RIZ LEVENTE (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én az ajánlás 40., 41., 47., 62., 68. pontjaira, illetve számos egyéb pontjára vonatkozóan szeretnék hozzászólni, hiszen ezek foglalkoznak a budapesti körzeti hivatalok kialakításával. Úgy is, mint Budapest XVII. kerületének polgármestere, úgy is, mint a Budapesti Önkormányzati Szövetség alelnöke, szeretném néhány szóban ezt a módosító indítványt indokolni és megalapozni.

Nagyon fontosnak tartom azt, hogy az önkormányzati szektort érintően minden nagyobb ágazati döntést megelőzően ne csak makroszinten gondolják át a döntéseket és az előterjesztéseket, hanem vizsgálják meg azoknak a lokális kihatásait, a helyi jellegzetességeit. Azt gondolom, ez azért is fontos, mert a helyi önkormányzatok véleménye ebben a kérdésben nagyon fontos lehet. Ezért is szükségesnek láttam a törvénytervezet társadalmi vitája kapcsán is az önkormányzati érdekszövetségek véleményét megkérdezni, és meghallgatni azon önkormányzati vezetők állásfoglalását, akik érdemben látják a hétköznapi életet, akik helyi szinten, tehát nem makroszinten pusztán, hanem helyi szinten is értelmezni tudják azt, hogy mik a problémák, mik az igények az emberek szempontjából.

Azt gondolom, ezért is nagyon fontos és nagyon értékes volt az a fajta egyeztetés, amit a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium elvégzett, és ezt szeretném személyesen is megköszönni Navracsics Tibor miniszter úrnak és Szabó Erika államtitkár asszonynak, hogy leült velünk tárgyalni, a Budapesti Önkormányzati Szövetséggel és a mellette működő több, országos jelentőségű önkormányzati érdekszövetséggel, és meghallgatta a véleményünket, és figyelembe vette az állásfoglalásunkat.

A mi állásfoglalásunknak egyik fontos eleme volt a már idézett, hivatkozott módosító indítvány kapcsán az az igény, hogy a körzeti hivatalokat kerületenként kell kialakítani. Volt egy előzetes társadalmi vita, abban volt egy előzetes javaslat, ami arról szólt, hogy adott esetben Budapesten hét körzetet kellene kialakítani. Mi a kezdetektől fogva azt képviseltük, hogy ez nem feltétlenül találkozik az emberi szempontokkal, a Budapesten élők jogos igényeivel.

Miért? Egyrészt azért, mert ennek a javaslatnak eredendően nem volt történelmi megalapozottsága, hiszen járások soha nem voltak Budapesten. Budapesten a kerületek azok, amik történelmi értelemben már egy létező és hosszú évtizedek óta fennálló közigazgatási egységet képeznek, és az emberek hozzászoktak, szeretik, mert lokálisan, helyben ez jelenti számukra a megfogható hivatalt, ahol az ügyeiket el tudják intézni. Ezért mi rögtön ezzel a javaslattal úgymond a történelmi kitekintést vetettük föl.

Másodsorban pedig nagyon-nagyon lényeges kérdése a kerületi közigazgatás mellett való kialakításnak az, hogy az embereknek ne legyen szükségük arra, hogy utazzanak. Itt több összevonásról is volt elképzelés, javaslat, amelyek azt tették volna lehetővé, hogy adott esetben egy másik kerületbe kell egy állampolgárnak az ügyei intézése végett elutazni. Mi ezt nyilván nem támogattuk, nem tartottuk jó ötletnek, ezért is vetettük fel azt, hogy kerületenként hozzák létre ezeket a hivatalokat.

Azt is fontosnak tartottuk elmondani, hogy véleményünk szerint olcsóbb és hatékonyabb megoldás, ha a meglévő kerületekre alapozva alakítják ki ezeket a körzeti hivatalokat, hiszen így nem kell új költséges épületeket kialakítani, nem kell azokat fenntartani, a kerületi önkormányzatok a saját infrastruktúrájukat fölajánlják, és azok bázisán lehet létrehozni ezeket a hivatalokat. Azt gondolom, hogy ebben a kérdésben is sikerült nagyon jó megállapodást létrehozni a minisztérium képviselőivel. Még szempont volt egyebek mellett a méretarányosság is, hiszen az országos átlagos 60 ezer fős járások mellett Budapesten 240-260 ezer fős körzeti hivatalok lettek volna kialakítva, így viszont, hogy kerületenként hozzák létre őket, az országos átlaghoz hasonlóak a lélekszámuk tekintetében.

Azt gondolom, hogy ez a fajta kompromisszum, amit az ajánlási pontokban olvashatnak a képviselőtársaim, nagyon jó kompromisszum, és azt hiszem, hogy nagyon lényeges és fontos az, hogy ebben a Budapesti Önkormányzati Szövetség is pártállásra tekintet nélkül egyhangúlag foglalt állást, tehát a köztünk helyet foglaló szocialista polgármesterek is, illetve független polgármester úr is támogatta azt a javaslatot, ami egységesen kiállt a körzetek kerületenként való létrehozása mellett.

Ugyanúgy még egy ajánlási pontra föl szeretném hívni a figyelmet, ami a 49. számot viseli. Ez a hatáskörökről szól. A hatáskörök tekintetében szintén megfogalmazta a javaslat, tehát a Budapesti Önkormányzati Szövetség, ilyen volt többek között az építéshatósági ügyintézés helyi szinten, települési szinten való megtartása első fok tekintetében. Azt gondolom, hogy ez kulcsfontosságú a települések városképének kialakításában, az építészeti struktúra formálásában, azt gondolom, hogy nagyon jogos helyi igény volt a szubszidiaritás tekintetében is az, hogy az embereknek ne kelljen, mondjuk, azért elutazniuk, hogy egy építésiengedély-kérelem kapcsán egyeztessenek az építéshatósági ügyintézővel. Ezt továbbra is meg fogják tudni tenni helyi szinteken a településeken, és ez nagyon-nagyon lényeges. De ugyanúgy igaz ez az ipari és kereskedelmi bejelentésekhez és tevékenységhez kapcsolódóan, illetve a környezetvédelmi igazgatás tekintetében szintén fontos, hogy a hatósági döntések a kerületek, illetve a települések hatáskörében maradjanak, úgy is, mint például a környezetvédelmi ügyek, tehát a zajmérés, például a parlagfű elleni küzdelem, vagy az anyakönyvi igazgatás kérdése is nagyon fontos, hogy települési szinten maradhat.

Összességében tehát azt gondolom, hogy a települési önkormányzatok számára kedvező irányt vett a járási törvénytervezet; azt gondolom, a módosító indítványok a megfelelő és jó pályára állították a törvényjavaslatot, ezért mi, a Budapesti Önkormányzati Szövetség egyhangúlag is támogattuk, elfogadtuk, és javasoljuk azt a parlamentnek elfogadásra.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu