SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Mindenekelőtt szeretnék kiemelni néhány nagyon fontos gondolatot és mondatot.

A törvényjavaslat legfontosabb mondanivalója az, hogy a szocialista kormányok által végig fenntartott nyugdíjtörvény azon szabályát, miszerint 2013-tól a bruttó átlagkereset alapján kell megállapítani a nyugdíjat, amelyhez a nyugdíjak adóztatása is társult volna, megváltoztatjuk. Nem lesznek megadóztatva a nyugdíjak, azaz nem csökken azok összege. Azért ez a bejelentés a legfontosabb, mert álhírek, újabb szocialista hazugságok terjesztése miatt nagyon sokan féltik a nyugdíjukat. Őket szeretném e helyről is megnyugtatni: hiába foglalták törvénybe még 1997-ben, a szocialista-liberális kormány időszakában, nem fogja adó terhelni a nyugdíjakat.

(11.20)

A Fidesz-KDNP-kormányzat eltökélt ebben a kérdésben, s ezt az eltökéltséget önti jogszabályi formába ez a törvényjavaslat. Nem ez az első alkalom, hogy a Fidesz vezette kormányra akarják hárítani a szocialisták cselekedetei következményeit. Mint azt önök is tudják, a kormány az elmúlt két évben megkezdte azokat a jelentős rendszer-átalakító munkákat, amelyeket elődeink, bár tisztában voltak azok szükségességével, mégsem tettek meg.

Állításom igazolására hadd idézzem önöknek egy korábbi pénzügyminiszter e Ház falai között elhangzott mondatait: "Hiba az, hogy Magyarország ebben a periódusban ilyen jellegű szerkezetátalakító reformintézkedéseket a '97-es nyugdíjreformot követően sajnálatos módon nem hajtott végre. Úgy gondolom, hogy éppen ezért kell szembenézni az országnak azzal, hogy ebben a helyzetben nem kerülhetők meg ezek a bizonyos strukturális átalakítások, azaz hozzá kell nyúlni mindazokhoz a területekhez, amit ön felsorolt a holland példa alapján a nyugdíjrendszert illetően, a rokkantnyugdíj-rendszert illetően, a munkanélküli-ellátást illetően és sok minden más területét is az életnek. Meg vagyok arról győződve - hozzáteszem, mielőtt furcsán néznének rám szocialista és baloldali képviselők, nem én, hanem az önök pénzügyminisztere mondta -, hogy a következő időszakban, amikor ilyen döntésekre sor fog kerülni Magyarországon, akkor bizonyosan mindazok, akik immáron belátják, hogy az elmúlt időszak elhalasztott döntései károsak az országnak, támogatni fogják ezeket a javaslatokat."

Bizonyára a szocialista frakcióban, illetve a függetlenek között sokaknak ismerősek ezek a mondatok, hiszen mindezt Veres János képviselőtársuk pénzügyminiszterként mondta nem is olyan rég, 2009 márciusában. Ennek ellenére az említett átalakításokat nem tették meg rövid távú politikai érdekeik okán.

A polgári kormány megalakulását követően, 2010-ben azonnal megkezdte a nyugdíjrendszer átalakításának előkészítését annak érdekében, hogy az mindenki számára megnyugtató legyen, hogy a kiadások és bevételek egyensúlyban lehessenek. Mint önök is tudják, a kormány eddig is számos olyan intézkedést hozott, amelyek célja, hogy több dolgozó s így több járulékfizető legyen, ezzel biztosítva a nyugdíjrendszer fenntartását. Fontos számunkra, hogy idős és fiatal egyaránt tudja: holnap, egy év múlva, 15 év múlva és 20 év múlva is megkapja nyugdíját; hogy mindenki tudja: időskora nyugalomban, biztonságban telik majd; mindenki tudja, hogy a járulékot nemcsak szükséges, hanem fontos is befizetni, és értelme is van. Hangsúlyozzuk: ehhez járulékfizető dolgozók szükségesek.

A nyugdíjrendszer átalakításának fontos része volt a sok vitát, nem mindig építő kritikát kiváltó korhatár előtti ellátások, illetve a rokkantsági nyugdíjrendszer átalakítása is. Már a munka kezdetén tudtuk, hogy sok támadásban lesz részünk, ám az ország, az emberek hosszú távú érdekeit szem előtt tartva álltuk azokat. Fontos kiemelnem önöknek, hogy a kormányváltást követően megkezdett átalakításokkal megteremtettük a lehetőségét annak, hogy egy hosszú távon fenntartható rendszer működjön.

A most önök előtt álló, T/7414. számon benyújtott javaslattal újabb fontos lépést teszünk a megkezdett úton, hiszen ezzel a törvénymódosítással a szocialisták által tervezett nyugdíjadóztatást akadályozzuk meg. Tudjuk, hogy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvénymódosítás tartalmát sokan figyelemmel kísérik. Ezt a kiemelt figyelmet a szocialisták által a törvényben már '97-ben, de csak 2013-as alkalmazással elhelyezett, ki nem dolgozott nyugdíj-megállapítási szabályok indokolják. Ezt a figyelmet az e szabállyal kapcsolatos sok találgatás, riogatás alapozta meg, amellyel az utóbbi időben a médián keresztül nemcsak a nyugdíj előtt állókat, hanem a már régóta nyugdíjasokat is bombázták.

1997-ben a szocialista és liberális kormányzás alatt a kötelező kétpilléres nyugdíjrendszer bevezetésekor került a nyugdíjtörvénybe az a szabály, amely szerint 2013. január 1-jétől bruttó keresetből bruttó összegben kell megállapítani a nyugdíjakat. A bruttó megállapítás személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettséggel együtt jár. Nem volt tisztázott, hogy a már megállapított nettó összegű nyugdíjak sorsa mi lehetne. Továbbra is nettó összegben folyósítanák, s nem viselne adóterhet? Bruttósítani kellene egy adott évi személyi jövedelemadó-szabály szerint, majd a mindenkori adószabályoknak megfelelően kellene adózni utánuk, esetleg újra kellene számítani őket?

Csak néhány kérdést vetettem föl azok közül, amelyekre nem volt válasz. Ez a bizonytalanság alapot adott rémhírek terjesztésére. Sokan felkészültek arra, hogy még ebben az évben nyugdíjba vonulnak akkor is, ha egyébként lenne munkájuk, és azt folytatni is akarják. Ezt azzal indokolták, hogy biztos helyről tudják: jelentősen csökken a nyugdíjuk összege, ha jövőre vagy azt követően vonulnának vissza. Erre a bruttó nyugdíj-megállapításra az 1997-ben elfogadott két szolgálatiidő-skála adott alapot. Az alacsonyabb összegű nyugdíj vagy korhatár előtti ellátás miatti aggodalmukban a korhatár előtti nyugdíjba vonulást olyanok is tervezték, akiknek csökkentett összegben kellene megállapítani az ellátásuk összegét, s szívesen dolgoznának tovább. E személyek féltek, hogy még a csökkentett összegű korhatár előtti ellátásnál is kevesebb lenne az ellátásuk, illetve később a nyugdíjuk is, ha 2013-ban vagy azt követően állapítanák meg az ellátás összegét. Sietségre azonban most már nincs ok, amennyiben elfogadja a Ház a törvényjavaslatot.

Eszerint a következő területeket emelném ki, amelyeken változtat a törvényjavaslat. Továbbra is a nettó keresetből történik a nyugdíjszámítás az idén alkalmazott szolgálatiidő-skála szerint. A 2013. január 1-jétől előírt nyugdíj-megállapítási szabályok hatályon kívül helyezését javasoljuk. Akik tehát valamilyen ellátás igénybevételére jogosultak, nem kell előbbre hozniuk a tervezett visszavonulás időpontját.

Szeretném megnyugtatni a már nyugdíjasokat és a korhatár előtti ellátásban részesülőket is, hogy nem lesz személyi jövedelemadó-köteles sem a nyugdíj, sem a korhatár előtti ellátás. Arra teszünk javaslatot, hogy a nyugdíj, illetve az ellátások összegét jövőre is ugyanolyan szabályok szerint kelljen megállapítani, mint jelenleg. A nyugdíj összegének kiszámítását tartalmazó, jelenleg alkalmazott rendelkezések közül egyedül az úgynevezett degressziós számítási szabály, amely a magas keresetek csökkentett beszámítását tartalmazza jelenleg, nem marad meg. A nyugdíj összegének megállapításakor figyelembe vehető béridőszakon belül immár túlnyomó részt jelentenek azok az évek, amikor a kiugróan magas keresetek után már csak az aktuális évi járulékfizetési felső határig lehetett nyugdíjjárulékot fizetni, és ezzel automatikusan korlátozott a beszámítható kereset is. A felső korlát eredményeként a degresszív számítási szabály hatályon kívül helyezhető.

A következő fontos lépés: a magán-nyugdíjpénztári tagok 2012. január 1-jétől kötelezően nyugdíjjárulékot fizetnek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. A nyugdíjuk összegének kiszámítási szabályait ennek megfelelően szükséges módosítani, vagyis arra az időre, amelyre teljes járulékot fizetnek, az általános szabály szerinti teljes nyugdíj jár nekik.

Tisztelt Országgyűlés! A nyugdíjrendszer alapja a megbízható és pontos nyilvántartás. Az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság az Új Széchenyi-tervben elnyert forrásból egységes nyilvántartási rendszert hoz létre. A pályázat eredményeként feldolgozott adatok alapján az egyeztetési eljárás bevezetésére teszünk javaslatot. A nyugdíjbiztosítás elsőként az 1955 és '59 között született korosztályokba tartozó biztosítottakkal kezdeményez adategyeztetést. A továbbiakban fiatalabb korosztályokat is bevonnak az egyeztetésbe, de azt a biztosított is kezdeményezheti a jövő évtől kezdve.

Az egyeztetési eljárás során az igazgatási szerv és a biztosított egyezteti a biztosítási adatokat, szükség esetén elvégzik az adatállomány módosítását.

(11.30)

Ezzel fokozatosan teljes körűvé válik a nyugdíjvárományokról vezetett nyilvántartás. A lezárt egyeztetést követően a szolgálati időről hatósági bizonyítvány adható ki. A pontos nyilvántartás alapján gyorsabb lehet a nyugdíj-megállapítás, és pontosabb is.

A magánnyugdíjpénztárból visszalépő tagok ígéretet kaptak tőlünk arra, hogy hozzátartozóik özvegyi járadékot igényelhetnek. Az özvegyi járadék alapja az elhunyt pénztártag által az állami nyugdíjrendszerbe áthozott összeg. A kormány tartja a szavát, a mostani javaslat szerint a nyugdíjbiztosítás megkapja a járadékszámítás alapjaként nélkülözhetetlen adatot arról, hogy az elhunyt pénztártag mekkora összeget hozott át magánnyugdíjpénztárából a társadalombiztosítási nyugdíjpénztárba. A járadékszámításnak így már nem lesz akadálya.

Az önök előtt lévő javaslat a nyugdíjreform eddig megtett lépéseivel kapcsolatos kisebb módosításokat is tartalmazza. Röviden utalnék ezekre is, tisztelt Országgyűlés.

A rokkantsági nyugdíjasok szolgáltatásként felvehették az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat. A rokkantsági rendszer átalakítása és az önkéntes pénztári elszámolási szabályok következtében azok a pénztártagok, akik tavaly a második félévben lettek rokkantsági nyugdíjasok, számukra a szolgáltatás nyújtása, így a pénzük kifizetése erre az évre áthúzódott. Az idén már nem minősülnek nyugdíjasnak, ezért a felhalmozott befizetéseiket a törvényi szabályozás miatt nem lehetett nekik kifizetni. Ezért most arra teszünk javaslatot, hogy az érintettek megkaphassák a szolgáltatást, azaz felvehessék az egyéni számlájukon felhalmozott összeget. Ezáltal a rokkantsági nyugdíjuk tavalyi megállapításának a dátumától függetlenül azonos helyzetbe kerülnek a tavaly szeptember végéig rokkantsági nyugdíjazottakkal.

A magánnyugdíjpénztár-tagok számának csökkenése miatt több pénztár megszűnhet. A törvényjavaslat azokra is gondol, akik egy végelszámolásra kötelezett pénztár tagjai lehetnek. Ennek érdekében a megszűnő pénztár tagja visszaléphet a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, és a javaslat szerint ebben az esetben jogosult lesz reálhozamának a felvételére is. A hozzátartozói nyugdíjak megállapításához az elhunyt nyugdíjának kiszámításakor figyelembe kell venni a nyugdíjminimumot és a felsőoktatásban nappali tagozaton folytatott tanulmányok idejét, ezzel is növelve a megállapításra kerülő özvegyi nyugdíjak és árvaellátások összegét.

A szolgálati nyugdíjakat a tavaly még hatályos törvények alapján bizonyos esetekben csökkentett összegben kellett folyósítani, de a szolgálati nyugdíjakat szabályozó két törvény azt is tartalmazta, hogy mely életkortól jár a teljes összegű szolgálati nyugdíj a jogosultaknak. A szolgálati nyugdíjak ez évtől szolgálati járandósággá alakultak. Az önök előtt lévő törvénymódosítás három ponton tartalmaz kedvező változást. Így az 50 százalékos mértékben folyósított szolgálati nyugdíjból átalakult járandóság az eredeti életkorban váltson vissza teljes összegű ellátássá. E váltást a 16 százalékos csökkentés nem érinti, de annak alapja természetesen módosul. A második fontos változás: korábban az 50 százalékos mértékben folyósított szolgálati járandóság 16 százalékos csökkentésének nem volt alsó határa. Most javasoljuk az arányos alsó korlát bevezetését. Ez azt jelenti, hogy a tavaly decemberi minimálbér másfélszeresének összege alá nem csökkenhet a járandóság. E két említett szabály kedvező az érintettekre, és a különbözetet január 1-jéig visszamenőleg megkapják.

A rokkantsági rendszer átalakítása érintette a korábbi megváltozott munkaképességűek ellátásainak és az özvegyi nyugdíj együttfolyósításának a szabályait is. A javaslat haladékot ad a rendszeres szociális járadékban vagy átmeneti járadékban részesülők özvegyi nyugdíjának 30 százalékos mértékűre módosítására, amire így csak szeptember 1-jétől kell sort keríteni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A törvényjavaslat további része szintén nagy jelentőséggel bír, hisz az Európai Unió tisztviselőinek nyugdíjtranszferéről szóló szabályozással régen esedékes kötelezettségünket teljesítjük. Az új törvény az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjtranszfere, amelynek az uniós csatlakozásunkat követően már meg kellett volna születnie. A nyugdíjtranszferről uniós szinten egy 1968-as európai gazdasági közösségi rendelet, egy úgynevezett személyzeti szabályzat rendelkezik. A nyugdíjtranszfer lényege, hogy hordozhatóvá teszi a megszerzett nyugdíjjogokat a hazai nyugdíjrendszer és az uniós tisztviselők nyugdíjrendszere között. Az uniós tisztviselők nyugdíjrendszerében az jogosult nyugellátásra, aki legalább tíz évig dolgozott az Európai Unió valamely intézményénél. Azok a tisztviselők, akik megszerezték az uniós tisztviselők nyugdíjrendszerében a jogosultságot, a tagállami nyugdíjrendszerekben korábban megszerzett nyugdíjjogaik átutalásával növelhetik azt. Akik kevesebb, mint tíz évet dolgoztak a személyzeti szabály hatálya alatt, az uniós tisztviselői nyugdíjrendszerben megszerzett nyugdíjjogosultságuk biztosításmatematikai ellenértékét az Európai Unió azon tagállamába utalhatják, ahol a pályájukat folytatni fogják. Az új törvény mindkét élethelyzetet szabályozza.

A kidolgozás során az okozta a gondot, hogy amíg a nyugdíjtranszfer egy pénzösszeg utalását jelenti, addig a hazai nyugdíjrendszerben a járulékfizetéssel szerzett szolgálati időből és a nyugdíjjárulék-fizetés alapjául szolgáló keresetből kell kiszámítani a nyugdíjak összegét. A két rendszer alapvető különbsége azt is jelenti, hogy mindazok a szolidaritási elemek, amelyek a hazai nyugdíjrendszernek részei, az uniós tisztviselők nyugdíjrendszerében nem érvényesíthetők. Ilyenek például a járulékfizetés nélkül elismert szolgálati idők. A magyar nyugdíjrendszerbe történt befizetések transzferálásakor a rendelkezésre álló adatokból kell kiszámítani az utalandó összeget. Azokra a biztosításban töltött évekre, amelyekre a kereseti adatok nem igazolhatók, a rendelkezésre álló keresetek átlaga alapján kell megállapítani a számítás alapjául szolgáló összeget. A magánnyugdíjpénztár-tagoknak a pénztári megtakarításukat is át kell utalni.

A nyugdíjjogok Magyarországra hozatala során az uniós tisztviselők nyugdíjrendszeréből visszaérkező összeget szolgálati idővé és a nyugdíj alapjául szolgáló keresetté kell átszámítani, hogy abból a hazai szabályok szerint majd nyugellátást lehessen megállapítani. A visszautalt összeget a Nyugdíj-biztosítási Alap fogadja, azonban csak a nyugdíjjárulék-fizetés felső határáig, hiszen a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer csak ezen összegig vállal kockázatot a jövedelempótlásra. A nyugdíjjárulék-fizetési felső határt meghaladó összeg kizárólag időskori megtakarításként helyezhető el. Erre az önkéntes nyugdíjpénztárban, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatónál vagy nyugdíj-előtakarékossági számlán van lehetőség.

A nyugdíjtranszfer szabályainak megalkotásával együtt szükséges módosítani néhány kapcsolódó törvényt is, amelyeket a törvényjavaslat szintén tartalmaz.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Köszönöm megtisztelő figyelmüket, várom támogató észrevételeiket, és várom azt, hogy ha egyetértenek ezekkel a döntésekkel, támogassák a törvény elfogadását.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu