HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szinte már megszokottnak mondható, hogy olyan egészségügyi tárgyú törvényjavaslat kerül az Országgyűlés elé, amely az ágazat működését átfogóan szabályozza. Mindez nem véletlen, valóban az a célkitűzésünk, hogy ne egyszeri, drámai változásokkal járó jogszabályokkal álljunk elő, mint ahogy az néhány évvel ezelőtt, egy korábbi időszakban átgondolatlanul történt. Mi lépésről lépésre, a szakmai szervezetekkel és az érintettek képviselőivel folyamatosan egyeztetve jól átgondolt, elfogadható és hosszú távon is fenntartható fejlesztést tervezünk végigvinni. Meggyőződésem, hogy ez a megfontolt haladás a záloga annak, hogy valóban érdemi átalakulást tudjunk elérni, amit a szakma nemcsak elfogad, de támogat is, és ami nem veszélyezteti a betegellátás biztonságát, sőt, sok tekintetben egyre jobb minőségűvé és biztonságosabbá teszi azt.

Büszke vagyok arra, hogy e hozzáállásnak, ennek a stratégiának köszönhetően az egészségügyben az elmúlt két évben építő munka folyt, az időnként igen nehéz feltételek ellenére az előrelépés lehetőségét nem gátolták elszabaduló indulatok vagy felvetődő, irreális követelések. Mindenképpen szeretnék tehát innen is köszönetet mondani minden egészségügyben dolgozónak, orvosoknak és ápolóknak azért az áldozatos munkáért és azért a türelemért, amely alapja volt az elmúlt időszak közös munkájának.

Szintén szeretnék köszönetet mondani a szakmai szervezeteknek, a betegszervezeteknek és mindenkinek, akik partnereink és munkatársaink voltak a problémák meghatározásában és a megoldások kimunkálásában. Arra kérem őket, hogy a továbbiakban is segítsék a munkánkat észrevételeikkel, javaslataikkal, szakmai tudásukkal.

Mielőtt részletesen foglalkoznék a törvényben foglalt változásokkal, engedjék meg, hogy a sok fontos lépés közül kiemeljek néhányat, amelyeket a legfontosabbnak tartok. Talán a leginkább várt változás idén márciusban a szakmai szervezetekkel kötött bérmegállapodás megvalósulása. Ennek értelmében új, minden tárgyalópartner által elfogadott bértábla lép majd életbe az egészségügyben, és ennek következtében az ágazatban dolgozók jelentős részének érdemben fogunk javítani az anyagi megbecsülésén. A béremelést egyszeri, a 2012. január és június közötti időszakra számolt bérkiegészítés teszi teljessé.

Sokszor és sokfelé elmondtuk már, hogy tisztában vagyunk az ágazatban a hosszú évek alatt kialakult bérfeszültség súlyával. Az első napoktól kezdve kerestük annak a lehetőségét, hogy a jelenlegi feltételek mellett hogyan tudnánk javítani az egészségügyben dolgozók bérezésén. Az elmúlt időszakban igyekeztünk minél több forrást felszabadítani, amiből jutott már többek között a rezidensek helyzetének javítására, eszközfinanszírozási támogatására és év végi egyszeri bérkiegészítésre is. Ezeknek az erőfeszítéseknek az eredménye ez a mostani megállapodás, amely a szakorvosi ellátásban dolgozók számára jelent könnyebbséget.

Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy kizárólag ezzel a lépéssel még nem oldottuk meg a problémát. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy ez egy újabb jelentős és fontos lépés az elérni kívánt cél felé. Azt tudom ígérni minden érintettnek: ahogy az elmúlt két évben, úgy a továbbiakban is elkötelezettek leszünk az egészségügyben dolgozók boldogulása mellett, és mindent meg fogunk tenni azért, hogy méltó feltételeket biztosítsunk számukra.

A második, megítélésem szerint lényeges terület, amiből szeretnék kiemelni, az önkéntes túlmunka, ügyelet és készenléti idő szabályozásának újragondolása. Megítélésünk szerint a hatályos jogszabály nem kellően koherens és egyértelmű, így magában hordozza a szándékos vagy félreértésen alapuló visszaélések lehetőségét, amely jellemzően a munkavállalókat sújtja. A pontosítás azért is volt fontos, mert lehetővé tette, hogy hatékonyabban érvényesítsük mind a munkavállalók érdekeinek, illetve egészségének védelmét és egyben az intézmény működőképességének fenntarthatóságát. Úgy gondolom, sikerült olyan szabályozást kialakítanunk, amely mindkét szempontnak maximálisan megfelel: egyértelmű és kellő mértékben védi a dolgozót, ugyanakkor biztosítja a megfelelő mozgásteret az intézmények vezetése számára.

A harmadik fontos változás a pénzügyi ellátásokhoz, például a terhességi-gyermekágyi segély, gyes, táppénz, baleseti táppénz nyújtásához kötődik. Azt tapasztaltuk, sokszor fordul elő, hogy a biztosítottnak jár az ellátás, ugyanakkor annak mértéke nehezebben megállapítható, ezért a döntés meghozatala elhúzódhat akár hónapokra is. Ilyenkor fennáll annak a veszélye, hogy a biztosított, bár jogosult rá, mégis ellátás nélkül marad, és így az egzisztenciája súlyos veszélybe kerül. Ezt megelőzendő kerül a törvénybe az előleg kifizetésének a lehetősége. Az új szabályozás szerint a biztosított addig is kap ellátást, amíg annak pontos mértéke nem megállapított, így nem kerül önhibáján kívül nehéz helyzetbe. Természetesen a tervezet szabályozza az előleg elszámolásának módját is.

Tisztelt Ház! Az említett három lényeges elemet azért emeltem ki önöknek, hogy érzékeltessem, a törvénnyel ismét jelentőset lépünk előre egy közös, jobb minőségű, igazságosabb és fenntartható egészségügy felé.

(9.50)

A célok elérése érdekében a mostani törvényjavaslat kilenc törvény módosítását tartalmazza. Ezek: a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény, az egészségügyről szóló törvény, az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló törvény, az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló törvény, az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályzó törvények módosításáról szóló törvény, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvény, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény, az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény, valamint az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXVI. törvény.

Ha az ágazati munkajogi szabályozás változásait nézzük, három fő cél mentén módosítjuk a vonatkozó jogszabályt. Először is rögzítjük a kormány és az egészségügyi érdekképviseletek között történt egyeztetések eredménye alapján az egészségügyi dolgozókra irányadó egyszeri, beépülő béremelés szabályait. Másodszor: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény július 1-jei hatálybalépésére tekintettel elvégezzük az azzal való összhangot megteremtő, valamint az attól eltérő speciális egészségügyi ágazati munkajogi szabályokat. S harmadszor: a javaslat pontosító, egyszerűsítő szabályokat tartalmaz elsősorban az alkalmazott egészségügyi dolgozókra irányadó ágazati munkajogi szabályozás újrakodifikálásával.

Ami az egészségbiztosítási rendszert illeti, erősítjük az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az OEP ellenőrző szerepét, pontosítjuk az ellenőrzések során alkalmazható szankciókat a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök tekintetében. A felhatalmazó rendelkezések pontosítása a gyógyászati segédeszközök és a tételes elszámolás részletszabályainak meghatározása érdekében szükséges. Fontos, hogy a jövőben valóban csak olyan egészségügyi szolgáltatóval köthető finanszírozási szerződés, amely az átláthatósági kritériumoknak megfelel.

Az egészségügyi törvény orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos módosításai az orvostechnikai eszközök forgalmának törvényi szintre emelését, illetve a szabályozás koherenciáját célozzák. Az egészségbiztosítási ellátásokról szóló jogszabály módosítása az emelt, kiemelt indikációval rendelkező gyógyszerek és támogatással rendelkező gyógyászati segédeszközök tekintetében segíti elő a felírási szabályok betartását.

Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló törvény módosításának célja a pszichotrop anyagokkal azonos elbírálás alá eső anyagok listájának bővítése. Megteremtjük egyes gyógyászati segédeszközök területén az ártól való eltérés lehetőségeit is. Fontos, gyógyszerügyet érintő módosítás az úgynevezett gyógyszer-hamisítási irányelv átültetése. Az irányelv általános célja, hogy támogassa az azonosítás, hamis történet vagy származás tekintetében hamisított gyógyszereknek az ellátási láncba történő bekerülésének megelőzését.

A gyógyszer-hamisítási irányelv főbb elemei a következők: a megtévesztő gyógyszerek könnyebb beazonosítása biztonsági elemek segítségével; az ellenőrzés megerősítése az Európai Unió külső határain; jó minőségű gyógyszerhatóanyagok gyártását biztosító követelményrendszer előírása; a lakossági távértékesítés, jellemzően az internetes gyógyszerforgalmazás biztonságosságának növelése; szigorított szabályozás a gyógyszerellátási lánc résztvevői vonatkozásában. A gyógyszer-hamisítási irányelvet legkésőbb 2013. január 1-jéig kell átültetni. A törvényjavaslat az irányelv törvényi szintű átültetéséhez szükséges rendelkezéseket tartalmazza csupán, és a teljes átültetés a vonatkozó végrehajtási rendeletek módosításával válik teljessé 2012 második felében.

A következő fontos terület azon módosításokat jelenti, amelyek a Magyary-program egyszerűsítési programjának végrehajtását segítik elő. A Magyary-program egyszerűsítési programjának elfogadásáról szóló kormányhatározat szerint a kormány a lakossági ügyfelekre háruló adminisztratív terhek csökkentése, továbbá a jogszabályok nyelvezetének közérthetőbbé tétele érdekében egyszerűsítési programot fogadott el. Most az egészségügyi tárgyú törvényjavaslatunk részeként az alábbi eljárások egyszerűsítését segítjük elő: terhességi-gyermekágyi segélyigény benyújtása, elbírálása; gyermekgondozási díj iránti igény benyújtása, elbírálása; táppénzigény benyújtása, elbírálása; gyermekápolási táppénz iránti igény benyújtása, elbírálása; baleseti táppénz iránti igény benyújtása, elbírálása, valamint üzemi balesethez kapcsolódó jogosultság érvényesítése.

Változtatunk a katasztrófa-egészségügyi ellátásra vonatkozó szabályozáson is. Az egészségügyi törvény szerint az egészségügyi válsághelyzetnek két típusa lehet: a ténylegesen bekövetkezett katasztrófa, ilyen volt a vörösiszap-katasztrófa is, amikor egészségügyi vészhelyzet kerülhet kihirdetésre vagy vészhelyzet is kihirdetésre kerül, illetve az egészségügyi intézmények működési zavarai miatt kialakuló ellátási problémák. Most a hatályos rendelkezéseknél pontosabban kerül meghatározásra, hogy valós katasztrófa bekövetkezésekor, illetve az intézményi működési zavar esetén, ha az események egy vagy több megyére terjednek ki, ki jogosult az egészségügyi vészhelyzet kihirdetésére, valamint az egészségügyi dolgozók átcsoportosításának elrendelésére.

Javaslatunkban pontosítjuk az egészségügyi intézményi fenntartók feladatait, illetve az állami fenntartásba kerülő intézmények körének jelentős bővülése folytán az állami fenntartásban lévő egészségügyi intézmények fenntartói feladatainak megosztását.

Van olyan módosításunk is, ami a kényszer-gyógykezelésre vonatkozó szabályokat érinti. A legfőbb ügyész azzal a javaslattal élt, hogy a pszichiátriai betegek kötelező intézeti gyógykezelésének elrendelésére irányuló bírósági nem peres eljárást meghatározott esetkörben ügyészek is kezdeményezhessék. Ezért abban az esetben, ha a büntetendő cselekmény elkövetője az elmeműködés kóros állapota miatt nem büntethető, és a továbbiakban is tartani kell attól, hogy hasonló bűncselekményt fog elkövetni és büntethetősége esetén egy évnél nem súlyosabb szabadságvesztést kellene kiszabni, az ügyészek is kezdeményezhetnek nem peres eljárást.

E törvényjavaslatban megteremtjük annak az alapját is, hogy a közeljövőben létrejövő országos betegjogi és dokumentációs központ egységes rendszerben, egységes kormányrendelet alapján tudja működtetni a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői rendszert.

Szeretném megemlíteni az egyes egészségügyi dolgozók szervezett érdekvédelmére vonatkozó módosítást, amivel megteremtjük annak a lehetőségét, hogy a központi gyakornokok, illetve a rezidensek az őket érintő kérdésekben az adott egészségügyi szolgáltatónál véleményt nyilváníthassanak.

A két megelőző, nagy volumenű törvényjavaslatunk parlamenti bemutatásakor zárásként arról beszéltünk, hogy az egészségügy mindannyiunk közös ügye, a társadalmi összefogás, az egymásért vállalt szolidaritás kézzelfogható megvalósulása. Ma sem mondhatok önöknek mást: közös érdekünk, hogy egy jól működő, színvonalas, emberarcú, ugyanakkor hosszú távon fenntartható rendszert hozzunk létre. Közös érdekünk, hogy egy olyan rendszer alapjait tegyük le, amely valóban a miénk, mindannyiunké, amelyet elfogadunk, óvunk és fejlesztünk mindannyian most és a jövőben egyaránt.

Nagy tisztelettel kérek tehát mindenkit a Házban, hogy érdemben vegyen részt a jogszabályunk parlamenti vitájában, és támogassa a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu