TALABÉR MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A most benyújtásra került törvényjavaslat részben egy 2004 óta fennálló tartozás rendezését is jelenti az Európai Unió felé, azonban nagyobb jelentőségű része a társadalombiztosítási nyugdíjjal kapcsolatos.

Ahogy már Rónaszékiné Keresztes Monika képviselőtársam is említette, a nyugdíjtörvénynek még a Horn-kormány alatt, 1997-ben elfogadott szabályai 2013-tól jelentős változásokat hoztak volna a nyugdíjszámításban. Ez azt is jelentette volna, hogy az akkor nyugdíjba vonulók nyugdíja nagymértékben csökkent volna, és a bruttó keresetből történő nyugdíjkiszámítás a nyugdíjak adóztatását is magával vonzotta volna.

Szeretnék idézni egy 1997-es parlamenti jegyzőkönyvből, ahol is a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény általános vitájában Kökény Mihály, akkori népjóléti miniszter így fogalmazott: "2009-től a bruttó keresetekből történne a nyugdíj-megállapítás, és a nyugellátás az aktívak jövedelmével azonosan adóköteles jövedelemnek minősül. A 2009 előtt megállapított nyugdíjak továbbra is adómentesek maradnak." Ezt a javaslatot végül egy módosítóval 2013-ra változtatták.

Ezt azért tartottam, illetve tartom fontosnak elmondani, mert ahogy Soltész Miklós államtitkár úr is utalt rá, baloldali képviselők vagy parlamenten kívüli politikusok előszeretettel riogatnak különböző olyan hírekkel, amelyek nem felelnek meg a valóságnak. Azt gondolom, nem árt, hogyha leszögezzük, hogy az a jövedelemvesztés, ami beállt volna 2013-tól, a még '97-ben kormányon lévő szocialistáknak - illetve akkor a szabad demokratáknak is - lett volna köszönhető, és ezt próbálja most orvosolni ez a törvényjavaslat.

Egyéb módosításokat is tartalmaz a javaslat, ezekről szeretnék egy kicsit részletesebben szólni. A magánnyugdíjpénztárak átalakítása során került megalkotásra új nyugellátásként az özvegyi járadék. Az özvegyi járadék elsősorban arra hivatott, hogy az állami nyugdíjrendszerbe átlépők özvegyeinek alternatívát nyújtva, ellátás formájában mintegy örökölhetővé tegye a magán-nyugdíjpénztári megtakarítást, ha az magasabb, mint az özvegyi nyugdíj összege. Az ellátást az elhunyt jogszerző egyéni számlán nyilvántartott nyugdíjcélú befizetése alapján kell kiszámítani.

Az özvegyi járadék mostani szabályai azonban jelenlegi formájukban nem alkalmazhatók. A tervezet egyértelművé teszi, hogy az özvegyi járadék csak az átlépők özvegyeinek jár, és a számítás alapja a Nyugdíj-biztosítási Alapba áthozott összeg. A tervezet a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény módosításával lehetővé teszi, hogy az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság az özvegyi járadék kiszámításához megkaphassa a visszalépett tagok adatait.

Szintén a magán-nyugdíjpénztári átalakítás miatt fontos a magán-nyugdíjpénztári tagok járulékfizetési kötelezettségének megfelelő nyugdíjszámítási szabály pótlása a társadalombiztosítási nyugdíjtörvényben. A magán-nyugdíjpénztári tagok számára ez évtől a tagdíjfizetés nem kötelező, viszont ők is megfizetik a Nyugdíj-biztosítási Alap javára a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot. Ezért a korábbi, 2010 októberétől 2011 decemberéig tartó időszakra a teljes nyugdíjjárulék megfizetésének megfelelően a teljes összegű nyugdíj megállapítását biztosító szabályt ki kell terjeszteni az ezen túli időszakra is. Ennek megfelelően az 1. számú mellékletben található 75 százalékos és a 10 százalékos nyugdíjat meglapozó időszakok súlyozott átlagát meghatározó képlet módosítását is el kell végezni.

A rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjak kivezetése miatt az alacsony szolgálati idővel rendelkező elhunyt jogszerzők esetén megszűnt a nyugdíjminimum alkalmazhatósága, amely a hozzátartozói nyugdíj összegére nézve is minimális garanciát jelentett. A tervezet ezért 2012. január 1-jére visszamenőlegesen előírja a nyugdíjminimum alkalmazását a hozzátartozói nyugdíjak kiszámítása során. A tervezet a 2012 előtti állapothoz hasonlóan 2012. január 1-jére visszamenőlegesen elrendeli, hogy a felsőoktatási időt nemcsak a hozzátartozói nyugellátásra való jogosultság, hanem az összeg kiszámítása szempontjából is figyelembe kell venni.

A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, az átmeneti bányászjáradék és a balettművészeti életjáradék kapcsán, a jogalkalmazás során felmerült kérdések megválaszolása érdekében a tervezet tartalmazza az érintett törvények pontosítását a jogalkalmazói gyakorlatnak megfelelően.

2012 előtt a szolgálati nyugdíjat több esetben nem teljes összegben kellett folyósítani. 2012. január 1-jétől a szolgálati nyugdíj helyébe a szolgálati járandóság lépett, amelynek összege megegyezik a decemberben kifizetett szolgálati nyugdíj 16 százalékkal csökkentett és a januári nyugdíjemeléssel növelt összegével. Mentesül a 16 százalékos levonás alól többek között az, akinek a decemberi szolgálati nyugdíja az akkori minimálbér másfélszeresét nem haladta meg, és a szolgálati járandóság összege ezen összeghatár alá a csökkentés révén sem süllyedhet. Ez a korlátozás azonban nem vonatkozott azokra, akiknek már a szolgálati nyugdíja is csökkentett összegű volt, így ők kétszeresen is rosszul jártak. A tervezet szerint esetükben is lesz a csökkentésnek arányos értékhatára. Az 50 százalékos mértékben folyósított szolgálati nyugdíjban részesülők a korábbi szabályok szerint viszonylag fiatalkorban lettek volna jogosultak teljes összegű szolgálati nyugdíjra, amelyet a határozatuk is rögzített. Esetükben méltányos, hogy az eredeti életkorban szűnjön meg a szolgálati törvények szerinti csökkentés. Ez a rendelkezés a 16 százalékos csökkentést nem érinti, az a szolgálati járandóságot továbbra is terheli.

(11.50)

És végül, ami a törvény címét nagymértékben uralja: az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíj-biztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló résszel kapcsolatos. Az előterjesztés feladata elsősorban a hazai szabályozás összehangolása az Unióban hatályos személyzeti szabályzat feltételeivel, a hazai kötelező nyugdíjrendszerből az EU-ba történő nyugdíjjogok átutalásának biztosítása, másfelől az EU nyugdíjrendszeréből a nyugdíjjogok tőkeértékének hazai kötelező rendszerbe való befogadása, harmadsorban egyéb szükséges szabályok kialakítása annak érdekében, hogy a személyzeti szabályzat és a magyar szabályozás összhangban legyen.

Ahogy ez már elhangzott a bizottsági ülésen, egyhangúlag támogatták a különböző pártok ezt a törvényjavaslatot. Én itt most a parlamentben is erre kérem önöket.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu