BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Van-e világos stratégiája a kormányzatnak a válaszút előtt álló Európai Unió jövőjéről? A válasz: nincs, a szavak és a tettek egymással ellentétesek. Orbán Viktor napirend előtt 2011. december 12-én az Unió-csúcsról hazatérve azt mondja: az új költségvetési paktum egy vízválasztó az Unió történetében, ezek a kérdések érintik a nemzeti szuverenitás kérdését, egyre nyíltabban beszélnek arról, hogy egy teljes politikai uniót is létre fognak hozni. Vajon látunk-e kivetnivalót a brit elutasító álláspontban, amit egyébként nem lehetne-e támogatni? Nem lehetett támogatni. Január végén Orbán Viktor már minden további nélkül elkötelezte magát e paktum mellett, amit a briteken kívül Csehország sem volt hajlandó elfogadni. A kormányzat az Unió soros elnökeként járult hozzá jogszabálycsomag elfogadásával a gazdasági kormányzás bevezetéséhez.

Orbán Viktor március 15-én: az a nemzeti bank független, amely az idegen érdektől megvédi a nemzet gazdaságát. Ha nem kapunk időben észbe, a végén még maga Európa is a modern pénzügyi világrendszer gyarmatává válik. És mi van most? A nemzeti banki törvény tekintetében a teljes visszakozás és az eddig is főleg kommunikációval bíró gazdasági szabadságharcnak vége, vissza az IMF fojtogatóan ölelő karjaiba.

És milyen irányba halad maga az Unió? Mit mond Angela Merkel kancellár? A kétsebességes integráció elvét kell követni, nincs most már kohézió, teljesen világos, hol van a centrumország, hol vannak a perifériák, és mindenekelőtt - mondja - egy politikai unióra van szükség, amely lépésről lépésre egyre több kompetenciát és felügyeletet ad át az európai központnak. Ezzel szemben a britek népszavazást akarnak két kérdésről. Az egyik így hangzik: elfogadja-e a teljes gazdasági és politikai integrációját Európának? A másik: az Egyesült Királyság része maradjon-e az európai közös piacnak, ha tetszik, Európai Gazdasági Térségnek; ahogy Vona Gábor fogalmazott: nemzetek Európája vagy Európai Egyesült Államok?

A magyar lakosság úgy ítéli meg a csatlakozást, hogy jó dolognak tartja-e, hogy országa tagja az Európai Uniónak. Az eurobarométer felmérése szerint csak 32 százalék mond igent - kirívóan kevés Európában. Mit várunk el mi a kománytól? Végre egy igazi népi konzultációt, egy népszavazást ezekről a kérdésekről írjon ki, és lássuk, hogy a magyar nép ezek közül az utak közül mit választ!

(15.50)

És mit várunk el még? Hogy a tényleges döntéseit hozza végre összhangba a gyarmati helyzetet elutasító hangzatos kijelentéseivel.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu