DR. SZAKÁCS IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! A Ház asztalán egy olyan nagyjelentőségű törvényjavaslat van, amely komoly érdeklődésre tarthat számot, nemcsak azért, mert egy több mint harminc éve megalkotott és ez alatt a több mint harminc év alatt több mint százszor módosított büntető törvénykönyv leváltására, új büntető törvénykönyv megalkotására kerül sor, hanem azért is, mert nyilván ez az emberek mindennapi életébe jelentős beavatkozást tesz.

A Btk., a büntető törvénykönyv mindig is az állam büntetőpolitikájának az eszköze volt, meghatározták benne azokat a cselekményeket, amelyeket az állam, illetőleg a jogalkotó büntetni rendelt, és az ehhez fűződő szankciókat és különböző végrehajtási szabályokat rendeztek benne.

Elnézést kérek azoktól a jogtudományokban jártas képviselőtársaimtól, akik itt vannak. Bohács Zsolt képviselőtársam felszólalása annyira szakmai nyelvezetű volt, hogy szerintem, aki nem jogi képzettségű, nem is nagyon értette, hogy miről van szó. Én szeretnék egy kicsit közvetlenebbül, közérthetőbb módon hozzányúlni a témához, így lehet, hogy elfogadott jogi szakkifejezéseket nem pontosan használok, de talán jó volna, ha a parlament munkáját figyelemmel kísérők is egy kicsit közérthetőbb módon kapnának az új büntető törvénykönyvről képet.

Az új büntető törvénykönyv nem azt jelenti, hogy a régi, amely jelentősen sok módosításon esett át, és jó rég óta van hatályban, teljesen lecserélődik, és gyakorlatilag vadonatúj tényállások jelennek meg a büntetendő cselekmények között, hanem inkább azt jelenti, hogy egy új, egységes rendszerben jelenik meg. Főleg a jogalkalmazóknak fog segítséget nyújtani, amikor nem kell a különböző időpontokban hatályos szövegeket böngészniük egy adott cselekmény időpontjához igazítva a tényállás rögzítését.

Azok a cselekmények, amelyeket az elmúlt évek, évtizedek során, illetőleg akár évszázados módon is büntetni rendelt a törvény, továbbra is benne lesznek, tehát az élet elleni, az erőszakos bűncselekmények s a többi, s a többi. Illetőleg már a vitában is elhangzott, hogy nagyon széles annak a köre, amit a jogalkotók itt a parlamentben szeretnének látni a büntető törvénykönyvben, mint az állam által büntetendő cselekményt, legyen csak szó a korrupcióról, vagy akár Schiffer András képviselőtársamnak a közérdekű adatok közzétételéről szóló hozzászólására utalva.

Azt gondolom, hogy az új büntető törvénykönyv, amelyet a kormány benyújtott, és a legkülönfélébb szakmai szervezetekkel egyeztetett, megpróbál ennek a feltételnek eleget tenni.

(17.00)

Tehát azok a cselekmények, amelyeket a harmadik évezred legelején büntetni rendel az állam és az a közösség, amely a magyar nemzetet alkotja, és úgy érzik az emberek, hogy meg kell védeni az államnak ezektől a cselekményektől őket, ezek a büntető törvénykönyvben szerepelnek. Sőt, vannak benne olyan kitételek is, amelyek komoly vitára adnak okot. Legyen csak a jogos védelem kérdése vagy más olyan tétel, amely hosszú idő óta szakmai viták középpontjában áll, de nem nagyon lehetett ettől eltérni.

Ha már itt említettem a jogos védelmet, engedjék meg, képviselőtársaim, hogy ezzel egy kicsit bővebben is foglalkozzam. Már joghallgató koromban is feltűnt: mintha a büntető jogszabályok és nemcsak a Btk., hanem az eljárásjogi szabályok is a bűnelkövetők pártján álltak volna vagy állnának. Nevezetesen: több jogot, garanciát, védelmet biztosítanak adott esetben a bűncselekmény elkövetőjének, abban a szakaszban még esetleg gyanúsítottnak vagy vádlottnak, mint egyébként a bűncselekmény sértettjének, az áldozatnak vagy az elszenvedőnek.

Azt gondolom, az egy helyes irány, ha megpróbáljuk a sértett, az áldozat, a bűncselekmény elszenvedőjének a jogait bővíteni. Ha belegondolnak, még 15-20 évvel ezelőtt komoly probléma volt, hogy ha az adott elkövetőt el is fogták, rá is bizonyították a cselekményt, a bíróság jogerősen el is ítélte, például az okozott kár ellenértékéhez milyen módon jut hozzá a bűncselekmény áldozata, a károsult.

A jogos önvédelem kérdése is ebbe a körbe tartozik. Elég nagy port vert fel néhány évvel ezelőtt egy olyan eset, amikor valaki a saját kertjén, ingatlanán belül megpróbálta a rendszeresen visszatérő tolvajoktól megóvni a munkájával létrehozott mezőgazdasági terméket, és a kerítésen belül, a konyhakertet külön elkerítve áramot vezetett a konyhakerti kerítésbe.

(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Hangsúlyozom, hogy a telkén belül, tehát ha valaki belépett a telkére, az már egy illegális cselekmény volt. Ki is írta, hogy vigyázat, áram van a vezetékben. (Dr. Apáti István: Nem tudtak olvasni. - Derültség a Jobbik soraiban.) Mégis az elkövetők bementek, megpróbálták megdézsmálni a kertészetet, és az egyikük halálos áramütést szenvedett.

Ezt az embert, aki sorozatosan évek, akár évtizedek óta visszatérő lopásokkal szemben próbálta megvédeni magát, elítélték, illetőleg komoly hercehurcának tették ki, aztán végül is rendeződött a dolog.

Sokan mondják, hogy ez rendőrségi dolog, a rendőrnek kellene megvédenie az állampolgárokat a bűnözőktől. Mindannyian tudjuk, hogy az a program, amely a Belügyminisztérium keretében zajlik, hogy minden településen legyen körzeti megbízott - egy rendőr nem tud adott esetben 300-400 portát egyszerre felügyelni és megóvni a különböző cselekményektől... - erre a problémára adott valahol választ az új büntető törvénykönyv javaslata.

Jómagam is tudok olyan esetről, amely a választókörzetemben történt Győrben, ahol egy családi házba törtek be, és vitték el a gépkocsit a garázsból. Beszélve a károsultakkal, mind a ketten azt mondták, hogy beleborzonganak, ha arra gondolnak, hogy akár a torkukat is átvághatták volna a betörők. Nem is a kocsi ellopása, tehát az anyagi veszteség volt a számukra megrázó, sokkal inkább az, hogy ott aludtak, kitéve annak, hogy az elkövető akár az életükre is törhet.

Azt gondolom, hogy nagy jelentőségű az új büntető törvénykönyvben ennek a jogos védelemnek a kiterjesztése. Személy szerint teljességgel egyetértek azzal, támogatom és javaslom a tisztelt Háznak is, hogy támogassák büntető törvénykönyvnek ezen új bevezetését, amelyben ha éjszaka valakinek a házába, lakásába idegen megy be, akkor ne kelljen azon gondolkodnia álmából felriadva vagy egyéb szituációba keveredve, hogy az életére tör-e, arányos legyen a védekezése; ha csak a színes tévét akarta ellopni, akkor csak kiabáljon és a rendőrséget hívja, vagy pedig ténylegesen adott esetben, ha többen is bemennek, a bűncselekmény elkövetése során akár a testi épségét vagy az életét is veszélyezteti. Azt gondolom, hogy igenis meg kell adni az állampolgároknak azt a lehetőséget, hogy ilyen esetben jogosan meg tudják védeni önmagukat, családjukat és a vagyonukat.

Még egy esetet hadd mondjak el képviselőtársaimnak, ha már szóba kerültek a körzeti megbízottak. Győr környéki települési körzeti megbízottal beszélgettem. Mondom neki: hallom, tegnap este megvertek a kocsmában. Mondja, hogy igen. Mondom: de rendőr ruhában mentél be, fegyvered is volt, miért nem vetted elő? Azt mondja, azért, mert olyan intézkedési, bizonyítási és egyéb terhek vannak rajta, ha fegyvert használ, hogy inkább hagyta magát két pofonnal megfenyíteni, és nem használta.

No, ezen a szemléleten kellene változtatnunk, hogy igenis a becsületes, tisztességes embernek, ha támadás éri, akkor ne azon kelljen gondolkoznia, hogy majd milyen következményei lesznek a hatóság felé, ha ő odarúg egyet, odacsap vagy akár megvédi magát, hanem igenis az az elkövető, aki rossz szándékkal, bűncselekmény elkövetésének tudatában lép be egy ilyen helyre, legyen tisztában a kockázattal. Eddig ugyanis az volt, hogy joggal bízott benne, hogy nagyobb baja nem lesz, legfeljebb elkapják, majd azt fogja mondani, hogy részegen rossz ajtón kopogtatott be, és nem is érti, hogy hogy került oda. A kockázat most benne van, hogy adott esetben akár az életével is fizethet egy ilyenért. Nyilván jobban visszatartja a bűnelkövetőket is, ha ez így megjelenik.

Azt javaslom a tisztelt Háznak, hogy azokat a jobbító szándékú módosító indítványokat, amelyek már meg is jelentek, illetőleg talán később is még beadásra kerülnek, tegyék meg képviselőtársaim, hiszen nyilván azok az észrevételek, amelyek megjelennek, sok esetben pontosíthatják, javíthatják a benyújtott törvényjavaslat minőségét. Azt javaslom a Háznak, hogy végül pedig fogadja el. Fogadja el a magyar nemzet, a Magyarországon élő emberek érdekében, hiszen minden tisztességes, becsületes magyar állampolgár jogosan várja el a kormánytól, az államtól, hogy azokkal az elkövetőkkel és bűncselekményekkel szemben megvédje őket, és olyan szabályokat hozzon, amelyek egyrészt visszatartják az elkövetőket, másik oldalról pedig, ha a bűncselekmény elkövetése megtörtént, akkor megfelelő példás szigorral sújt le a bűncselekmény elkövetőjére.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu