Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Megpróbálok kimondottan a tárgyra, az előterjesztésre szorítkozni, és mellőzni minden olyan vadhajtást, amik a tőlem jobbra még elterülő frakció egyes képviselői szájából elhangzottak.

Nagyon fontos kérdéskör áll előttünk, egy 700 milliárd forintos termelési értékű szektorról van szó, azon belül is 120 milliárd forintot tesz ki az az áfatömeg, ami a gabonákat érintheti vagy érinti. Látható, hogy ennek a mozgatása, annak elérése, hogy Magyarországon maradjon ez a tömeg, és adott esetben ne essen csalók áldozatául, nemzetgazdasági és nemzetstratégiai kérdés is egyben.

Ugyanakkor látható az is, hogy egy olyan jelenség is fellelhető, amire ez az előterjesztés nem ad választ, és ezért szeretnék egy kicsit ötletindító vagy ötletnyitó lenni e tekintetben, hogy gondolkozzanak ezen a területen is. Ugyanis jelen pillanatban a gabona több mint harmada feketén kerül a végfelhasználókhoz, forgalmi adók fizetésétől mentesen, és ezt a harmadot mindenképpen egy olyan szintre, tolerálható szintre kellene visszavinni - nyilvánvalóan a nulla felé közelítve -, ami alapján elérhető volna, hogy Magyarországon semmiféle hasonló gazdasági bűncselekmény az agrárium területén, ahhoz kapcsolódóan ne valósulhasson meg.

Azt én nem értem meg - de megértem, hogy miért rakták bele -, hogy a zöldség-gyümölcs ágazatra és az állattartás tekintetében a vágóállatokra ne vonatkozzon jelen pillanatban még a fordított áfa rendszere. Látom, kiszámolták önök, hogy mennyibe kerül ez a jobbára fehérjealapú haszonnövények esetében. Nyilvánvalóan itt egypár tíz milliárdos becslést ejtettek meg ezzel kapcsolatban. Nyilvánvalóan azt akarták, hogy a költségvetést ne terhelje meg jobban ez a rendszer. Én azt mondanám, hogy ki kellett volna ezt terjeszteni, de önök vannak kormányon, önök helyett nem hozhatunk döntéseket.

Ugyanakkor az, hogy két évre kerül bevezetésre ez a rendszer, egy elszólás mentén legalábbis aggályos. Ezen elszólás a bizottsági ülésen és bizottsági szinten merült fel, ahol arra engedett következtetni egy-egy megjegyzés, hogy két év után Brüsszellel mintha egyeztetni vagy engedélyeztetni kéne azt, hogy kivezetésre kerüljön ez a rendszer, vagy pedig folytatólagosan használható legyen. Ezt egy életveszélyes tendenciának tartom és tartjuk. Két évre bevezetni valami hasonlót - csonka módon, még egyszer hangsúlyozom -, és aztán nem kiteljesíteni, hanem adott esetben nyitva hagyni a kaput, hogy kivezethető legyen ez, ez Brüsszel irányába, tehát a gyarmattartók irányába egy olyan alkupozíciót teremt, ami érzésem szerint vállalhatatlan.

A fordított áfa rendszere megoldja azt a problémát, ami korábban fellelhető volt, miszerint ha valaki csalásra alapított céget, az adóhatóság sok esetben csak kétéves késéssel kezdett el nyomozni, még többször nem is találta meg ezt a társaságot, így előfordult, hogy a vétlen termelőkön próbálta behajtani azt az adót vagy azt a tartozást, amit nyilvánvaló, hogy a fantomokon nem tudott. Ennek egyenes következménye volt, hogy az exporttól sok esetben visszariadt a gazda, inkább vállalta azt, hogy 20-30 százalékkal olcsóbban értékesíti a terményét belföldön, belföldi felvásárlók részére, mert látta, tudta, hogy ha külföldön vagy exporttal kísérletezik, akkor bizony nemcsak a csalók áldozatául eshet, de a hatóságok, adóhatóság viselkedése sem feltétlenül toleráns az ő irányában a legtöbb esetben.

Egy példával élve, ami bizottsági szinten szintén elhangzott - nagyon sajnálom, hogy az a képviselő, aki ezt felvezette hosszabban, most nincs itt -, az adóhatóság egy emberével előfordult, hogy azt találta mondani az érintett gazdának, hogy kísérje a kamiont a határig, ha kifelé akar eljuttatni bármiféle áruféleséget. Nyilvánvaló, hogy ez nemcsak logisztikailag, de mindenféle szempontból lehetetlen. Kistermelőkre hárítani olyan feladatot, ami egyébként hatósági kérdéskör, vagy pedig logisztikai kérdéskör, azzal egyidejűleg, hogy ő termel, és elvárjuk tőle, hogy szolgálja a magyar hazát, nyilvánvalóan lehetetlen. Tehát a hatóságok hozzáállása sem volt mindig, érzésem szerint, a lehető legtoleránsabb az irányukba.

Még egyszer mondom, a legnagyobb problémát az okozza, hogy az előttünk fekvő előterjesztés nem kezd semmit azzal, ha valaki a be sem jelentett betakarított terményt feketén forgalmazza Magyarországon. Hogy ennek a volumene mekkora, ezzel kapcsolatban csak becslések állnak rendelkezésre, mégis elmondható az, hogy valamit kezdeni kell ezzel a problémakörrel, hiszen látható, hogy a feketézés ezen a piacon ugyanúgy jelen van. Egy magára valamit is adó kormány nyilvánvalóan ezt nem hagyhatná, nemhogy még további két évig, pont egy olyan türelmi időszakig engedve ezt, amíg lejár a mandátuma, és aztán majd a következőkre bízná a kérdés megoldását.

Végül pedig két apró technikai problémát szeretnék az előterjesztő figyelmébe ajánlani, hogy gondolja át, hogyan lehetne javítani, tovább csinosítani ezt az előterjesztést.

(22.30)

Problémát okoz az, hogy végül a változtatások értelmében, mivel a termelő már nem számítja fel azt a fordított áfát, amiről beszélünk, azt nem lesz mivel összevezetni, tehát így a vetőmagra, trágyára, egyebekre kiadott forgalmi adóhoz csak a későbbiekben juthat hozzá, hiszen azt nem tudja levonni a belföldre értékesített termény árából. Látható, hogy ez likviditási problémát vethet fel a tekintetben, hogy adott esetben magasabb hitelfelvételre szorítkozhat, de több kamatot kellhet fizetnie (Farkas Sándor: Ez hülyeség.), de meg lehet nyugtatni e tekintetben nyugodtan, tehát mindenféle indoklást elfogadok. Ez ugyanakkor egy létező veszély, a gazdák visszajelzései alapján artikulált és kommunikált veszély, tehát nyilvánvaló, hogy egy létező jelenségről van szó.

Végül pedig óriási gondot jelent, hogy a 27 százalékos áfával egy olyan kísértést teremtenek a csalók számára, ami egy olyan helyzetet tart fenn, és konzervál, amelynek értelmében az elcsalható haszon többszöröse lesz a legális kereskedelemmel elérhetőnek. Nyilvánvaló, hogy semmiféle felmentés nem adható se kísértés tekintetében, sem pedig a csalók számára, de látható, hogy egy ekkora óriási rés, amely a 27 százalékos elcsalása, és a legális kereskedelemmel való megszerezhető haszon között van, ez felhívás keringőre a bűnözők számára, tehát ez egy azonnal megszüntetendő jelenségsorozat.

Ezen a ponton pedig hadd ragadjam meg az alkalmat, hogy újra felhívjam a figyelmet a Jobbik azon régi vesszőparipájára, hogy az alapvető élelmiszerek áfáját igenis illene már 5 százalékra levinni, nemcsak azért, hogy az egyszerű emberek és a kispénzűek dolgát megkönnyítsük, hanem azért is, hogy erre a területre is kiterjesztve végre megszüntessük azt az óriási kísértést és a bűnözőknek azt a mozgásterét, amit az elképesztően magas áfakulcs tartalmaz. Nincs ma Magyarországon olyan indok, amivel ezt a 27 százalékot magyarázni lehetne. Régiós, kistérségi szinten sem magyarázható, a nemzetgazdaság egésze, annak működése, és még a működési zavarai sem indokolhat egy 27 százalékos áfát.

Végül pedig javaslom figyelmükbe, a fogyasztóvédelmi bizottság mai ülésén egy nagyon konstruktív, nagyon építő jellegű gondolatcsere zajlott le, amely a közétkeztetést, azon belül is a gyermekétkeztetést foglalta magában, tökéletesen összekapcsolható terület azzal, amelyről most beszéltünk. Tehát, ha arról beszélünk, hogy a mezőgazdaságot, az agráriumot fel kívánjuk támasztani, nem elég pusztán gazdasági mutatószámokban, nem elég pusztán az áfakérdés rendezésében gondolkodni, be kell azt csatornázni a valódi, létező, lüktető mindennapi gazdasági életbe, adott esetben egy tolerálható és mindenkit elérendő cél lenne az, hogy a közétkeztetés, azon belül is a gyermekétkeztetés esetében vezessük ki ezekről a piacokról ki a külföldről behozott, kétes eredetű termékeket, az ízfokozókat, teljesítményfokozókat, és váltsuk fel őket egészséges, itthon termelt, magyar, beszámítható, átlátható, nyomon követhető gazdálkodók, elsősorban kis- és közepes méretű gazdálkodók által előállított terményekkel, alapanyagokkal. Építsünk hungarikumainkra, teremtsünk ezeknek piacot, ez egy bőven összevezethető terület azzal, amelyről most, jelen pillanatban beszélünk.

Tehát látható, hogy a fordított áfa rendszere ennyire messze is vezethet, nagyon remélem azt, hogy a jelenlévők belátják azt, hogy itt óriási és további lépéseket kell megtenni ezen a területen, ehhez kívántunk egy kis gondolatébresztőt tartani. Reményeim szerint azok a módosítások és azok a víziók is feltűnnek majd, amelyek a következő évekre bizakodásra adhatnak okot a tekintetben, hogy végre a bűnözőknek bealkonyul Magyarországon, és végre Magyarországon az agrárium, a mezőgazdaság betöltheti azt az eredeti történelmi szerepét, amelynek értelmében a mostani Európa szemétlerakójából újra Európa éléskamrájává válhatunk.

Köszönöm a figyelmet.

Forrás: parlament.hu