DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt folytatódik az általános vita, mielőtt folytatják az általános vitát, szeretnék röviden reagálni a vezérszónoklatokra.

A javaslattal kapcsolatban kritikaként fogalmazódott meg Bárándy Gergely képviselő úr részéről, hogy a javaslat a változások terjedelmét és mélységét tekintve inkább nagyobb terjedelmű novelláris változtatás, mint új kódex. Ez a megállapítás nem helytálló, tekintve, hogy ezt a szerkezeti változtatást, illetve ilyen terjedelmű és mélységű tartalmi változtatást egy novellával nem lehetett volna megoldani.

Álláspontom szerint a tervezetnek nem hibája, hanem erénye, hogy a magyar büntetőjogi hagyományokat nem rúgja fel, azokból az időtálló rendelkezéseket megtartja, és az új rendelkezésekkel egységes egésszé kovácsolja.

Hibaként rótta fel Bárándy Gergely képviselő úr, hogy a javaslat általános értelemben véve nem áll ki a kettős nyomvonalú büntetőpolitika mellett, amely szerint a súlyos bűncselekményt elkövetőkkel, illetve a visszaesőkkel szemben a szigorítás, míg az első bűntényesekkel, valamint a kisebb súlyú bűncselekményt elkövetőkkel szemben a prevenció az elsődleges cél. Igaz, hogy ennek a megállapításnak ellentmondva később üdvözölte, hogy a javaslat a kettős nyomvonalú büntetőpolitikát biztosító hatályos rendelkezéseket átemeli a javaslatba.

Ezzel szemben elmondható, hogy a javaslat kiáll a kettős nyomvonalú büntetőpolitika mellett; a tettarányos büntetőjogi szemléletre helyezi a hangsúlyt; általánosságban szigorít, de ezen belül következetes, és a visszaesőknél elsősorban a büntetések megtorló, míg az első bűntényeseknél preventív jellegét helyezi előtérbe. Ezért is bővíti például az intézkedések körét a jóvátételi munkával, a büntetések körét pedig az elzárással.

Itt szeretném megjegyezni, hogy az elzárás büntetés indoklását rosszul idézte az egyik vezérszónok, mivel az indoklás szerint az elzárás olyan szabadságelvonással járó büntetés, amely főként azokkal szemben alkalmazható, akikkel szemben szociális, gazdasági, családi vagy életkori viszonyaikra tekintettel más büntetés kiszabása célszerűtlen.

Az elzárást nem lehet rövidebb tartamú szabadságvesztésnek nevezni, mert a jogkövetkezményeket tekintve nem szabadságvesztés büntetés, például az elkövető nem lesz büntetett előéletű, az elzárás nem alapozza meg a visszaesést sem.

Egy másik felszólaló, Szabó Timea képviselő asszony az elzárás büntetés fiatalkorúakkal szembeni alkalmazhatóságát kifogásolta, mivel álláspontja szerint az elzárással büntethető bűncselekményeket ritkán szokták fiatalkorúak elkövetni. A képviselő asszony által felsorolt bűncselekmények azok, amelyek kizárólag elzárással büntethetők, és azokat kétségtelenül ritkán szokták elkövetni fiatalkorúak; de a javaslat azokon kívül lehetővé teszi minden 3 évi szabadságvesztés büntetésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetén is az elzárás kiszabását, így például lopás, rongálás, garázdaság elkövetőjével szemben is szabhat ki elzárást a bíróság.

Az MSZP nem ért egyet a bíró mérlegelési jogának szűkítésével, és álláspontjuk szerint az egyéniesítés lehetősége sokszor szigorúbb büntetéskiszabást is teremt.

(16.00)

Erre Bárándy Gergely példaként hozta fel, hogy egy hivatásos gépjárművezető számára a járművezetéstől eltiltás lényegesen súlyosabb büntetést jelenthet, mint például a felfüggesztett szabadságvesztés büntetés, míg egy köztiszteletben álló, gépkocsiját hétvégén használó, sofőrrel rendelkező ember esetében ez fordítva igaz.

Tény, hogy ittas járművezetővel szemben kötelező a járművezetéstől eltiltás, ellentétben a hatályos szabályozással. Ebben az esetben is van azonban a bírónak mérlegelési lehetősége, járművezetéstől eltiltás esetén a tartam meghatározásakor mérlegelhet, azaz egyéniesíthet a bíróság, mégpedig a hatályos törvénytől eltérően igen tág határok között, 1 hónap és 10 év között. Emellett különös méltánylást érdemlő esetben a kötelező eltiltás mellőzéséről is dönthet a bíró.

Többen is kifogásolták a pénzbüntetés alsó határának leszállítását, tekintettel arra is, hogy nincs összhangban a szabálysértési bírság összegével. Ez így önmagában jogosnak tekinthető kritika lenne, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a bíróság a pénzbüntetést nemcsak önállóan szabhatja ki, hanem más büntetés mellett is. Amennyiben felfüggesztett szabadságvesztés vagy végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabása mellett kerül sor pénzbüntetés kiszabására, a bűncselekmény lényegesen súlyosabban kerül szankcionálásra, mint a szabálysértés, még akkor is, ha a pénzbüntetés összege alacsonyabban kerül megállapításra, mint a szabálysértési bírság legalacsonyabb összege. Egyébként a pénzbüntetés összege alsó határának leszállítása kifejezetten a jogalkalmazók kérése volt a pénzbüntetés szélesebb körű alkalmazásának lehetősége céljából. Itt szeretném megjegyezni, hogy a pénzbüntetés kiszabható legmagasabb összege 108 millió forint, ellentétben a Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr által kifogásolt, maximálisan kiszabható 10 millió forinttal.

Egy további felszólaló, Gyüre Csaba úr, aki most jelenleg nincs itt, a halálbüntetés visszaállítására tett javaslatot az alaptörvényre hivatkozással, amely kimondja, hogy az alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében korlátozható. Ez tény, ugyanakkor az alaptörvény azt is egyértelműen rögzíti, hogy az alapvető jog csak lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható, a halálbüntetés pedig nemcsak az élethez való jog korlátozását, hanem az attól való megfosztást jelent.

Az alaptörvény arról is kifejezetten rendelkezik, hogy Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a magyar jog és a nemzetközi jog összhangját. A halálbüntetés tilalmáról mind az ENSZ égisze alatt létrejött polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányának, mind az Európa Tanács tagállamai által létrehozott emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelméről szóló egyezménynek a kiegészítő jegyzőkönyvei rendelkeznek. Magyarország csatlakozott ezekhez a jegyzőkönyvekhez, és azokat megfelelően törvényben ki is hirdette. Emellett az Európai Unió alapjogi chartája is tiltja a halálbüntetést. Tájékoztatom a tisztelt képviselőtársaimat, hogy az Európai Unió és az Európa Tanács egyetlen tagállamában sincs halálbüntetés, annak bevezetése egyet jelentene e szervezetekből való kilépésünkkel.

A vitában elhangzott Vágó Sebestyén képviselő úr részéről, hogy gyakran előfordul a kábítószerrel visszaélést elkövetőknél, hogy az elterelés alatt néha pont a csoportterápiát követően fogyasztanak kábítószert, ezért az elterelés végrehajtását egy esetleges drogteszttel ellenőrizni kellene. Ezt jelenleg valóban megtehetik az elkövetők, mert az újabb kábítószerrel visszaélés elkövetése miatt ismét elterelésre mehetnek. Éppen ezen akarunk változtatni azzal, hogy két éven belül csak egy alkalommal legyen lehetőség az elterelésre. A drogteszttel egyébként nem az elterelés végrehajtását lehet ellenőrizni, a pozitív drogteszt egy új eljárást alapozhat meg.

Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr az emberölés bűntettének szigorúbb büntetését javasolta, emelve mind az alapeset, mind pedig a minősített eset büntetési tételeit. Az emberölés a legsúlyosabb élet elleni bűncselekmény, ezért a törvény a minősített eseteire a büntetési rendszerben alkalmazható legsúlyosabb büntetés, az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását is lehetővé teszi. Az emberölés minősített eseteinek büntetési tétele 10 évtől 20 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés.

A bűncselekmény büntetési tételeinek belső arányát megtartva, az emberölés bűntettének alapesete büntetési tétele 5 évtől 15 évig terjedő szabadságvesztés büntetés. Amennyiben az alapeset büntetési tétele megemelkedne, a büntetési tételek belső aránya felbomlana, tekintettel arra, hogy ezzel egyidejűleg a minősített esetek tételhatárát már nem lehet tovább emelni, mivel a büntetési rendszerben alkalmazható legsúlyosabb büntetés az életfogytig tartó szabadságvesztés, ami jelenleg is ezekben az esetekben kiszabható.

Felvetésre került a korábbi vitában Vágó Sebestyén képviselő úr részéről, hogy a javaslatban kérdéses maradt a 14 éven aluli gyermekek bűnelkövetése esetén a szülők, illetve a törvényes képviselők felelőssége. A büntetőjogi felelősség modern formájában mindig egyéni és sohasem mögöttes a felelősség. A bűncselekmény mint az elkövető sajátja jelentkezik, így a büntetés is csak az elkövetőt érheti. A mögöttes felelősség megteremtése, azaz hogy a szülő felel elkövetőként a büntetendő cselekményt elkövető 14 éven aluli gyermeke helyett, több büntetőjogi alapelvvel is ütközne, ezen kívül kérdéses lenne az is, hogy például az állami gondozott gyermekek esetén ki lenne felelősségre vonható. Amennyiben a szülő a nevelési kötelességét súlyosan megszegte, és ezzel a kiskorú erkölcsi fejlődését veszélyeztette, például a gyermek büntetendő cselekményt követett el, a kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt vonható felelősségre a szülő, aminek büntetési tétele 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztés büntetés, adott esetben magasabb is lehet, mint a gyermek által elkövetett büntetendő cselekményé. Erre figyelemmel tehát a javaslat nem marad adós a szülői felelősségre vonás lehetőségével a 14 éven aluli gyermeke által elkövetett büntetendő cselekményekért.

Javaslatként fogalmazódott meg a vitában Vágó Sebestyén részéről, hogy közélettől való eltiltás esetén nemcsak a javaslatban felsoroltaktól kellene eltiltani az elítéltet, hanem a szociális juttatásokra való jogosultságát is korlátozni kellene. A mellékbüntetés pontos megnevezése "közügyektől eltiltás", és azzal az elítélttel szemben szabja ki a bíróság, akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítélnek, és méltatlan a közügyekben való részvételre. A szociális juttatásokra való jogosultság nem közügy, korlátozása tartalmilag nem fér bele a közügyektől eltiltás mellékbüntetésekbe.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ezekkel az észrevételekkel szeretnék önöknek jó vitát kívánni az általános vita folytatására.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu