VÁGÓ GÁBOR (LMP): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Babák úr, kikérem magamnak, hogy ön azzal vádol engem, hogy én nem a nemzet érdekét akarom képviselni. (Boldog István: Ez tény.) Elnézést, de szerintem ez a parlamenti vitának egy olyan lealjasítása, amelyben én nem szeretnék részt venni.

Tisztelt Babák Úr! Ön beszél most a nemzetközi gazdasági környezetről. A nemzetközi gazdasági környezetben a gazdasági konszenzus változóban van, ez egyértelmű. Most már nem a megszorítások politikáját harsogja nem csupán az Európai Bizottság, nem csupán az IMF, de most már a G8-ak találkozóján is egyértelművé vált az, hogy nem a megszorítások politikájára van szükség, nem a szigorú hiánycél tartására van szükség, hanem a gazdasági stimulusokra van szükség, arra van szükség, hogy fejlődjön, növekedjen a gazdaság, és munkahelyek jöjjenek létre. Magyarország még továbbra is az előző konszenzus béklyójában vergődik, amelyet a Merkel-Sarkozy-paktum erőltetett rá Európára. Most van lehetőség, és kinyílik a lehetőség Magyarország számára is, hogy ne csupán a megszorítások politikáját kövesse, hanem beruházásokkal, érdemi, értékteremtő beruházásokkal, amelyek nem a stadionépítésre és nem olyan szárnyvonalak építésére szolgálnak, amin már vonat nem jár, és bizonyos cégek építik csak azokat a szárnyvonalakat, hanem olyan gazdaságteremtő célokat kellene végre önöknek is folytatni, amelyek benne vannak a kormányprogramban.

Kérem, Babák úr, figyeljen oda! Ön is megszavazta a kormányprogramot, én csak számon kérem a kormányon azt, amit ígért. Önök nem tartják be azt az ígéretüket, hogy a gazdaságot az adminisztrációs terhektől megszabadítják; nem tartják be azon ígéretüket, hogy olyan érdemi piaci munkahelyek jöjjenek létre, amelyek hosszú távon is fenntarthatóak, hanem pontosan az a közmunkastatisztika-javító munkahelyteremtés látható csak, ami az előző ciklusokban is látható volt. Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu