DR. KISS SÁNDOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyrabecsülésem az államtitkár úrnak; azért talán szerencsésebb lett volna, hogyha Szócska Miklós államtitkár úr ül itt, de bízom benne, hogy az általános vitában a későbbiek során ő lesz itt, hiszen ő volt ott az egészségügyi bizottsági ülésen.

Ön megvádolt bennünket azzal, hogy mi politikai kommunikációt folytatunk, és politikai alapokra helyezzük az egész hozzáállásunkat, de úgy gondolom, hogy abszolút szakmai alapon vagyunk, tehát mi, a Jobbik nagyon kíméletes az egészségügyi kormányzattal szemben a kritika megfogalmazása során. Tehát lehet az egészségügyi kormányzatot szapulni a nővérképzés tarthatatlanságával, a gyógyszertári asszisztensképzés leannullálásával, a tiszti gyógyszerészi hálózat tönkretételével, és a többi, és a többi, de mi nagyon komoly mértékletességet tanúsítunk, szeretném erre felhívni az államtitkár úr figyelmét.

Én egy teljesen más területről szeretnék beszélni, ami nem kap elég nagy hangsúlyt, mégpedig a gyógyszerhamisítás elleni küzdelemről. Az Európai Parlament és Tanács 2011/62-es irányelvének a beemelése a törvénykezésbe nagyon fontos, de úgy gondolom, hogy nekünk van egy stabil, biztonságos és jó gyógyszerellátási rendszerünk.

Az a félelem, ami egyébként a Nyugat-európai Unióban van a hamis gyógyszerek legális forgalomba hozásával kapcsolatban, az teljesen jogos. Tehát folyamatosan lehet hallani azokat a híreket, csak hogy néhány példát említsek, hogy Pakisztánban 15-en haltak meg érrendszeri problémára használatos gyógyszerek miatt, az Egyesült Államokban daganatellenes készítmények kerültek be a legális forgalomba, amikről aztán kiderült, hogy nem volt bennük, csak laktóz és keményítő. Még egyszer hangsúlyozom, ezek a legális forgalomba kerülnek be, általában természetesen Indiából vagy Kínából származnak. A legérdekesebb, hogy ez nem a Távol-Keleten, a szegény országokban fordul elő, hanem az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában.

Magyarország ebből a szempontból kimondottan kivételezett helyzetben van, tehát hogy a 322 millió doboz gyógyszer között, ami legálisan forgalomba került Magyarországon, nem lehetett hamis készítményt találni, ez talán, mondhatnám azt, hogy hungarikum. A többi nyugat-európai ország nem dicsekedhet ilyen eredménnyel. Azért, hogy mi ezt a kivételes helyzetünket meg tudjuk őrizni, úgy gondolom, mindent el kell követnünk, és valóban jöhet bármilyen uniós előírás, nekünk elsősorban a hazai érdekeket és a hazai betegek érdekeit kell figyelembe venni.

Én aggályosnak tartom a törvényjavaslatban azt, hogy ezt a kérdéskört majd miniszteri rendelet szabályozza, mert úgy gondolom, hogy mindenképpen magasabb törvényi szabályozás lenne szükséges.

A szakmai berkekben aggodalmat keltett, hogy kik azok a gyógyszerközvetítők. Én is felhívtam több kollégát, hogy tájékoztassanak már arról, hogy kik lesznek a gyógyszerközvetítők, és nem tudtak erre igazán semmilyen választ adni. A mostani rendszerben aki gyógyszer-kereskedelemmel foglalkozik, a nagykereskedő, kiskereskedő, annak a kereskedelmi tevékenysége mindenképpen a fizikai készítményhez kötött. Minden kereskedő felelősséget vállal azért a készítményért, amit forgalmaz. De hogy a kereskedelem - és nevezzük ezt gyógyszerközvetítőnek - elszakad a fizikai valóságtól, ebben mindenképpen veszélyt látunk.

Tehát felhívnánk az egészségügyi kormányzat figyelmét, hogy erre mindenképpen komoly gondot fordítson, és ne csak az legyen, hogy egy miniszteri rendeletben szabályozza ezt, hanem igenis törvény elé kerüljön, és megfelelő szakmai egyeztetés folyjon az ügyben, hogy azt, amiről az előbb beszéltem, azt a mondhatnám, hogy hungarikum helyzetünket, hogy a 322 millió doboz gyógyszerből egy sem volt hamis, megőrizhessük.

Ebben az egy percben talán még rátérnék arra, hogy ebből a törvényjavaslatból mindenképpen kirajzolódik az, hogy a jelen egészségügyi kormányzatunk bizony fiskális nyomás alatt van.

Tehát az egészségügyi kormányzat intézkedéseit alapvetően a költségvetés helyzete határozza meg, és alapvetően az, hogy lehetőleg minél kisebbek legyenek a kiadások.

Feltűnő volt számomra egyébként a 12. §-ban az, hogy az egészségügyi biztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben hozza meg a rendeletét. Tehát úgy gondolom, hogy magához az egészségbiztosításhoz és magához az egészségügyi ellátáshoz nyilvánvaló, hogy az államháztartásért felelős minisztérium biztosítja a kereteket, de alapvetően a szakmai részébe lehetőleg ne szóljon bele az államháztartásért felelős miniszter, még akkor sem, hogyha ő biztosítja, hogy így fogalmazzak, erre a kereteket. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.)

Az általános vitában majd folytatnám. Köszönöm.

(11.00)

Forrás: parlament.hu