DR. SPALLER ENDRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen a szót. Mi ennek a törvénynek a célja? Az a célja, hogy biztonságos, ellenőrzött, az emberi egészséget nem veszélyeztető termékek kerüljenek a magyar piacokra, a magyar üzletek polcaira. Ma már műszakilag egyetlenegy fogyasztó sem képes arra, hogy átlássa, hogy az a termék, amit ő meg szeretne vásárolni, vajon megfelelő minőségű-e. Nem tudja eldönteni, hogy nem fogja-e megrázni, nem fog-e esetleg apróbb tüzet okozni a lakásában. Éppen ezért szükséges a megfelelő engedélyeztetési rendszer és az a hatóság, amelyik mindezt ellenőrzi.

Egy erős hatóság kell, már csak azért is, mert ma már a termékeket nem egy országban gyártják, nem bízhatunk abban, hogy egy adott ország hatósága megfelelő módon ellenőrzi azt, hogy abban az országban mit gyártanak, és mi kerül ki abból az országból, mi kerül be a mi polcainkra. Az egyik legfontosabb uniós alapelv az, hogy ha bármelyik európai uniós országba egy terméket beengednek, és ott az forgalomba hozható, akkor az az összes többi országban is forgalomba hozható, egészen addig, amíg ki nem vonják a forgalomból. Ugye, éppen ezért alapesetben vámeljárás más uniós országból származó termékekkel szemben nincs, gyakorlatilag minden korlátozás nélkül Magyarországon forgalomba hozható. Egy ilyen környezetben rendkívül fontos meghatározni azt, hogy melyik az a hatóság, amelyik ezeket a termékeket aztán végül mégiscsak ellenőrizheti, és mikor mondhatja azt, hogy na, ezt a terméket ebben az országban, itt nálunk nem fogják forgalmazni, az egészen biztos.

Ugye, az a fontos, hogy kizárólag a biztonságos és a jogszabályi előírásoknak is megfelelő termékeket lehessen forgalomba hozni.

(13.30)

Ehhez együtt kell működnie a gyártónak, az importőrnek és a forgalmazónak. A forgalmazó esetében nagyon sok forgalmazóról beszélhetünk, kiskereskedőről, nagykereskedőről, és az ő kötelező együttműködésüket és az ő egyetemleges felelősségüket előírják, tehát magyarul: nem háríthatja azt egy kereskedő, nem háríthatja a felelősségét egyre feljebb és feljebb, egészen a gyártóig. Abban is együtt kell nekik működniük, hogy a termékek hibái kiderüljenek, és dokumentálniuk kell a hibákat. A gyártó sokszor, főleg ha külföldön van, nem találkozik azokkal a hibákkal, azokkal a hibás termékekkel, amelyeket visszavisznek a kereskedőhöz, éppen ezért tartom nagyon fontosnak, hogy ezt az együttműködést a törvény előírja.

Rendezi a CE-megfelelőségi jelölés alkalmazását, azaz nem kerülhetünk abba a helyzetbe, ezek a kisfeszültségű termékek... - a kisfeszültségű termékek is azonban elég nagy tüzet tudnak okozni egy lakásban, tudnak füstölni, ehhez hasonló dolgokat, nagyon fontos, hogy ez a megfelelőségi jelölés ne hamis legyen.

A hatóság ellenőrizheti a termékek biztonságát és megfelelőségét, lefoglalhatja, megsemmisítheti, bemehet olyan területre, ahová egy egyszerű vásárló nem mehet be, és természetesen mindezt a kereskedőnek és a gyártónak a költségére teheti meg.

Magyarország az Európai Uniónak külső határa is, azaz természetesen a repülőterek vonatkozásában minden ország külső határ, de Magyarország ezen kívül is. Hogyha olyan termékkel találkozunk a határokon, amelyek hiányos dokumentációval rendelkeznek, akkor a vámeljárás során igyekezhet a magyar hatóság, illetve kötelezheti a gyártót, a behozót arra, hogy kiegészítse ezt a dokumentációt. Ha mégis veszélyes termékeket találnánk, akkor arra van Magyarországon belül a központi piacfelügyeleti információs rendszer, ami azt a célt szolgálja, hogy ha egyszer már valamelyik üzlet polcáról levették az adott terméket, akkor ne lehessen azt, mondjuk, egy másik régióban az országon belül szintén forgalomba helyezni, remélve, hogy ott majd pont nem jár a hatóság, és nem tudja ellenőrizni, akkor ezt le lehet szedni gyakorlatilag mindenhonnan. Ebben egyébként szintén együttműködési és tájékoztatási kötelezettséget ír elő, tehát nem mondhatja azt, mondjuk, egy veszélyes termék esetén nem mondhatja azt a forgalmazó a hatóságnak, hogy ő nem mondja meg, hogy kinek adta el ezeket a termékek, vagy nem mondhatja egy gyártó azt, hogy ő ebben nem működik együtt a hatósággal, azon túl, hogy egyébként is együttműködési kötelezettsége van.

A magyar rendszeren kívül, a központi piacfelügyeleti információs rendszeren kívül van ugyanennek az európai uniós változata, a közösségi gyors tájékoztatási rendszer. Ahogy ez már elhangzott, ebben a magyar hatóság az egyik legnagyobb bejelentő, tehát mi vagyunk azok, azt hiszem, talán Németország után mi tesszük a legtöbb bejelentést, és ez nem egyszer, hanem ez már évek óta így van. Ez azt jelenti, hogy NFH jól végzi a dolgát. Azért nagyon fontos ez, mert hozhatunk mi itt akármilyen törvényt, hogyha maga a hatóság nem végzi jól a dolgát, akkor ez természetesen mit sem ér.

A büntetéseket korábban nagyon sokan kritizálták, nagyon sokan mondták azt, hogy a büntetéseket gyakorlatilag nevetve kifizetik a kereskedők is meg a gyártók is, éppen ezért a büntetési tételeket emelni kell. Most 15 ezertől bizonyos feltételek esetén akár 2 milliárd forintig terjedhet ez a büntetés. Nyilván ezt az extrém magas összeget csak akkor lehet kiszabni, hogyha azok nagyon veszélyeztetik a fogyasztók életét, nagyon széles körűen veszélyezteti, visszaeső módon és így tovább. Maga ez a büntetési tétel, azt gondolom, azért nagyon jó, mert rendkívüli rugalmasságot tesz lehetővé a hatóság részéről. Egy jól működő hatóságunk van, meg tudja ítélni, hogy az a vállalkozás először... - egyszer csak figyelmezteti, kisebb súlyú szabálysértést követ el, vagy pedig visszaeső módon nagyon sok fogyasztót igyekszik megkárosítani. Különös lehetőséget kap a hatóság az azonnali beavatkozásra akkor, hogyha a fogyasztók széles körét és egészségét érinti, azaz itt a fellebbezési lehetőségeknek nincsen halasztó hatálya.

Nagyon fontosnak tartom, hogy a leírások vonatkozásában a törvény kimondja, hogy érthető legyen. Nagyon sokszor tapasztaljuk azt, hogy ezek gyakorlatilag műszaki leírások, amelyeket nincs halandó ember, aki műegyetem nélkül megértene, arról nem is beszélve, hogy elterjedőben vannak a fordítóprogramok, tehát ezeknek az angol nyelvű változatát egyszerűen egy program lefordítja, és innentől kezdve aztán sem a terminológia nem fog stimmelni, semmi az égvilágon, tehát még akik műegyetemet végeztek, azok sem fogják megérteni igazából ezeket a leírásokat. Szerintem ez egy megfelelő rendelkezés arra, hogy a hatóság, hogyha érthetetlen egy leírás, és éppen ezért veszélyes a termék, hiszen a fogyasztó nem tudja megvédeni saját magát, nem tudja megfelelően használni, akkor ez is egy büntethetőségi ok legyen a jövőben. Ezt az érthetőséget egyébként javaslom, hogy más fogyasztóvédelmi körben is terjesszük ki, és ez legyen ott minden fogyasztóvédelmi szabályozásnál.

Azt gondolom, a törvény úgy védi a fogyasztót, hogy szigorú, de mégis méltányos a gazdasági szereplőkkel, a megfelelő együttműködésre helyezi a hangsúlyt. Ugyanakkor nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a törvény önmagában kevés, a fogyasztó nélkül ez a törvény önmagában kevés. Biztosítja, hogy veszélyes termék ne vagy ne sokáig legyen a polcokon, de az óvatosság a fogyasztók részéről továbbra is indokolt. Továbbra is lehet, hogyha elfogadjuk ezt a törvényt, akkor is lehet majd biztonságos, de gyenge minőségű terméket forgalmazni. Vásárlás előtt minden fogyasztó, továbbra is fontos, hogy tájékozódjon az adott termék minőségéről.

Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu