SZEKÓ JÓZSEF (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A 7309. számon benyújtott, az egyes víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos törvények módosításáról szóló javaslat célja, hogy egyrészt megteremtse a koherenciát a víziközmű-törvény és a vagyontörvény között, másrészt fokozatos átmenetet teremtsen a jelenlegi szolgáltatói struktúra és a tavaly decemberben elfogadott víziközmű-törvény által megcélzott szolgáltatói struktúra között, azaz a jelenleg több mint 400 szolgáltató által végzett tevékenységet várhatóan 40-80 körüli szolgáltató végezze, de úgy, hogy a jelenlegi szolgáltatásra alkalmas, a különböző egészségügyi, szakmai, környezetvédelmi kritériumoknak megfelelő szolgáltató önálló jogi személyként, de egy központi gazdasági szervezet ellenőrzése, irányító befolyása mellett végezhesse tevékenységét.

A 2011. december 30-án elfogadott víziközmű-törvény eredeti céljai a módosítással nem sérülnek, hiszen a törvény célja a nemzeti vagyonhoz tartozó vízi közművek védelme, és ezáltal a vízkincs mint nemzeti kincs feletti rendelkezési jog esetében az állam és az önkormányzatok megerősítése prioritást élveznek.

A törvénymódosítás az ország több mint 400 vízműcégének integrációját fokozatossá teszi, ezzel az önkormányzati és a kormányzati érdekek, illetve célok összesimulnak. Tudjuk jól, hogy a rendszerváltást megelőzően jóval kevesebb társaság látta el a szolgáltatást, jól-rosszul. A rendszerváltást követően - nagyrészt a kilencvenes évek közepén - a korábbi szolgáltatói szerkezet túlságosan felaprózódott, véleményem szerint elsősorban a túlságosan megengedő vízügyi, környezetvédelmi szabályozási környezet és annak liberális alkalmazása miatt. Kis túlzással: akinek volt egy kotrógépe, csőfogója, néhány ásója, lapátja, az megkapta a szolgáltatáshoz szükséges vízjogi üzemelési engedélyt.

Tisztelt Országgyűlés! A jelenlegi szolgáltatók különböző feltételekkel, szerkezetben működnek, jelentősen eltérő adottságok, vízdíjak és gazdálkodási környezet mellett. Vannak olyanok, amelyek ténylegesen csak víz-, szennyvízszolgáltatással foglalkoznak, míg vannak olyanok, amelyek más tevékenységet is ellátnak, sőt adott esetben önkormányzati feladatokat is átvállaltak. Ennek érdekében beruháztak, hiteleket vettek fel, és különböző hosszú távú kötelezettségeket vállaltak. Ezen vállalkozásoknak egy közös cégbe olvasztása nagyon sok problémával, érdeksérelemmel járna, ugyanakkor az általuk kezelt, birtokolt működtető vagyon, szakmai tapasztalat sok esetben nehezen vagy nem nélkülözhető.

Az eltérő adottságú, más-más feltételek, kötelezettségek, szolgáltatói struktúra, tulajdonosi elvárások, tulajdonosi kötelezettségvállalások mellett működő víz-, szennyvízszolgáltatók egy társaságba integrálása a törvénymódosítással jóval kevesebb érdeksérelem és érdekellentét mellett valósítható meg, azzal, hogy a törvény által nevesített tevékenységek az engedélyes központi cégből a már meglevő kisebb vízműcégekbe mint alvállalkozásokba kiszervezhetők. Ezáltal a ma meglévő kisebb, de a szigorúbb feltételeknek is megfelelő szervezetek mint alvállalkozók önálló jogi személyként továbbra is az ágazat szereplői maradhatnak.

Véleményem szerint a törvénymódosítással az eredeti törvény végrehajthatósága javul, az önkormányzatok ágazati szempontjait is figyelembe veszi, de az önkormányzatok irányába tett kompromisszum az integrációs célokat hosszú távon nem sérti.

Kérem, a törvénymódosítási javaslatunkat támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu