KŐVÁRI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A mai vita is, úgy látom, alapvetően megkülönbözteti a különböző pártokat egymástól, méghozzá az értékvállalásukat tekintve. Önök döntően eszközöket bírálnak, hogy milyen eszközökkel akar elérni egy célt a kormányzó párt, és az eszközöket láthatóan egyébként a saját szempontjukból ítélik meg. Ez volt az a vita is, amit lefolytatott két percben az LMP és a Jobbik képviselője arról, hogy ki van többet a tévében, ez vajon kiegyensúlyozottságot jelent-e vagy sem, és erről szólt az önök hozzászólása is. Bárándy képviselő úr kifejezetten alkotmányellenesnek minősítette az egész törvényt. Érdekes módon az Alkotmánybíróság ilyet nem mondott (Dr. Bárándy Gergely: Én sem mondtam!), hiszen akkor visszavonatta volna a törvényt. Ön azt mondta, hogy alkotmányellenes, tehát vonjuk vissza a törvényt, így fejezte be a mondandóját. Nyilván a jegyzőkönyvből visszanézheti. (Dr. Bárándy Gergely: Ilyen állítást nem mondtam! - Az elnök csenget.) A jegyzőkönyvből nyilván visszanézheti, hogy mit mondott, ha nem emlékszik rá.

Én azt gondolom, helyes az, hogyha alkotmányossági szempontból vizsgál a tisztelt Ház egy ilyen jelentőségű törvényt, mint amilyen a médiatörvény, hiszen a médiatörvény nem más egyébként, mint egy eszköz szabályozása, amely eszköznek a közvélemény formálása, a magatartás formálása az egyik legfontosabb célja. Ha önök helyesnek tartották a korábbi szabályozást, akkor biztosan nem olvasták azokat a szociálpolitikai elemzéseket vagy akár szociálpszichológiai elemzéseket, magatartástudományi elemzéseket, amelyeket döntően vissza lehet vezetni arra, hogy az önök által korábban meglehetősen liberálisan szabályozott média milyen eredményeket hozott a társadalomban. Azt gondolom, erről lenne érdemes vitatkozni, hiszen ezek egyébként objektív mércék, jól áttekinthető, hogy a rendszerváltás óta eltelt időben vagy az azt megelőző időben a médiának milyen hatása volt a közvéleményre, a közgondolkodásra, a magatartásmintákat milyen módon közvetítette akármelyik médium egyébként. Itt ez is egy kicsit ilyen maszatolós vita, hogy melyik médium az, amelyik jobban befolyásolja az embereket és melyik kevésbé. Azt gondolom, mindegyik, amelyiket hallgatják, olvassák, látják, mindegyik egyforma fontosságú. Ebben nem is értek egyet, ha úgy tetszik, az Alkotmánybíróságnak azzal a javaslatával, hogy különböztessük meg a különböző médiumokat a szabályozás tekintetében. Nyilván technikai értelemben, ahogyan Mandur képviselő úr erre utalt, valószínűleg máshogy kell szabályozni ezeket, hiszen más ezeknek a technikai megvalósulása, de érték vonatkozásában, azt gondolom, ugyanannak az értékminősítésnek kellene alávetni mindegyiket.

Akkor én is az alkotmány szempontjából szeretném ezt a törvényt, illetve a most megfogalmazott négy módosítási pontot megközelíteni. Azt gondolom, ez egy helyes vita, hogyha ezt megtesszük. A magyar alkotmány, ha önök is itt lettek volna az alkotásánál, vagy azóta elolvasták volna a 2011-ben elfogadott alkotmányt, döntően arról szól, ami egyébként az alapjogok fő címe, szabadság és felelősség is van egy társadalomban, és ha mind a kettő együttesen van meg, az a társadalom tud egészséges módon fejlődni, megmaradni egyáltalán. Az összes szabályozási eszköz, amit a médiatörvényben megpróbáltunk megfogalmazni, mind ezt a célt szolgálja, hogy a szabadság mellett felelősség is legyen a médiatartalmat közlők vonatkozásában is, hiszen amit közölnek, az sokak életét befolyásolja nap mint nap. Én csak néhány számot mondanék ennek alátámasztására, hogy az a liberális szabályozás, amely korábban volt, mit eredményezett a magyar társadalomban, amin érdemes elgondolkodni. A kábítószer-fogyasztás vonatkozásában 2006-2010 között, négy év alatt 50 százalékkal nőtt a 14-18 év közötti kábítószert fogyasztók száma. Ez drámai, különösen azokban a családokban, ahol ez megtörténik, és azokban az életekben, ahol maradandó károsodás vagy esetleg visszavonhatatlan tragédia történik. A fiatalkorú bűnelkövetők száma ugyancsak ebben az időszakban az erőszakos cselekmények tekintetében háromszorosára nőtt. Nem tudom, önök ezt helyesnek tartják-e? Én nem, és azt gondolom, a társadalom többsége sem. És még egy számot mondanék. A válások száma az elmúlt tíz évben 50 százalék fölé növekedett. Ezeknek a folyamatoknak nyilvánvalóan sok okuk van, de az egyik okuk éppen a médiumokon keresztül bemutatott értékek közvélekedéssé válása. Ha önök nem látnak e között a két dolog között összefüggést, akkor azt javasolom, forduljanak szakemberekhez, akik erről önöket tájékoztatják.

Azt gondoljuk, ez helytelen irány. Az alkotmányban rögzítettük, egyébként a magyar társadalommal egyetértésben, hogy elsődleges értéknek tekintjük a családot, elsődleges értéknek tekintjük az élet tiszteletét és az emberi méltóság tiszteletét. Ha pedig ebből a három szempontból vizsgáljuk a korábbi szabályozást, hogy milyen módon szolgálta e három nagyon fontos alapérték működését, akkor egyenesen tragikusnak nevezhető a korábbi szabályozás.

Szeretném arra felhívni a figyelmüket, hogyha az alkotmányosság szempontjából vizsgáljuk ezt a törvényt, és önök a véleményszabadságot féltik, mint alapjogot a szabályozástól, amit megpróbáltunk megfogalmazni, akkor szeretném felhívni a figyelmüket, hogy maga az alkotmány is tartalmazza ezt a lehetőséget, hogy az alapjogok korlátozhatók, amennyiben más alapjogokat sértő ezen jogok gyakorlása.

A konkrét, most itt, a törvénymódosításban kezdeményezett paragrafusokkal kapcsolatban, szinte mindegyikkel kapcsolatban elmondható, gondolom, önök sem vitatják azt, hogy a kiskorúak védelmét helyes, ha a médiatörvényben is minél szigorúbban próbáljuk szabályozni. Gondolom, remélem, abban nincsen vita köztünk, hogy az emberi méltóságot sértő képek, felvételek, történetek közlése valóban nem megfelelő eszköz. Még két vitatott pont volt, az információt átadó személy védelme. Ez valóban vitatható, hogy mikor, milyen ügyben fontos az, hogy az információt átadó személye, esetleg az ő bizonyítékai napvilágra kerüljenek. Azt gondolom, ez nem vitatható. Most ebben Gaudi-Nagy képviselő úrral értek egyet, aki azt mondta, itt fontos lenne valamennyi büntetőperben vagy polgári peres eljárásban, amennyiben szükséges, hogy ezek az információk használhatók legyenek, akár bizonyítékként is. Nyilván ez más esetekre nem helyes, hogyha kiterjed.

Ami pedig a biztos eljárási lehetőségeit illeti, én nem tartom jó iránynak azt, hogyha felpuhul a biztos jogosítványa, és gyakorlatilag csak ilyen egyeztetési eljárásokat folytathat adott esetben, ha ezt szükségesnek látja. Ez nem védi meg a magyar állampolgárokat a káros tartalmaktól, amit ezek szerint szabadon közölhetnek azok, akik ezt meg tudják fizetni.

Végül szeretném az önök figyelmét felhívni még egyszer néhány alapvető jogra, amelyek miatt fontos ez a szabályozás: az emberi méltóság sérthetetlensége, az élethez való jog, a magánélet és a jó hírnév védelme is alapvető jogunk, és minden gyermeknek joga van a testi, lelki, szellemi, erkölcsi fejlődéshez. Ezt is az alkotmányunk biztosítja, ez a szabályozás szintén ezt a célt szolgálja.

Végül szeretném önöknek idézni az alkotmány hitvallásából azt a két tételt, illetve pontosabban egyet is talán elég ezek közül megemlíteni, ami indokolja azt a szabályozást, ami született és ezeket a módosításokat is, ez pedig a következő: "Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság. Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki." És hozzátenném, amit önök sokszor szoktak emlegetni más összefüggésekben: "Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléséhez vezető évtizedek után múlhatatlan szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra." Ezt én is vallom, és remélem, hogy önök is.

Minden olyan szabályt támogatni fogok, és kérem az önök támogatását is, amelyek ahhoz járulnak hozzá, hogy az emberi, erkölcsi fejlődés valóban megtörténjen. Ehhez biztosan nem járulnak hozzá káros médiatartalmak, úgyhogy minden eszközt meg kell ragadni annak érdekében, ami jogszerű, hogy ezeket a tartalmakat ne közölhessék büntetlenül azok, akik ezt megteszik.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu