HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! (Néhány MSZP-s képviselő megérkezik az ülésterembe. - Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Nem értetek rá? Elképesztő!) Akik ebben a teremben vagyunk, mindnyájan ismerjük a trianoni békediktátum tartalmát, azokat a sebeket, amiket a nemzeten, az országon, a családokon és az egyéneken ejtett. Többen vagyunk ebben a teremben is, akiknek családját szétszakította ez a döntés, és hosszú évtizedeken keresztül is ez megmaradt, magam is csak iskoláskoromban találkoztam először Kolozsváron élő nagyapámmal.

Tudjuk, hogy a trianoni döntést követő időszakban talpra tudott állni az ország. Volt egy következő időszak, amikor Trianonról és következményeiről szinte beszélni sem lehetett, amikor több generáció nőtt fel úgy, hogy alig hallottak az elszakított nemzetrészekről. Aztán következett a rendszerváltás, amikor megnyílt a lehetőség arra, hogy a határon átívelő nemzetegyesítés megkezdődjön. Ezt a folyamatot fejezte be 2010 (Novák Előd: Fejezte be? Ne vicceljen már!) a nemzeti összetartozás megalkotásával.

Mit jelent ez a nemzeti összetartozás? (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Még el se kezdődött!) Gyászolni sokféleképpen lehet. Lehet úgy, hogy önmarcangoló fájdalomban élünk, és ennek a másik véglete is lehetséges, ami ugyan nem gyász, de valóság: a teljes közömbösség. Sajnos, a magyar társadalomnak vannak olyan tagjai, akik ezt élik meg. Az egészséges gyász azt jelenti, hogy az új helyzet új feladatának tudatában elszántan és reményteljesen dolgozzuk fel a múltat, és kezdjük a jövő építését. Ezt valósítja meg a nemzeti összetartozás.

Ha egy-két mondattal kellene ennek a lényegét megfogalmazni, akkor azt mondanám először, hogy éljen mindnyájunkban az összetartozás tudata és az egymás iránti jó szándék. Azt hiszem, hogy ez a minimum, a másik elfogadásának szándéka, és itt már nemcsak a határon túl élők és a határon belül élők viszonyáról van szó, hanem az itthoni kapcsolatainkról is. És hozzátenném: senkit nem lehet kizárni az összetartozásból. Viszont az is igaz, hogy mindenki magát ki tudja zárni ebből azzal a magatartással, amit ha megfigyelnek a szélsőséges internetes újságok, akár baloldali, akár jobboldali lapok kommentjeiből, akkor egy magas hőfokon izzó gyűlölettel találkoznak. Én úgy gondolom, hogy ez az, ami képes arra, hogy kizárja azt, aki az együttműködésre nem felel meg, hiszen önmagát zárja ki, mert hiányzik belőle az együttműködés feltétele, a jó szándék.

Tehát úgy érzem, hogy az, amit a törvény megfogalmazott és amit ma ünnepelünk, mindenképpen a jó szándék érvényesülése... (Novák Előd: Mit ünnepelünk? Mi nem ünnepelünk!) Köszönöm a figyelmeztetést. Nem Trianonról beszéltem, hanem az együttműködésről. Az együttműködés azt jelenti, hogy a fájdalom ugyan nem szűnik meg, de képesek vagyunk öntudatosan, a jövőben reménykedve továbblépni. Hozzáteszem azt, amit az előbb mondtam: a gyűlölet képes arra, hogy valaki önmagát zárja ki ebből az együttműködésből. Én csak reményemnek tudok hangot adni, hogy a nemzeti együttműködés határokon túl és határokon belül is a jövő valóságává válik.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu