NOVÁK ELŐD (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Abszolút annak kötelékében beszéltem, nagyon szűkre szabva ráadásul a témát, csak a 25. ajánlási pont kapcsán, még Kubatov Gábort és egyéb kényes ügyeket sem érintettem.

Most viszont, miután látom, hogy válasz nélkül maradnak ezek a felvetéseim, nem feszegetem tovább ezt a kétségkívül nagy botrányt, amely az egész demokráciának a működését megkérdőjelezi, hanem továbblépek a 27. ajánlási pontra, amelyben - mellesleg házszabályszerűen, de ez a legkevesebb - egy európai kvótát javasol bevezetni a Fidesz. Eszerint a médiaszolgáltató a lineáris audiovizuális médiaszolgáltatása, szóval a lényeg az, hogy egy egyszerű, hagyományos tévéműsorban az évi teljes műsoridő több mint felét európai művek bemutatására köteles fordítani.

Én azt gondolom, hogy egyrészt indokolatlan, hogy már megint abból a megfelelési kényszerből adódóan, még az európai uniós elvárásokon is túlmutatóan próbáljuk sulykolni, kötelezővé tenni, túlbonyolítani a médiatörvényt ezerféle kvótával, főleg addig, amíg a számunkra sokkal fontosabb, sokkal indokoltabb határon túli magyar hírkvótát nem támogatják, illetve szóban támogatták azt még a médiatörvény általános vitájában, ígérték is, hogy azt a javaslatunkat, amit Pörzse Sándor képviselőtársammal nyújtottam be, támogatni fogják, csak amikor idekerült a plenáris ülésre, akkor már persze a szavak és a tettek elváltak egymástól, leszavazták. Pedig ez indokolt, hiszen amikor a Médiatanács legutóbbi beszámolóját taglaltuk, akkor szóvá is tettem, hogy az egyébként nagyon precízen megszerkesztett médiatanácsi beszámolóban határon túli méréseket, hogy mennyit foglalkoznak az egyes médiumok ezzel, nem látunk. Sok minden mást igen, láthatjuk azt, hogy mennyit foglalkoztak Izraellel, mondjuk, különösen a Duna TV vagy a Klubrádió; bocsánat, nem is a Duna TV, hanem a Kossuth Rádió Déli krónikája volt kimagasló ebben, és természetesen a Klubrádió meg az ATV, de ez már nem is meglepő. Azt viszont nem láttuk, hogy mondjuk, Izraellel szemben határon túli magyarok híreivel, a Kárpát-medencei magyarság híreivel, ami a csonka határokon túlról szól, onnan mennyi hír jelenik meg a magyarországi médiumokban.

Szalai Annamária kérésemre válaszul jelezte, hogy vannak erre mérések, csak ezeket eddig nem publikálták. Azóta nagyon könnyen elérhető a Médiatanács honlapján egy nagyon precíz kimutatás arra vonatkozóan, hogy mennyi hír jelenik meg, és azt láthatjuk, hogy 1 százalék körül mozog a híradásokban, leszámítva a Duna TV-t, és még az Echo TV, amelyik ilyen 3-4-5 százalékkal kimagaslik ezekből a mérésekből, és különösen a Duna TV az természetesen, amely 10 százalék fölött van, és a határon túli híradásokban kimagaslik.

(12.40)

Pedig indokolt lehetne szerintünk egy 5 százalékos kvóta bevezetése a híradásokba, hiszen ez annyit jelent, hogy körülbelül egypercnyi rövid híradás akár egy csíkszeredai hokimeccsről vagy egy délvidéki magyarverésről... - tehát elég tágan lehet értelmezni akár kulturális hírrel, bármilyen hírrel, akár, ha annyira a bűnügyi hírekre szakosodtak, azt tartják a legfontosabbnak, főleg a két nagy kereskedelmi televízió, akkor akár bűnügyi híradást is lehet a határon túlról. De mondjuk már ki, hogy ha tényleg összetartozunk, és nem csak a szavak, ünnepek szintjén, amelyben még kitűnően ünnepnappá tudják festeni június 4-ét, ezt a gyásznapot is, nem félárbocra, hanem teljesen felvonva a nemzeti lobogót például itt, az Országgyűlés előtt is; tehát, ha már itt folyamatosan ünnepelni akarnak, és azt mondják, mindent megoldottak, akkor ezt lássuk is például a híradásokban, hogy valóban egy nemzetről beszélünk, tehát néhány izraeli híradás helyett, azt gondolom, bőven elférne határon túli hírkvóta is. Ha már sajnos kényszeríteni kell a médiumokat, akkor ne arra kényszerítsük, hogy adott esetben az európai gyártású filmek, hanem a magyar gyártású vagy a határon túlról származó híradások kvótája lehet indokoltabb.

Ha már kvótákról szó esett, azért hadd mondjam el még zárásként: sokat emlegették, hogy elfogadták a Jobbik javaslatát a bűnügyi hírkvóta tekintetében, de azt már nem teszik hozzá, hogy valójában ezt három tekintetben sem úgy fogadták el, ahogyan mi javasoltuk volna, hiszen mi azt mondtuk, hogy a politikusbűnözést ne vegyük bele ebbe a 20 százalékos kvótába, hiszen lehessen korlátlanul Kubatov Gábor- és hasonló botrányokat ecsetelni, vagy akár az MSZP politikusbűnözőinek, börtönfrakciójának ügyeit lehessen korlátozás nélkül taglalni. A cigánybűnözésről nem ejtettünk szót, mert a média úgysem ejt szót az ilyen kérdésekről, ezért kár is ilyen értelemben attól félni, hogy majd a kvóta hatására fogják ezeknek a híreknek a korlátozását bevezetni, viszont indokoltnak tartottuk volna a politikusbűnözés helyett inkább a baleseti híreket belevenni, mert sajnos az ilyen bulvárhíradók szintjére züllesztett, elvileg kötelező, tényszerű híradásokban azt látjuk, hogy még a közszolgálati média is felvette ezt a versenyt, és elképesztően színvonaltalan - hol harapott meg egy kutya valakit, milyen csecsemőt ért baleset, hol esett le egy csecsemő adott esetben -, tehát olyan baleseti hírekkel találjuk szemben magunkat a híradókban, amelyek az emberek mindennapjait nem határozzák meg, nem teszik őket tájékozottabbá, ami pedig egy híradásban elsősorban indokolt lenne.

Láthatjuk is a különböző adatokat. Például 2010-ben, miután mi javasoltuk ezt a 20 százalékos bulvár bűnügyi hírkvótát, hogy például a Tényekben, amely élen jár, a hírek 55 százaléka a katasztrófa, baleset, bűncselekmény kategóriájába tartozik, és akkor ezen kívül még van a botrányok kategória is, hogy láthassuk, valójában érdemi híradásokat nem láthatunk a TV2-n. De az RTL Klubon is 41 százalék vagy a Class FM-en 44 százalék ez a katasztrófa, baleset, bűncselekmény kategória. Ezek elképesztően döbbenetes arányok, és ezt a 20 százalékos kvótát 2010-ben, amikor még nem került bevezetésre, vagy nem volt hatályos ez a jobbikos javaslat, valamennyi közmédium is átlépte ebben a sajnálatosan versenyhelyzetben, de ahogyan említettem, nem úgy valósult meg, már csak azért sem, mert valójában éves kvótát vezettek be, ami ellenőrizhetetlen, egy évig nem is foglalkozhattunk ezzel a kérdéssel, majd most elemezhetjük, ez hogyan teljesült, adjunk egy figyelmeztetést a médiumoknak, már ha a Médiatanács ezt egyáltalán szükségesnek tartja. Tehát a törvény szigorítására szükség lett volna (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) napi vagy heti kvóta szintjén, és akkor rögtön gyors reagálásúként lehetett volna szankcionálni ezeket az eseteket.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu