DR. SZABÓ ERIKA közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy nagyon érdekes, hosszú, kétkörös általános vitán és egy érdeklődéssel, szakmai hozzászólásokkal gazdag részletes vitán vagyunk túl a járási rendszer kialakítása kapcsán. Az általános vitában is azzal indítottam ennek a javaslatnak az ajánlását, hogy lássuk, egy hatalmas nagy rendszer átalakításának egyik eleménél tartunk.

A járási rendszer kialakítása nem egy önmagáért való kormányzati cél, a fő cél az, hogy kialakítsuk az egyablakos ügyintézést, és ezzel 10 millió magyar állampolgár mindennapi életét könnyítsük meg azáltal, hogy sokkal egyszerűbb lesz számukra a hétköznapi ügyek intézése, amelyeket most külön az okmányiroda, a földhivatal, az Egészségbiztosítási Pénztár, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság vagy a munkaügyi kirendeltségek ügyfélszolgálatai intéznek, és még sorolhatnám. Ezeket az ügyeket majd mind egy helyen, a kormányablakban fogják tudni intézni az állampolgárok, és sokkal közelebb a lakóhelyükhöz, mint azt most teszik, ugyanis minden járási székhely településen és minden olyan településen, ahol most okmányiroda működik, megnyitjuk majd 2013 végéig a kormányablakot mint egyablakos ügyintézési helyszínt. Ez tehát a fő cél, és a területi közigazgatás átalakítása ezt a célt szolgálja.

A járási rendszer kialakítása is ezt a célt szolgálja, és ez az a közös nevező, amely alapján olyan kiegyensúlyozottnak tekintem a vitát, még ha voltak is kissé kritikus vagy a mi szakmai tudásunkat megkérdőjelező mondatok is. Én ezt a politikai küzdelem részének tartom, ezért nem veszem komolyan, hiszen kiváló felkészültségű szakembergárda áll mögöttem, és kiváló felkészültségű szakembergárdával folytattuk le azokat az egyeztetéseket, amelyek eredményeként ez a törvényjavaslat megszületett, és aminek eredményeként azok a módosítások is elfogadásra kerültek, amelyekről itt több képviselőtársam is szólt. Így tehát az önkormányzati bizottság által benyújtott módosító indítvány az a kompromisszumos javaslat, amellyel a kormány is egyetért, és amelyet támogatunk.

Valóban volt egy alapkoncepció akkor, amikor a jegyzői hatáskörök törvényi szintű szétválasztása zajlott, és amikor a törvényjavaslatot benyújtottuk, akkor valóban az a koncepció került benyújtásra, miszerint az államigazgatási típusú feladatok jelentős része vagy jelentősebb része kerüljön át a járási hivatalhoz, mint ahogyan a mostani javaslat ezt tartalmazza. A mostani javaslat egy más koncepción alapszik. A Riz Levente képviselő úr és a Láng Zsolt képviselő úr által is nagyon jól megfogalmazott célt fogadta el a kormányzat abban a kérdésben, miszerint a tipikusan helyhez, településhez köthető államigazgatási feladatok maradjanak a jegyzőnél. Ezt mi elfogadtuk, és ennek megfelelően rajzoltuk át a feladat- és hatáskörök listáját, ahhoz képest, amit benyújtottunk.

(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

De tájékoztatom önöket, és ez elhangzott az általános vitában is, hogy 1400 feladat- és hatáskörről van szó, amelyeket majd szét kell választanunk, hiszen nem minden törvényi szintű szabályozás, nagyon sok kormányrendeleti és miniszteri rendeleti szabályozás tárgya, amelyek sorsát majd rendeznünk kell, és amelyeket nagyrészt a járási hivatalhoz kívánunk telepíteni.

Azt azért sajnálatosnak tartom, de muszáj elmondanom most így a vita végén, hogy még mindig keveredik, nyilván az elmúlt 20 év rendszere alapján, hogy mi az önkormányzati feladat- és hatáskör, és mi az államigazgatási feladat- és hatáskör. Önkormányzati feladat- és hatásköröket mi, a mi rendszerünkkel a területi közigazgatás átalakításával nem érintünk. Az önkormányzat feladat- és hatáskörével az önkormányzati törvény foglalkozik, ennek a vitája már régen lezajlott, és a járási rendszer kialakítása ezt a kérdéskört nem bolygatja, egyedül a jegyző államigazgatási feladataival foglalkozunk. A jegyző államigazgatási feladataiból szeretnénk a többséget áttelepíteni a járáshoz, hogy az állam a saját államigazgatási szervezetrendszerén keresztül végezze már a jövőben ezeket a feladatokat, és ne úgy, ahogyan az elmúlt 20 évben tette, hogy kényelmi szempontból mindent a polgármesteri hivatalra, a jegyzőre telepített, és sokszor nem is finanszírozta ezen feladatok ellátását. Hallottuk gyakorló polgármesterektől a példát, így Lipők Sándor képviselő úrtól is.

Most már így, hogy általánosságban próbáltam felrajzolni, mi is a célja a mi törvényjavaslatunknak, néhány konkrét főbb elemről szeretnék még beszélni, ami a vitaszakaszokban elhangzott. Az első az ingó és ingatlan vagyon sorsa, ami a feladat ellátásához szükséges. 20 évvel ezelőtt, amikor az önkormányzati rendszer kialakult, senki nem kifogásolta, hogy az önkormányzatok a feladatuk ellátásához szükséges vagyont - és itt most nemcsak a közszolgáltatásokkal kapcsolatos vagyonról, hanem az államigazgatási feladatokkal kapcsolatos vagyonról is beszélek - az államtól megkapta.

(12.00)

A mi eredeti törvényjavaslatunkban, amit a kormány az önök asztalára letett, az szerepel, amit a vagyontörvény is meghatároz, hogy feladattal jön a vagyon. Tehát ha az állam fogja a jövőben ellátni az államigazgatási feladatokat, akkor az ahhoz szükséges ingó és ingatlan vagyontárgyak is átkerülnek az államhoz. Ehhez képest zajlottak az egyeztetések az országgyűlési képviselőkkel, önkormányzati érdek-képviseleti szervekkel. Az volt az igény, hogy ne vagyonátszállással, hanem ingyenes használattal oldja meg az állam ennek a feladatnak az átvállalását vagy továbbvitelét. Ezt a kormány elfogadta, és ingyenes használat keretében fogja ellátni a feladatokat.

Kérdésként merült föl most a vitában is, hogy hogyan lesz a költségek megoszlása, a rezsit ki fizeti, és most majd mindent a polgármesteri hivatal fog-e fizetni, vagy hogyan fogjuk ezt megoldani. Ez a kérdés a megállapodásban fog pontosításra kerülni, abban a megállapodásban, amelyet a kormánymegbízott köt az önkormányzatokkal, ami nyilvánvalóan a feladat mennyiségének megfelelően, a járási hivatalhoz átkerülő köztisztviselők létszámának megfelelően, az épület használatának arányában fog megfogalmazódni. És ezért van szükség arra a bizonyos megállapodásra, ami megint csak fontos, lényeges eleme volt a mai vitának is, hogy ezt a megállapodást miért, hogyan és ki fogja majd előkészíteni, megkötni, és miért olyan fontos az, hogy végső soron, ha nem sikerül a megállapodást mindkét fél számára megfelelő módon megfogalmazni, akkor miért a kormánymegbízott dönt november 15-ig.

Ugye, abban vagyunk érdekeltek, és ebben mindannyian érdekeltek vagyunk, hogy január 1-jétől a járási hivatali rendszer fölálljon, és azokat az államigazgatási feladatokat, amelyeket most kiválóan ellát a jegyző a mögötte lévő apparátussal, január 1-jétől a járási hivatal is ugyanilyen hibátlanul átvegye, és működőképesen továbbvigye. Ebben vagyunk érdekeltek. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, a döntésnek meg kell születni. A döntés úgy születhet meg, hogy ha nem sikerül a felek között a megállapodást létrehozni, akkor a kormánymegbízott dönt. Nyilván ez egy közigazgatási aktus, amikor a határozat megszületik, és ezáltal van lehetőség arra, hogy egy gyorsított eljárásban, közigazgatási bíráskodás keretén belül a bíróság a lehető leggyorsabban hozzon döntést. Mert ha abban a szakaszban lép be a bíróság, amit javasolnak néhány módosító indítványban, hogy még nem született semmilyen közigazgatási határozat vagy döntés, akkor bizony polgári peres eljárás keretében az eljárás rendkívüli módon elhúzódna. És éppen azt a célt veszélyeztetné, hogy január 1-jétől működőképesen álljanak föl a járási hivatalok és tudják ellátni feladataikat.

Ezért tehát a törvényjavaslat lehetőséget biztosít arra is, hogy járási biztost nevezzenek ki lehetőség szerint, nem kötelező, de a kormánymegbízottaknak lehetőségük van arra, hogy járási biztost vegyenek igénybe az előkészítő munkára. Hiszen nagyon sok önkormányzattal kell tárgyalni, nagyon sok önkormányzat egyedi kérdéseit kell majd abban a megállapodásban rendezni, ami a január 1-jei biztosi működést biztosítja majd. Ehhez kellenek munkatársak a kormánymegbízottak számára. Ezt a lehetőséget tartalmazza a törvény. A járási biztos kormánytisztviselő lesz. Nem jelent létszámbővítést, a kormányhivatal státusaiból kell biztosítani ezt a létszámot. Viszont komoly segítséget jelent majd az országosan 3200 önkormányzattal való egyeztetésben.

A köztisztviselőkről, az önkormányzatoktól átkerülő köztisztviselőkről is szó esett, és külön köszönöm ellenzéki képviselőtársaimnak, hogy az ijesztgetést vagy félelemkeltést azután, hogy külön kértem, hogy ne tegyék, nem is tették, és nem erre került a vitában a hangsúly. Mert bizony nagyon sok köztisztviselőt fog érinteni ez az átalakítás, a köztisztviselők közel fele, vagyis több tízezer köztisztviselő kerül át a járásokhoz, és kormánytisztviselőként fogja végezni a munkáját.

Én az érdek-képviseleti szervekkel folytatott egyeztetéseken is és az országgyűlési vitában is azt kértem mindenkitől, hogy azt a fő célt lássa ebben a kérdésben is, hogy a feladatot szeretnénk biztonsággal ellátni; most már nem a jegyző háta mögött lévő hivatal, hanem a járási hivatal. A feladat ellátásához felkészült szakemberekre lesz szükség. Ezek azok a köztisztviselők, akik most is ellátják a polgármesteri hivatalban ezeket a feladatokat, rájuk tehát számítunk. Önmagában a feladatátcsoportosítás, a rendszer átrendezése terveink szerint nem jár létszámleépítéssel, a feladatokat jövő év január 1-jével ugyanúgy, ugyanazokkal a szakemberekkel szeretnénk ellátni, végezni, mint akik most is végzik a feladatokat.

Tehát biztonságra törekszünk, ugyanúgy, mint ahogy a kormányhivatalok létrehozásánál is, amikor a szakigazgatási szerveket beintegráltuk a közigazgatási hivatal mellé. Ott is a biztonságos működésre törekedtünk, és egy év távlatából elmondhatjuk, hogy a kormányhivatalok kiválóan végezték a munkájukat, és nem is volt semmi olyan működési zavar, amit korábban jósoltak egyébként a kétkedők. Most is erre számítunk. Most is azt mondjuk, hogy tekintettel arra, hogy ugyanazok az emberek fogják végezni a feladatot, mint korábban, csak most már kormánytisztviselőként, nem lesz átállási probléma, nem lesz átállási zavar. És tekintettel arra is, hogy a polgármesteri hivatalban lesz az esetek többségében a járási hivatal is, ezért még az állampolgároknak keresgélniük sem kell különösebben, nem lesz ok arra, hogy azt mondhassa bárki, hogy most megzavartuk az ügyintézés rendszerét vagy az ügyintézés lehetőségében bármilyen nehézséget okoztunk.

Ez lesz 2013. január 1-jétől a törvény kapcsán. De amikor a kormányablakrendszert kiépítjük, akkor még egyszerűbb lesz a helyzet, mert odatelepítjük azokat a szakigazgatási szerv kirendeltségeket is, "a kormányablakba", ami még egyszerűbbé teszi az ügyintézést, és valóban, a mi rendszerünk miatt senkinek sem kell költöznie, mert a kistelepüléseken amit eddig elláttak az ottani köztisztviselők, arra az ügysegéd lehetőséget ad, hogy fölvegyük és eljuttassa a járási hivatalba. Tehát a rendszer önmagában minden elemében kidolgozott, utazást nem igényel az állampolgároktól, és átláthatóbb, egyszerűbb rendszer lesz.

A megállapodásokról, a járási biztosról beszéltem, de a járások illetékességi területéről még nem, ami ugyan fontos eleme az egész rendszer kialakításának, de ez már abszolút a kormány szervezetalakítási szabadságának kérdéskörébe tartozik, ahogy az alaptörvény ezt megfogalmazza. Értem, hogy az okozza a zavart, hogy társadalmi egyeztetésre bocsátottuk. Miniszter úr gesztusa volt ez. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium minisztere, Navracsics Tibor miniszter úr gondolta úgy, hogy ha 30 év után állítjuk vissza a járási rendszert Magyarországon, és igaz, hogy nem közigazgatási területi egység lesz, mint ahogy az korábban volt, hogy önkormányzati szint nem lesz a járásokban, hanem tipikusan államigazgatási szervezeti egység lesz, mégis az érdeklődésre tekintettel társadalmi vitára bocsátotta; éppen azért, hogy mindenki véleményt mondhasson, aki volt járási székhely település, aki úgy dönt, hogy másik járáshoz szeretne tartozni, ezt a véleményét a nyilvánosság előtt elmondhassa.

(12.10)

És azóta is, valóban, a kormánymegbízottak részt vettek a vitában, jelezték most is, hogy folyamatosan érkeznek ilyen javaslatok, és mindenkivel egyeztetnek, mindenkivel megbeszélik, és mi is nyitottak vagyunk - mindaddig, amíg a kormány rendelettervezetét a kormányhoz be nem nyújtjuk - az ilyen típusú javaslatokra.

Természetesen az a kormányrendelet, ami majd a járási székhelyeket és az illetékességi területüket meg fogja határozni, lehetőséget ad a későbbiekben is a településeknek arra, hogy meghatározott eljárásrend keretében még kezdeményezhessék a további változtatásokat. Ez a rendszer nem lesz tehát lezárt, és mindenkinek lesz lehetősége a későbbiekben is véleményt mondani.

A bizottsági módosító indítvány különböző elemeiről a különböző vitaszakaszokban szó volt. Ennek a részleteit már nem fogom önök előtt most külön részletezni.

Végül inkább megköszönném azt az együttműködést, azt a közös gondolkodást, azt a konstruktív hozzáállást a képviselők részéről, mind a kormánypárti, mind az ellenzéki képviselők részéről, akik érzik annak a súlyát, szépségét és célját, amivel ez a törvényjavaslat rendelkezik, hogy közösen dolgozhatunk azért, hogy végre az állam a "jó állam" program keretében olyan ügyfélbarát rendszert építsen ki, ami mindenki számára egyszerű, elérhető ügyintézési lehetőséget biztosít.

Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu