VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A kegyeleti és az egyéb témák után egy kicsit szakmaiabb vizekre eveznék. Kétféle szempontból fogok felszólalni, két szemszögből: egyrészt mint szociális szakember, másrészt pedig mint volt pártfogó felügyelő. Tehát valamilyen szinten rálátásom van a Btk.-ra és a Btk. hatásaira.

Pártfogó felügyelői szempontból egy büntető törvénykönyv pontosabban, sőt, szinte részletesebben nem is taglalhatná azt, hogy egy pártfogó felügyelőnek, egy pártfogó felügyeletnek mint intézkedésnek mi a feladata és mik a körvonalai. Ezt más jogszabályok hivatottak majd részletesebben kifejteni, és reméljük azt, hogy ez meg is fog történni, és nagyon sok dolog, ami ebben a szakmában, ebben a hivatásban kétséges, ebben a hivatásban akár ellentmondásos, azokat ezek a módosítások majd fel fogják oldani.

Az egyik ilyen például a közérdekű munka büntetés végrehajtása. Én nagyon bízom abban, hogy miután lesz egy új büntető törvénykönyv, lesz egy új büntető kódex, amiről már nagyon sokan elmondták azt, hogy elég régóta vár rá a magyar igazságszolgáltatás, büntetés-végrehajtás, magyar büntetőjog, akár mint volt pártfogó felügyelő is mondhatom, hogy már 2002-2003 környékén mint pártfogó felügyelőnek a véleményünket kérték, hogy milyen irányba mozduljon el az új büntető törvénykönyv megalkotása, ahhoz képest végre eljutottunk oda, hogy ez meg is történik.

Tehát visszatérve, mondjuk, a közérdekű munka büntetés kérdéséhez, ha az új büntető törvénykönyv magával fogja hozni akár a büntetés-végrehajtási jog megváltoztatását is, akkor javasolt egy olyan, hogy ezen a rendszeren is mindenképpen változtatni kellene, mert érthető, hogy egy közérdekű munka büntetés mint fő büntetési tétel benne van a büntető törvénykönyvben, csak amíg a mindennapi életben sok esetben ez a büntetés végrehajthatatlan, vagy érdekes, visszás módon történik a végrehajtása, addig ezen mindenképpen változtatni kell.

Gondolnék itt arra, hogy nagyon sokszor példálóztunk annak idején kollégákkal arról, hogy a közérdekű munka büntetés végrehajtása olyan a végrehajtási szempontból, minthogyha a büntetés-végrehajtási intézetben, a börtönben dolgozó fegyőröket, büntetés-végrehajtási tiszteket kiküldenék a városba, hogy keressenek esetleg olyan alkalmas pincehelyiségeket, ahol az elítéltek büntetését le lehetne tölteni, és ehhez kérnék a lakosság vagy esetleg cégek segítségét. Tehát a jelenlegi formában sajnos így működik a közérdekű munka büntetés végrehajtása. Ezért bízom abban, hogy a Btk. után a büntetés-végrehajtási jog megváltoztatásánál, megújításánál, javításánál ezeket az indokokat is figyelembe fogják venni.

Érdekes, hogy új elemek kerültek be a büntető törvénykönyvbe. Egyébként szerintem, ha a régi büntető törvénykönyvet nézzük, összehasonlítjuk az újjal, olyan nagy forradalmi változásokat azért nem tapasztalhatunk. Ennél mindenki sokkal több és sokkal radikálisabb változásokra várt a büntető törvénykönyv megváltoztatásakor. Ennyi erővel az 1972. évi törvényt ugyanúgy tovább lehetett volna toldozgatni-foldozgatni, nem kellett volna egy újat írni.

De új elemek is kerültek azért be az új büntető törvénykönyvbe. Ez már említésre került a mai nap során. Ez az együtt élők közötti lelki bántalmazás fogalma, ami egy elég érdekes kérdés, hogy ezt ki, hogyan, milyen formában fogja bizonyítani, ki, milyen formában fogja megállapítani azt, hogy tulajdonképpen egy lelki bántalmazás megtörtént vagy nem történt meg. Ezt a legjobban ahhoz tudnám hasonlítani, amikor a családon belüli erőszak fogalmán belül behozták a távolságtartás intézményét. A távolságtartás intézményéről úgy képzelték el a jogalkotók akkor, hogy majd a helyszínre kiérkező Kiss II. János törzsőrmester a helyszínen el fogja tudni dönteni azt, hogy milyen jellegű konfliktus volt, ki volt tulajdonképpen a bántalmazó, mik voltak a körülmények, és hogy indokolt-e a távolságtartást foganatosítani vagy nem. Eléggé nonszensz helyzet.

Akkor most majd elkövetkezik az az idő, amikor ugyanennek a törzsőrmesternek nemcsak azt kell majd megállapítani, hogy tulajdonképpen történt-e tényleges fizikai bántalmazás a családon belül, hanem majd neki azt is meg kell állapítani, hogy a lelki bántalmazás megtörtént-e vagy nem? Nagyon sokszor több évtizede a szakmában dolgozó pszichológusok, pszichiáterek, szociális szakemberek sem tudják eldönteni azt, hogy ténylegesen egy családon belül megtörtént-e a lelki bántalmazás vagy nem. Akkor érdekes lesz majd, amikor az igazságszolgáltatás fogaskerekei között kibukik az igazság. Majd meglátjuk, hogy ez hogyan fog működni.

A másik nagyon érdekes témakör, amit már egy páran említettek, de én egy más szemszögből szeretnék megvilágítani, ez a kábítószer-fogyasztás kérdése. Most ne beszéljünk arról, hogy a jelenlegi rendszer is valamilyen szinten a büntetés-végrehajtáshoz is tartozik, vagy valamilyen szinten az eljárásjoghoz is tartozik, ne menjünk bele abba, hogy ez a jelenlegi rendszer működik vagy nem működik.

Örvendetesnek találjuk mi azt a tényt, illetve azt a változást, hogy aki két éve már elterelésen átesett, már a második esetnél egyértelműen büntethetővé válik, tehát számára ez a lehetőség, ez a könnyítés megszűnik, hogy egy ilyen eltereléssel, bocsánat, hogy ezt mondom, de ilyen gyorstalpaló drogfogyasztást megelőző vagy csoportterápiás kurzussal letudja azt, hogy ő mentesüljön a büntetések alól.

Tehát örvendetes, hogy ez így belekerült. Viszont hiányoljuk belőle a szigorúbb ellenőrzés lehetőségeit is, például esetleg olyan formában, hogy amikor ezt az intézkedést foganatosítják egy kábítószer-fogyasztóval szemben, akkor igenis hívják föl a figyelmét arra, hogy az eljárás ideje alatt bármikor szúrópróbaszerűen drogtesztet hajthatnak rajta végre, és abban az esetben, hogyha ez a drogteszt pozitív lett, az eljárás során büntethetővé váljon az, aki újra kábítószert fogyasztott.

Az már egy másik kérdés, hogy a jelenlegi rendszerben etikus lenne-e szigorítani a droggal kapcsolatos törvényeken vagy nem, ugyanis nagyon jól látjuk, hogy a drogprevenció milyen állapotban van ma az országban. Nagyon jól látjuk azt, hogy elsősorban azért van ilyen állapotban, mert a költségvetés nem kellő módon szponzorálja ezt a területet, a másik pedig az, hogy ha drogprevencióról beszélünk, nagyon sokan mondhatják azt, hogy ne költsünk erre több pénzt, mert kútba dobott, lyukas zsákba dobott pénz. Ez viszont azért van, mert drogprevenciónál még mindig nagyon sokan ott tartanak, nagyon sokan azt értik, hogy az egyenruhás rendőr kimegy az iskolába, és majdnem hogy osztályfőnöki óra keretében rendőregyenruhában előadást tart a drogokról 13-14-15-16 éves fiatal embereknek, gyerekeknek. Ennél sokkal hatékonyabb és a világ számos pontján kipróbált, sokkal hatékonyabb és eredménnyel is járó drogprevenciós megoldások vannak, ami útján elindulva elképzelhető az, hogy csökkenne a kábítószer-fogyasztás Magyarországon.

Éppen olyan nonszensz az is, ami ebben az új büntető törvénykönyvben benne van, mégpedig a 460. §-ban, amely a csekély mennyiség meghatározásánál felsorolja bizonyos kábítószerekre lebontva, bizonyos hatóanyagokra lebontva, hogy mi minősül, milyen hatóanyag-tartalom minősül csekély mennyiségnek, illetve az az alatti mennyiség minősül csekély mennyiségnek.

Egy kicsit furcsának tűnik ez a táblázat; kétféle szempontból tűnik furcsának ez a táblázat. Az egyik szempont az, hogy a régebbi törvényhez, a jelenleg is hatályos törvényhez képest amilyen kábítószerek újonnan, illetve amilyen hatóanyagok újonnan belekerültek a törvénybe, azoknál helytállóan és adekvát módon szerepelnek a hatóanyag-tartalmak. Tehát ha a köznapi életre lebontjuk, illetve a köznapi életben megnézzük a hatóanyag-tartalomhoz tartozó körülbelüli utcai kábítószer-mennyiséget, akkor mondhatjuk azt, hogy azoknál az újonnan bekerült kábítószereknél ez egy adekvát, tényleg csekély mennyiségnek tekinthető kábítószerekről szól.

Viszont hogyha megnézzük a régieket, és elkezdjük boncolgatni, akkor rájövünk arra, hogy ha már helytálló módon belekerültek az újonnan belekerülő hatóanyagok ebbe a törvénybe, akkor már miért nem vizsgálták fölül az eddig is benne lévő hatóanyag-tartalmakat, és azokat a köznapi életben életszerűen csekély mennyiségnek nevezhető szintre csökkentették volna le. Adtunk is be egyébként Farkas Gergely képviselőtársammal egy módosító indítványt, amely bizonyos kábítószereknél, illetve bizonyos hatóanyagoknál ezt a mennyiséget csökkentené.

(20.40)

Csak egy példát mondanék, vegyük a THC-t mint hatóanyagot és a THC-tartalmat csekély mennyiségnél. A jelenlegi szövegben az szerepel, hogy 6 gramm tiszta THC és az az alatti mennyiség számít csekély mennyiségnek. Fordítsuk le ezt utcai, illetve köznapi fogalomra, illetve köznapi számokra: a 6 gramm tiszta THC az utcai forgalomban 100 gramm marihuánát jelent. Az a 100 gramm marihuána a jelenlegi utcai forgalmi értékben 250 ezer forint értékű kábítószert jelent. Az életszerű, hogy 250 ezer forintnyi mennyiségű kábítószer csekély mennyiség?

Nem beszélve arról, és ezt mint gyakorló szociális szakember, illetve mint volt pártfogó felügyelő mondom, beszélgetve ügyfelekkel, belelátva ebbe a témába, illetve kutatva is valamilyen szinten ebben a témában, nagyon jól tudjuk azt, hogy még barátok között is, hogyha azt mondjuk, hogy valaki otthon 20 gramm marihuánát birtokol, illetve otthon 20 gramm marihuánát tart, nagy valószínűséggel már nem csak saját fogyasztásra tartja azt. Igaz, hogy 20 grammnál lehet, hogy csak a legszűkebb körben lévő barátoknak ad belőle, de elad belőle. Akkor 100 grammnál mi a helyzet? Egyszerűen nem életszerű, és ahogy szakértőkkel végigvizsgáltam az összes többi hatóanyagot is, és azt lefordítottam tulajdonképpen utcai mennyiségre, a legtöbb hatóanyagtípusnál ezt az aránytalanságot fedeztem fel.

Éppen ezért be is nyújtottuk a módosító indítványunkat, amit, bízunk benne, hogy bölcs megfontolás után az Országgyűlés el is fog fogadni, ugyanis megkaptuk az ígéretet még az általános vita kezdetekor, illetve valamilyen szinten a bizottsági ülésen is, hogy ez ténylegesen egy konstruktív vita lesz, a büntető törvénykönyv vitája ténylegesen egy konstruktív vita lesz, és hogyha az ellenzék soraiból megfontolásra alkalmas, illetve változtatásra alkalmas módosító indítványok érkeznek, illetve beemelésre alkalmas indítványok érkeznek, amelyek szakmailag megfelelően alátámasztottak, akkor azt a kormányoldal be fogja fogadni. Úgyhogy az általunk benyújtott és az összes frakciótársam által benyújtott módosító indítványnál is erre a szemléletre számítunk.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu