DR. GAUDI-NAGY TAMÁS, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Valóban, ahogy elmondta Cser-Palkovics képviselőtársunk, erőteljes ellenzéki vélemények jelentek meg. A parlamenti matematika szerint az "egyértelmű támogatás" a kétharmados többség szavazatait jelentette. Egyetlenegy ellenzéki párt sem támogatta az előterjesztést.

A Jobbik álláspontját én foglaltam össze, ennek a rövid lényege az volt, hogy az információforrás védelmére vonatkozó szabályok álláspontunk szerint az egyébként is értékrendünk és felfogásunk szerint túlzottan széles médiahatalmat, médiabefolyást a nemzeti élet sorskérdéseire aránytalanul megnövelik. Mégpedig azért, mert ha három évnél súlyosabb szabadságvesztéssel nem fenyegetett bűncselekmények esetében gyakorlatilag titokban maradhat még egy nyomozó hatóság előtt is az, hogy egy sajtó által nyilvánosságra hozott, bűncselekményre utaló bizonyíték honnét jött, ki bocsátotta rendelkezésre, milyen motivációból tették közzé, s a többi, akkor gyakorlatilag szent, érinthetetlen tehénné változnak a médiakérődzők, akik gyakorlatilag mindenfajta, törvényen fölül álló lényként dönthetnek majd egyes személyek vagy közösségek vagy csoportok - hogy mondjam? - médiaképességéről.

Amiért egyedül megdicsértem a javaslatot, az az, amiért viszont a szocialisták bírálták, hogy ők hiányolták, hogy az Európai Unió diktátumainak megfelelő szabályokat nem lelték föl. Mi ennek örültünk, és azt mondtuk, hogy kivételesen a Magyar Országgyűlés végre egy olyan törvényjavaslat-korrekciót végez el az egyébként nagyon sokat bírált, és alappal bírált, általunk is sokat bírált médiatörvény-csomaggal kapcsolatban, amikor a magyar Alkotmánybíróság feladatát teljesítve alaptörvény-ellenesnek - illetve akkor még alkotmányellenesnek - talált számos rendelkezést. Nagyon helyesnek tartjuk ezt, tehát mi nem csatlakozunk - ahogy Novák Előd képviselőtársunk fogalmazott - azon ajvékolók köréhez, akik még több EU-diktátumot, még több központi, brüsszeli irányelvet szeretnének a magyar jogalkotásban látni.

A polgári perrendtartás, büntetőeljárás és a közigazgatási eljárás szabályain átvezetik ezt a tanúvédelmi szabályt, amely egészen abszurd helyzeteket idézhet elő. Mondjuk egy, a közélet tisztaságát érintő, három évnél nem súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett bűncselekmény esetében, ha a nyomozó hatóság közvádas bűncselekményeket felderítő szándékai arra irányulnának, hogy egy tanút, egy bizonyítékot felkutassanak, akkor ez a tanú hiába van meg, hiába tudja a nyomozó szerv, a polgári perben, a büntetőeljárásban megtagadhatja a vallomástételt, sőt a bizonyíték szolgáltatását is megtagadhatja. Gyakorlatilag elindulhat egy olyan irányba a magyar sajtóélet, amely azt jelenti, hogy folytatódhat a 2010-es mocskos választási kampány módszertana, amikor bunkósbotokkal, média-bunkósbotokkal estek neki a médiapozíciókkal rendelkező pártok, csoportok az ellenfeleiknek, ahol a védekezéshez fűződő jog korlátozódik a megtámadottak körében, hiszen rejtve tarthatja a sajtó az információs forrásait, rejtve tarthatja még a bizonyítékait is, és még polgári perben sem, tehát a személyhez fűződő jogok védelme körében sem tud teljes körű reparációt kapni egy ilyen, jogaiban támadott csoport vagy személy. Nyilván elég könnyen kikövetkeztethető, hogy itt a sérülékenyebb szereplők vagy csoportok nem a médiaháttérrel rendelkező formációk, hanem azok lesznek, akik ilyen médiaháttérrel nem rendelkeznek kellő mértékben.

Mi azt mondjuk, hogy ez túlzott befolyást enged a médiának, túlzott védelmet biztosít, és éppen ezért erre tekintettel nem támogattuk a törvényjavaslatot.

Még egy elem, amit most kiemelnék: "a médiatartalom nem sértheti az alkotmányos rendet" - kerül a sajtótörvény 16. §-ába a javaslat 20. §-a szerint. Az alkotmányos rend fogalmát újra kellene gondolni, miután alaptörvényt fogadott el az Országgyűlés tavaly, amelyet azóta már sajnos módosítás alá vesznek, tehát EU-diktátum hatására módosítják a saját alaptörvényüket. De ha alkotmányos rendről beszélünk, akkor tévedünk, hiszen Magyarországnak alaptörvénye van, tehát itt egy fogalmi zavar is fellelhető.

Van egy-két eleme a javaslatnak, amelyben kiskorú védelmét tartalmazó elemek fellelhetők, ezek támogathatók, vagy elhunytak, megalázott helyzetben lévő személyek méltóságát sértő médiacselekményeket tiltó rendelkezés támogatható, de összességében a javaslat nem támogatható.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu