HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A szocialisták sosem szerették a kultúrát (Zaj az MSZP soraiban.), hol tűrték, hol tiltották, hol gyakran politikai céljaik elérésére használták, és most is így van ez.

Tisztelt Képviselő Úr! Ön rossz címet adott az interpellációjának. Ha pontosan fogalmazott volna, akkor a következő címet kellett volna adnia: vigyázat, újabb szocialista csontváz került elő a Nemzeti Galériában. Ez a csontváz azonban nem a régmúltból került elő, hanem a Gyurcsány-korszakból. Nem a földből bukkant elő, hanem a szekrényből hullott ki. És tudja, kik rejtették oda, képviselő úr? Önök, szocialisták. Tudja, mikor kellett volna feltennie ezt a kérdést? Néhány évvel ezelőtt, amikor önök, szocialisták éppen eladósították az országot. Tudja, kinek kellett volna feltennie a kérdést? Hiller István kultuszminiszternek, az ön frakciótársának. Tudja, mi lett volna a tisztességes kérdés az ön szájából most? Önnek azt kellett volna kérdeznie a választóktól, hogy önök, szocialisták milyen módon tehetnék jóvá azt a súlyos hibát, hogy Hiller István egy olyan volt szocialista miniszteri biztost, volt szocialista államtitkár nevezett ki a Nemzeti Galéria vezetőjévé, aki a hírek szerint 100 milliós hiányt és tartozást halmozott fel egyik legfontosabb nemzeti intézményünknél; olyan tartozást, amit önök, szocialisták csináltak, de az adófizetőknek kell visszafizetniük.

Ám ön nem bocsánatot kér, hanem feláll, és azt kérdezi, hogy már megint ki járt jól. Megmondom, ki járt jól, képviselő úr, Csák Ferenc járt jól, aki a Nemzeti Galéria szocialista vezetőjeként, korábban államtitkárként évekig sok millió forintot vitt haza, miközben az adófizetőknek a Gyurcsány-kormány ezermilliárdos tartozást hagyott hátra. Igazi szocialista, gyurcsányista megoldás! Képviselő úr, még szerencse, hogy a Magyar Nemzeti Galériában őrzött nyolc darab festmény nemzeti kulturális örökségünk szerves részét, ráadásul a magyar állam tulajdonát képező értékek, így az érvényben lévő törvények értelmében azok végrehajtói lefoglalása, illetve esetleges elszállítása teljességgel kizárt és jogszerűtlen.

Megjegyzem, hogy a lefoglalt műtárgyak között sem Csontváry-, sem Szinyei-, sem Munkácsy-alkotások nem voltak, ahogy írta az interpellációjában. Ezek az állításai éppúgy nem igazak, ahogy a többi állítása sem. A végrehajtó teljesen véletlenszerűen a főigazgató irodájában dekorációs céllal elhelyezett festményeket vonta téves módon eljárás alá.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma természetesen megfelelően kezeli a helyzetet, amelynek kialakulásában az intézmény korábbi szocialista vezetése játszott meghatározó szerepet. Így már az előző év végén szükségessé vált az első beavatkozás, amikor költségvetési felügyelőt rendeltünk ki a Magyar Nemzeti Galériához. A kirendelt felügyelő 2012 márciusára vonatkozó jelentése már megállapította, hogy a Magyar Nemzeti Galéria tartozásállománya eléri a 121 millió forintot. Amikor a sajtóban nagy vihart kavart végrehajtási eljárás bekövetkezett, a tárca kulturális területe már elindította a válságkezelési terv előkészítését. Tájékoztatom arról is, hogy a galéria már kifizette a végrehajtást kezdeményező szállítmányozási cég irányában fennálló tartozását, és tájékoztatom arról is, hogy a létszámleépítésekből adódó kiadásokkal kapcsolatban is - mert írásban ezt kérdezte, ha szóban nem is tudta ezt megtenni - megtörténtek a szükséges további lépések e tekintetben is.

Kérem, fogadja el a válaszomat. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu