DR. SZÉL BERNADETT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Semmi gond, elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A július 1-jén hatályba lépő új munkajogi kódex átmeneti rendelkezéseit június 1-jén benyújtani több mint rossz kormányzásból eredő hiba. A törvények végrehajtásáért felelős kormány példátlan mulasztásával olyan helyzetbe hozta az Országgyűlést, amelyből alkotmányosan most már nemigen tudunk szabadulni. Hiszen ha jól megnézzük, akkor az új munkajogi kódex alkalmazásához való felkészüléshez mindössze csak napok maradtak számunkra.

Ugyanez a helyzet az ágazati törvénymódosításokkal, míg az alacsonyabb szintű joganyag felülvizsgálata meg sem kezdődik a hatálybalépésig. Azzal, hogy most terjesztették be a munka törvénykönyve átmeneti rendelkezéseit a parlament elé, tisztában kell lenniük azzal, hogy totális káoszt teremtenek a munka világában. Ígéretüknek megfelelően április óta várunk erre a törvényre. Ehhez képest június 1-jén kaptuk meg, és önök most három nap alatt át akarják vinni a Házon. Ez nemcsak azért probléma, mert képtelenség 2-3 nap alatt ilyen munkát elvégezni. Mi itt mindannyian megpróbáljuk a legjobbat, amit tudunk nyújtani ezzel kapcsolatban, de önök 66 törvényt változtatnának meg. Ez azért is probléma, mert a munkavállalók és a munkáltatók sem tudnak felkészülni az új helyzetre, amely július 1-jével kialakul.

Ahogy Schiffer András képviselőtársam mondta, a minimum, hogy ebben a helyzetben a felelős, azaz Czomba Sándor államtitkár úr lemond, hiszen ő a politikai felelőse annak, hogy a kormánypártok több millió munkavállalót bizonytalanságba taszítanak. A kormánypártok által benyújtott módosítások nagy része ráadásul nem is azt a célt szolgálja, hogy az átállási időben segítse a jogalkalmazást, harmonizálja az Mt.-t más jogszabályokkal vagy éppen pontosításokat tegyen. E módosítások igen alattomos módon számos helyen érdemben módosítják nemcsak a munka törvénykönyvét, de más törvényeket is, mint ahogy említették már korábban a felszólalók is, a közfoglalkoztatásról szóló törvényt, a közalkalmazottak jogállásáról vagy a munkaügyi ellenőrzésekről szóló törvényeket, de akkor nézzük konkrétan, hogy mire készülnek itt most önök.

A közfoglalkoztatásról szóló törvény újabb módosítása: további kivételeket tesz a munka törvénykönyve a közfoglalkoztatottakra is kiterjedő hatálya alól. De most én kérdezem, hogy miért a közmunkásokat sújtják már megint, miért pont a legszegényebb, a legkiszolgáltatottabb társainkról akarnak újabb bőrt lehúzni suttyomban, fű alatt, három nap alatt itt a parlamentben. Számtalanszor elmondtuk, hogy elfogadhatatlan, hogy a kormány másodrendű munkavállalóként kezeli a közmunkásokat, miközben például azzal, hogy adókötelessé tették a közfoglalkoztatotti bért, a közfoglalkoztatási jogviszonyt a munkaviszonyhoz közelítették, ugyanakkor, ha munkajogról van szó, akkor pedig a lehető legmesszebb lökték őket.

De mit látunk itt? A javaslat egységesen 20 nap szabadságban határozza meg a közfoglalkoztatottaknak járó éves szabadságot, azaz őket ezentúl nem illeti meg az életkor alapján járó pluszszabadság, mint a többi munkavállalót. Hát jól van ez így? De említhetnénk itt még a táppénzre vonatkozó új szabályt is, amely szerint a közmunkások a közfoglalkoztatási bér 70 százalékát kapják meg a betegszabadság ideje alatt. Na most persze hozzátehetem, hogy ha egyáltalán betegszabadságra engedik őket, táppénzre engedik őket, mert mindannyian tudjuk, hogy ritkán részesülnek ebben a kegyelemben a beteg közmunkások.

Szintén káros, hogy a javaslat értelmében immár közhasznú kölcsönzés keretében is foglalkoztathatók lennének a közmunkások. Mi eleve ellenezzük azt, hogyha az Mt.-től eltérő szabályokat hoznak létre, mert ezek jellemzően konkrét megrendelésre történnek, konkrét megrendeléseket elégítenek ki ezzel, csak sajnos pontosan nem látjuk, hogy milyen megrendelők vannak a háttérben.

Akkor itt van a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosítása. Ezt mi nem büszkeségnek látjuk, hanem egész egyszerűen abszurdnak tartjuk, kiváltképpen annak az indoklását.

(20.50)

A javaslat nemes egyszerűséggel túlszabályozott, szükségképpen bürokratikus és rugalmatlan intézménynek minősíti a fegyelmi eljárás jogintézményét, és egész egyszerűen megszünteti azt. Helyette a rendkívüli felmondás eszközét ajánlja a munkáltatók figyelmébe. Hát, a rendkívüli felmondás reklámozása elég furán veszi ki magát, és számunkra a sakkban tartható, kiszolgáltatott, cserélhető munkavállaló képét erősíti. Egyáltalán, miért akarják önök folyamatosan félelemben tartani a munkavállalókat, és miért kedveznek ilyen egyoldalúan a munkáltatóknak?

Szomorú, hogy azt is törvény szerint akarják lehetővé tenni, hogy a kereskedelemben, turizmusban vasárnap rendes munkaidőben robotolhassanak az alkalmazottak. Ezt még az új Mt. sem tartalmazta, ez valami új kreálmány, tehát nyilvánvaló, hogy a módosítással az élelmiszer-kereskedelmi boltok vasárnapi nyitva tartásának ágyaz meg alaposan, bár az előterjesztő az indoklásban erről szemérmesen hallgat, és azt mondja, hogy ez azért van, mert a lakosság így vásárol. Hát, ne a lakosság vásárlási szokásai határozzák meg azt, hogy ezeknek az embereknek hány órában kell dolgozniuk vasárnaponként! A munkáltatók felé egyoldalúan kedvező szabály, már csak az azonnali bevezetésre tekintettel is egy igazi akna, és nincs helye egy technikai módosításokat tartalmazó és a jogalkalmazási helyzeteket tisztázni hivatott jogszabályban. Az rendes érdekegyeztetést feltételezett volna, ha önök egy ilyen jogszabályt behoznak a Ház elé.

De persze van egy másik csoport is, akik teljes munkaidőben robotolhatnak a pihenőnapon, ezek persze megint a közmunkások. A javaslat ugyanis a közfoglalkoztatottak esetében is lehetővé teszi ezt, ha az társadalmi közszükségletet elégít ki. Miért folytatják ezt a káros gyakorlatot, hogy a kis számú dolgozó embert terhelik agyon, ahelyett, hogy munkát teremtenének, ahogy ígérték?

A javaslat közben újraalkotja a munkaügyi szankciók rendszerét is, és ha figyelembe vesszük az iromány benyújtásának körülményeit, látható, hogy ez is érdemi indoklás nélkül, nyilvánvaló adatok és hatásvizsgálat nélkül került be a Ház elé, holott egy normális törvényalkotási menetrendben ez nem fordulhatna elő. Konkrétan önök megszüntetik a munkaügyi ellenőrzések során kiszabható bírságok eddig kategóriáit, és helyette aszerint differenciálnak, hogy egy vagy több munkavállalót érintenek. A korábbi felszólalások során is elmondták, hogy ez túl nagy teret enged a korrupciónak, ráadásul a jogsértések megítélését ugyanis, az érintett munkavállalók számának meghatározását a bírság mértékének megállapítása szempontjából az eddigiekkel ellentétben mérlegelési jogkörbe utalják.

Véleményünk szerint a munkaügyi szankciók eddigi gyakorlata egyáltalán nem azt mutatja, hogy ne kellene a törvényalkotónak konkrét szempontokkal segíteni a jogsértés súlyának értékelését. De ha szükség lenne is a munkaügyi szankciók újragondolására, hangsúlyozom, az csak érdemi indoklással, adatok, hatásvizsgálat alapján, normális törvényalkotási menetrendben lehetne megtenni, nem így fű alatt, éjszaka a parlamentben.

Azt pedig, ugye, önök sem gondolják elfogadhatónak, hogy a releváns ET-irányelv következetes alkalmazása helyett a gyermekek után járó plusz szabadnapokat akarják a szülők osztott gyermekgondozásaként elszámolni? A foglalkoztatási és munkaügyi bizottságban már értesültünk arról, hogy önöknek mik az elképzeléseik ezzel kapcsolatban. Most önök ezt a salátatörvényben elrejtve akarják elfogadtatni a parlamenttel, és nem mérlegelik Ertsey Katalin képviselőtársam indítványát, amely szellemében is és megvalósításában is méltóan követi az európai elvárásokat? Ezt hogy gondolják konkrétan?

De van itt más is. Nem a mi választási ígéretünk volt az, hanem a Fideszé, hogy önök véget vetnek a pofátlan végkielégítéseknek, a Hagyó Miklósok és Szalainé Szilágyi Eleonórák korszakának. Most ezzel szemben miről beszélünk? Ezzel szemben újra lehet majd olyan hallgatási megállapodásokat kötni a közszféra cégeinél, ami 10 milliós kifizetésekhez vezet. Újra lehet majd egyéves felmondási időt és százmilliós végkielégítéseket kikötni. Ugye, nem gondolják komolyan, kedves képviselőtársaim, hogy ez ellenzéki riogatás? Ez a valóság, amit önök itt prezentálnak a Ház előtt. Ettől lesz több és biztonságosabb munkahely ebben az országban? Hát ez az egyik legarcátlanabb rendelkezés az egész törvénytervezetben, amellyel feloldanák a BKV korrupciós botránya nyomán bevezetett korlátozásokat.

Önök eltörölnék a végkielégítések felső korlátozását, a különféle prémiumok és bónuszok maximális határát és a hatáskörből fakadó visszaélések adta lehetőségeket is. Ezt konkrétan hogy gondolják? Legyenek kedvesek, majd a válaszban erre térjenek ki, mert a mi számunkra ez teljes mértékben elfogadhatatlan.

De összességében is mély felháborodásunkat szeretnénk kifejezni, egyrészt amiatt, ahogy önök ezt az eljárást alattomos módon itt kivitelezték, másrészt azért, hogy láthatóan ebben a salátatörvényben is folytatják a dolgozó magyar emberek ellehetetlenítését és kiszolgáltatottságuk fokozását. De hogy mentsük, ami menthető, a jogbiztonság szempontjából legkevésbé rossz megoldásként azt javasoljuk, hogy az új Mt.-t és az azt megalapozó törvénymódosításokat, minden egyes rendelkezést 2013. január 1-jével léptessenek hatályba, az átmeneti rendelkezésekben meghatározott egyéb határidőket is ezzel összhangban, fő szabály szerint, szintén féléves átmenettel javasoljuk meghatározni.

Én őszintén bízom abban, hogy meghallották az elmondottak üzenetét, és köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps az LMP soraiban.)

Forrás: parlament.hu