DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az ajánlási pontok közül a 234., 235., 236., 239. ajánlási pontokhoz szeretnék hozzászólni, csatlakozván Staudt Gábor képviselőtársamhoz, aki szintén hasonló témakörben szólt hozzá. A Jobbik Magyarországért Mozgalom már a 2010-es kampány során nagyon nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a politikusbűnözést minél szigorúbban büntesse a büntető törvénykönyv, illetve a társadalom egyik válságpontjának tartjuk azt, hogy a korrupció nagyon megerősödött Magyarországon, és ez elsősorban a politikusbűnözésnek köszönhető.

Éppen ezért mi a kampányunk során már kifejtettük azon irányú törekvésünket, hogy az országgyűlési képviselőknek, illetve akik közszerepet vállalnak mint polgármesterek, mint megyei közgyűlés elnöke vagy ezek helyettesei, nekik sokkal példásabb életet kell élniük, mint másoknak, illetve legyen sokkal súlyosabb büntetési tételük, amennyiben ők követnek el olyan bűncselekményt, amely összefüggésben van a társadalmi megbízatásukkal. Tehát nyilván amennyiben egy közlekedési bűncselekményt, vétséget követ el, akkor az nyilván ugyanúgy büntetendő, mint más személy, de amikor a közfeladat ellátásával, a közmegbízatásával kapcsolatosan követ el bűncselekményt, akkor igenis nagyobb elvárása legyen a társadalomnak vele szemben, hiszen nem véletlen, őket népképviseleti célból választották ki, ők a népet képviselik, ők ezt elvállalták akkor, amikor felvállalták ezt a tisztséget, amikor elindultak azért a mandátumért, és éppen ezért sokkal nagyobb velük szemben a társadalom elvárása.

Az emberek akkor, amikor azt látják, hogy a politikusok bűncselekményeket követnek el, amikor korrumpálhatók, akkor önmagáról az államról van meg a véleményük, illetve a társadalomról. Tehát annyira súlyosan társadalomromboló az a magatartás, amit a politikusok a bűncselekményeikkel elkövetnek, hogy éppen azért van szükség arra, hogy az ő esetükben kiemelt büntetési tételről lehessen beszélni.

Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársammal adtunk be ezzel kapcsolatban módosítást a büntető törvénykönyvhöz, és meg is határozatuk azokat a fejezeteket, amelyek elkövetése esetén, az ott leírt bűncselekmények elkövetése esetén emeljük a büntetési tétel felső határát a felével. Tehát ezt szeretnénk mi keresztülvinni, és ez a Jobbik egyik legfőbb programpontja volt a választások során, nyilván elsősorban azért, hogy a korrupciót megakadályozzuk, illetve hogy minél jobban igyekezzünk megakadályozni.

A következő, amiről szeretnék beszélni, a 239. ajánlási pont. Ehhez is már többen hozzászóltak. Nyilván, ha sokszor a más pártokból szólnak hozzá, akkor más megközelítésből, illetve Schiffer képviselőtársam is megfogalmazta ez irányú kritikáját is, valamint egyetértését is. Én ezzel kapcsolatosan csak és kizárólagosan a kritikámat tudom megfogalmazni. Bizonyos szempontból már társadalmi vitát váltott ki akkor, amikor az előző parlamenti ciklus idején felvetődött annak a kérdése, hogy a holokauszt tagadása, illetve jelentőségének kicsinyítése, lekicsinylése bűncselekmény legyen. Ehhez került még be ebben a ciklusban pluszban a kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más bűntettek tagadása, illetve jelentéktelen színben való feltüntetése. A Jobbik álláspontja ezzel kapcsolatban teljesen egyértelmű, hogy történelmi tényeket, történelmi eseményeket nem szabad, nem lehet bűncselekménnyé nyilvánítani, nem szabad hozzá büntetési tételt rendelni, és ezzel egyáltalán nem értünk egyet.

Alapvetően még a parlamentbe kerülésem előtt is többször nyilatkoztam ebben a tárgyban, és kifejtettem azon álláspontomat, hogy egy demokratikus országban, ahol valódi demokrácia van, nem lehet történelmi tényeket, történelmi eseményeket büntetőjogi kategóriává minősíteni.

(14.30)

Mert ezt nagyon sokszor a mi szemünkre próbálja vetni - elsősorban a Szocialista Párt -, amikor súlyosbítjuk a büntető törvénykönyv egyes tényállásainak esetén a büntetés mértékét, hogy mi a középkorba nyúlunk vissza s a többi, hát itt pedig éppen mind a Szocialista Párt, mind a Fidesz nyúl vissza a középkorba. Ott volt divat az, leginkább az egyházi dogmák tagadása esetén, amikor azokat bűncselekménnyé nyilvánították. Sajnos, ezzel a paragrafussal ezzel a szintre süllyedtünk vissza, és egy alapvető demokratikus elvet kidobtunk az ablakon, ez is egy óriási visszalépés a demokráciából, amennyiben ez benne marad, és bizony azt kell látnunk, hogy amikor a kormány beterjesztette ezt a 333. §-t, akkor még túllihegi az eddigi szocialista törvényszöveget, mégpedig nagyon durván. Ugyanis kiegészült még négy szóval ez a korábbi törvényi tényállás, amely arról szól, hogy amennyiben azokat valaki igazolni igyekszik, tehát jelentéktelennek akarja feltüntetni, vagy azokat igazolni igyekszik.

Ebben mi van benne? Az is benne van, hogy ha valaki, egy történész, egy tudós éppen azt találja meg, hogy nem pontosan annyi volt a szám, mint amennyit feltüntetnek, hanem kevesebb, és azt ő be akarja bizonyítani, akkor ő már bizony bűncselekményt követett el. Tehát itt már magát a történelmi kutatás tényét is bűncselekménnyé nyilvánítja a kormányzat - illetve azt akarja -, ez pedig egyszerűen elképesztő és döbbenetes, ez a demokrácia legdurvább tagadása.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu