DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tényleg két percben röviden szeretnék egy tisztázó jellegű megállapítást tenni, illetve kettőt, még mielőtt itt elmenne a vita abba az irányba, hogy az adó, amit most ez a törvényjavaslat tartalmaz, a magánszemélyeket terhelő adó. Az adó alanya, tehát akinek az adót be kell fizetnie, az a biztosítási szolgáltatást nyújtó adóalany, tehát nem a magánszemély, nem a kisvállalkozó, nem a nagyvállalkozó, senki más, csak maga az adóalany. Ebből következik az is, hogy ez egyfajta - hogyan is mondjam - szándékos vagy talán hozzá nem értésből származó riogatásnak tűnhet, amit az előttem szólók elmondanak. Az megint más kérdés, ha tényleg bekövetkezik az a helyzet, hogy milyen módon alakulna emiatt a biztosítási társaságok díjkalkulációja, akkor természetesen az illetékes hatóságoknak, a Versenyhivatalnak, az adóhatóságnak, illetve a PSZÁF-nak figyelemmel kell kísérnie, hogy ez véletlenül nem úgy történik-e, hogy egyeztetve, a kartellszabályok megsértésével, a piaci szabályok megsértésével történik az esetleges díjemelés. Én úgy gondolom, hogy erre megfelelő eszközök vannak, hogy ezt kontrollálva kordában tartsák, és kontrollálni tudjuk.

A másik Z. Kárpát Dániel képviselő úr hozzászólásának ahhoz a részéhez, hogy ez a kapcsolódó biztosításokra is kiterjed: jellemzően, aki ismeri a biztosítási piacot, azt lehet látni, hogy az úgynevezett unit-linked biztosítások az életbiztosítás, illetve a nyugdíj-takarékossági életbiztosításhoz kapcsolódnak, ez pedig nem kerül a törvény hatálya alá, tehát az ilyen biztosítások díját, illetve a szolgáltatása után a biztosítóknak nem kell fizetniük adót. Egyfajta riogatás ez az úgynevezett továbbgyűrűzés is, magán a biztosítási díjrendszeren az adót tulajdonképpen kizárja, az érvényben lévő rendelkezések alapján erre nem kerülhet sor.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu