozzászólásán, aki megpróbálta elviccelni ezt a kérdést, illetve bagatellizálni. Pontosan tudjuk, hogy a Jobbik-frakció mennyire megosztott ebben a kérdésben, és pontosan tudjuk, hogy önök között milyen vérre menő viták voltak. Azért nem annyira egyértelmű az az álláspont, amit ön képvisel.

Többek között azon a házbizottsági ülésen, ahol felmerült a tiszaeszlári vérváddal kapcsolatos napirend utáni felszólalás, az önök képviselője nyilatkozta azt, hogy igenis napirenden volt önöknél ez a kérdés a frakcióban. Tehát nem kell úgy csinálni, mintha önök nem foglalkoznának... (Közbeszólásra:) Akkor biztos hazudott a képviselőjük. És ő maga ott mondta, meg lehet nézni a jegyzőkönyvet, hogy amennyiben valakinek a méltóságát ezzel sértették, akkor elnézést kérnek. Akkor beszéljék meg egymás között, hogy ki hogyan gondolja ezt a Jobbik-frakción belül.

Úgy gondoljuk, hogy a javaslat, ahogy elmondtam, támogatható, de azért részben valóban okafogyottá vált. Azzal, hogy az országgyűlési törvényben most már kirívóan sértő kifejezésért meg lehet vonni a szót, ahogy egyébként tapasztaltuk itt néhány perccel ezelőtt, illetve ki is lehet országgyűlési döntéssel vezetni, illetve meg lehet vonni a szót aznapra egy képviselőtől, sőt még az aznapi fizetését is meg lehet vonni, nyilván ezek olyan szankciók, amelyek önmagukban nem oldják meg az egész társadalmi problémát, de azért a helyes irányba mennek el.

A javaslat második pontjában az előterjesztő azt javasolja, hogy az Országgyűlés hívja föl a kormányt, hogy alakítson ki párbeszédet vagy a párbeszéd intézményes kereteit a civil társadalom képviselőivel a szélsőségek elleni fellépés terén, ezt az LMP tudja támogatni. Sőt, azt javasolja, hogy egy közösség életét feldúló bűncselekmény esetén az Országgyűlés egy képviselőkből álló delegációt küldjön a helyszínre. És ez lehet bármilyen bűncselekmény. Jobbikos képviselőtársaimnak mondom, hogy ez lehet olyan esemény, ahol egy roma származású embert gyilkolnak meg, és lehet olyan bűncselekmény, ahol egy nem roma származású embert gyilkolnak meg. Itt a normákról van szó, az együttes, közös fellépésről, arról, hogy ugyanazokat az értékeket képviseljük, és nem arról, hogy itt bizonyos csoportok érdekeit képviseli, ahogy ön mondta, egy nagykoalíció. Azt gondoljuk, hogy vannak olyan normák, amelyeket minden demokratikus társadalomban be kell tartani.

Számunkra kétséges, ahogy ez a javaslatban megfogalmazódott, hogy a radikalizálódásra fogékony csoportokat hogyan fogjuk meghatározni. Erre majd várunk választ. Nem gondolom feltétlenül, hogy ez így kivitelezhető, de ha kapunk megnyugtató választ, akkor ezt is tudjuk támogatni.

Szeretnék néhány szót szólni az előzményekről, ahogy egyébként ez már itt többször szóba kerül, ami odáig vezetett, hogy ez az ellenzéki határozati javaslat rendhagyó módon a Ház elé kerülhetett. Ugye tudjuk, hogy a kormány nem nagyon szokott ellenzéki indítványokat támogatni, de örömmel tapasztaltuk, hogy ezt a kérdést ők is olyan fontosnak tartották, hogy itt most vitázhatunk erről.

A múlt év májusában, kapcsolódva a gyöngyöspatai eseményekhez, az Országgyűlés a kormány előterjesztése nyomán módosította a büntető törvénykönyvet. A módosított Btk. 174/B. §-ának (1/a) bekezdése kimondja, hogy aki mással szemben valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjához tartozása vagy vélt tartozása miatt olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy riadalmat keltsen, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A jelentés a továbbiakban kifejti, hogy a bűncselekmény-elkövetések módja kihívóan közösségellenes magatartás. E magatartás lényege, írja a jelentés, hogy az elkövető erőszak és fenyegetés alkalmazása nélkül okoz olyan érzetet a sértettben, amely alkalmas arra, hogy benne riadalmat keltsen. Személy szerint nekem és azoknak az LMP-s képviselőtársaimnak, akik elmentünk Gyöngyöspatára, hogy kifejezzük szolidaritásunkat a falu megfélemlített lakóival szemben, akik nyilván féltek ott a félkatonai csoportok járőrözésétől, érthető módon riadalmat keltett, az volt a véleményünk, hogy a rendőrség az akkor hatályos jogszabályok alapján is felléphetett volna az álpolgárőrök tevékenysége ellen.

(23.40)

Mégis megértéssel fogadtuk egyébként a jogszabály-módosításokat, hiszen azok még egyértelműbbé tették, hogy nemzeti, etnikai, vallási vagy más társadalmi csoportok megfélemlítése igenis tilos és büntetendő.

A vélemény szabadságát mindenekfelett tiszteljük, a véleményszabadság egy demokratikus jogállamban az egyik legfontosabb érték. De a véleményszabadság nem foglalhatja magában a kihívóan közösségellenes magatartást, a riadalomkeltést, mások emberi méltóságának a megsértését. Az emberi jogok európai egyezménye 17. cikkelye kimondja, hogy az egyezmény egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy az bármely állam, csoport vagy személy számára jogot biztosítson egy olyan tevékenység folytatására vagy olyan cselekedet végrehajtására, amely az egyezményben foglalt jogok és szabadságok megsértésére vagy pedig az egyezményben meghatározottnál nagyobb mértékű korlátozására irányul.

A gyöngyöspatai eseményekről készült jelentésből tudjuk, hogy a Jobbik helyi szervezetének vezetője, Juhász Oszkár volt az, aki a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületet behívta a községbe. A polgárőrségről szóló törvény módosítása következtében az egyesület egyenruhás járőrözése ma már bűncselekménynek minősül. Schuster Lóránt rockénekes, a Magyar Nemzeti Front vezetője a Jobbik gyűlésén arról beszélt, hogy régen a magyarok ácskapoccsal szegezték oda a turbánt az elfogott törökök fejéhez, el tudjátok ezt képzelni a kipával? - kérdezte, mire a jelenlévők hangos igennel feleltek. Április 3-án pedig Baráth Zsolt, a Jobbik képviselője mondta el itt a már említett tiszaeszlári vérvádról szóló beszédet.

Ezzel kapcsolatban egyébként az LMP volt az első, aki szót emelt. Amint említettem korábban, mi voltunk azok, az LMP volt az, amely házbizottság elé vitte a kérdést, ahol egyébként Farkas Gergő már az általam elmondottakat is nyilatkozta ott helyben. De az LMP az, amely egyébként szisztematikusan szót emel a Házban minden idegengyűlölő, homofób, rasszista, felszólalással szemben, amit sajnos valóban gyakran hallunk jobbikos képviselőtársainktól. (A Jobbik-frakció felé fordulva:) Csak mondom képviselőtársaimnak, Mirkóczki képviselőtársamnak külön, hogy én kimondom azt, hogy itt a Jobbikról van szó. Tehát itt az előbb megfogalmazódott egy olyan félelem, hogy senki nem meri kimondani. (Dr. Lenhardt Balázs közbeszól.) Én kimondom nyilván, hogy itt általában azért nem az LMP és még csak nem is a Fidesz vagy a KDNP soraiból szoktak ezek a szavak elhangozni, sőt a miniszterelnök úr maga mondta azt, hogy semmilyen, mások méltóságát sértő, mások alapjogait sértő kifejezés nem hangozhat el itt a Házban.

Úgy gondoljuk, hogy a vélemény, a szólás szabadsága kikezdhetetlen alkotmányos érték, különösen kikezdhetetlen az országgyűlési képviselő szólásszabadsága. Vége a parlamenti demokráciának, úgy gondoljuk, hogyha az országgyűlési képviselő a parlamentben nem mondhatja el szabadon az olykor akár téves, esetleg ostoba vagy rosszindulatú véleményét. Értelmezésünk szerint az előttünk fekvő határozati javaslat célja egy megállapodás, önkéntes vállalása annak, hogy nem élünk vissza mentelmi jogunkkal, hogy az Országgyűlés magasából nem sértjük vagy bélyegezzük meg honfitársaink egyetlen csoportját sem, nem gyalázzuk őket, nem keltünk riadalmat bennük. Ez nem szabadság kérdése. Enni is szabad, mégsem járatjuk le magunkat az ülésteremben azzal, hogy véres hurkát fogyasztunk itt a padsorok között.

Az Egyesült Államokban az alkotmány első kiegészítése 200 éve biztosítja a szólás szabadságát. Az amerikai kongresszusban vagy a szenátusban bármelyik képviselő következmények nélkül állíthatja, hogy Obama elnök hazudik, de ha mocskos négernek nevezné az elnököt, vagy akár egy fekete bőrű bűnözőt, az a politikai életének a végét jelentené. A bíróság nem ítélné el, de a képviselőtársai nem tűrnék meg maguk között az ilyen felszólalót, és a saját pártja szólítaná fel lemondásra, akár demokrata az illető, akár republikánus. Ennek az etikai elvnek kellene - úgy gondoljuk - meghonosodnia a Magyar Országgyűlésben és a magyar politikai életben is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Megítélésünk szerint a szocialista képviselőtársaim előterjesztése most ebbe az irányba mutat. Nem tűrhetünk meg magunk között olyan képviselőket, akik a normaszegést emelik normává. Nem tűrhetünk meg a miniszterelnök úr szerint sem olyan felszólalásokat, amelyek bárkit méltóságában, alapvető jogaiban megsértenek. Az ilyen képviselőnek le kell mondania, és ahogy az LMP a házbizottságban javasolta, mindenekelőtt a házelnök úrnak kell azonnal megvonni a szót tőle.

A gyűlöletbeszéd a Magyar Országgyűlésben lejáratja az Országgyűlést, lejáratja az országot. Ezért kell együttesen elhatároznunk, hogy tartózkodunk ettől a magatartástól. Ezért módosító javaslatokkal támogatni fogjuk az előttünk fekvő javaslatot.

Köszönöm. (Dr. Dorosz Dávid tapsol.)

Forrás: parlament.hu