DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy fontos törvényjavaslat fekszik előttünk ismételten; egy fontos szakmai törvényjavaslat, amelyet végigolvasva és végigtanulmányozva látszik az a kormányzati szándék, amely egyrészt az ügyek gyorsítását venné előtérbe. Gyakorlatilag ez is elhangzott az indokolása során, illetve már a hozzászóló képviselőtársam is beszélt erről, hogy ezért is van rá szükség. Azonban egy dologra azért vigyázni kell, hogy a nagy gyorsítások között nehogy a lényeg elvesszen, és ebből legyen a probléma, és többet ártsunk egy gyorsítással, mint amennyit használunk.

Én egy picit a mennyiségi számok csökkentésére való igényt érzem ebben a módosításban, mégpedig ahogy Répássy államtitkár úr az alkotmányügyi bizottság ülésén az expozéjában elmondta, hogy a Kúriánál a felülvizsgálati kérelmek elbírálása során várhatóan 23 százalékkal csökken a Kúria munkája akkor, hogyha ez a módosítás bevezetésre kerül, elfogadásra kerül a parlamentben.

(10.10)

Én egy picit azt érzem, hogy itt a kabátot varrjuk a gombhoz, nem pedig a gombot a kabáthoz, és valahogy az az érzésem támadt ezzel kapcsolatban, hogy azért lett kiszámolva 3 millió forintban a vagyonjogi pereknek vagyonjogi ügyekben a felülvizsgálati lehetőség értékhatára, mert az volt a kívánalom a Kúria részéről, hogy körülbelül egynegyeddel csökkenjen a Kúria ügyiratforgalma, ennyi ügyirat, ennyi munka alól mentesüljenek, ennyivel legyen könnyebb a munkájuk, és ezt kiszámolva állapították meg ezt a 3 millió forintos értékhatárt, hogy ez fog körülbelül egynegyednyi munkacsökkenést hozni a Kúriánál. Én ezt elég veszélyesnek tartom. Remélem, hogy azért ez nem így történt, de igazából az indokolások - sem az írásban benyújtott, sem az eddig elhangzott szóbeli indokolások - nem tartalmaznak valós okot arra, hogy miért pont 3 millió forint lenne a vagyonjogi perekben a felülvizsgálati értékhatár, mi indokolja azt, hogy 1 millió forintról egyből 3 millió forintra ugorjon föl. Nyilván ha azóta nézzük az inflációt, amióta 1 millió forintra történt az értékhatár emelése, akkor ez nem indokolja, hiszen ez közel sem ilyen nagyságrendű. Nyilván ezzel kapcsolatban a megfelelő módosító javaslatunkat beadjuk.

Az alkotmányügyi bizottságban is kialakult már ezzel kapcsolatosan egy vita, hogy jó-e értékhatárhoz kötni, hiszen néha akár 1 forinton múlik, ahogy példálóztunk ott vele. Például egy 3 000 001 forintos vagy egy 2 999 999 forintos pertárgyérték esetén az egyiknél van helye, míg a másiknál nincs helye, holott lehet, hogy a súlyos jogsérelem éppen akkor éri az állampolgárt, céget vagy felet, amely a kisebb pertárgyértékre vonatkozik. Nem biztos tehát, hogy ezt kellene előtérbe venni, és nem biztos, hogy 3 millió forintban kell meghatározni. S itt különbséget kell tenni aközött, hogy egy nagy cégnek 3 millió forint egy filléres dolog, míg egy magánszemélynek adott esetben a 3 millió forint akár életének a teljes munkáját is jelentheti. És ne feltételezzük és ne induljunk ki abból, hogy bírói tévedés történik akár első, akár másodfokon, de akár ilyen is lehet. Éppen a kormányzó többség szokott arra hivatkozni, amikor a Jobbik Magyarországért Mozgalom felveti a halálbüntetés lehetőségét, hogy rendben van, de mi van akkor, ha a bíró tévedett, azt már nem lehet reparálni utólag, ha valakit már kivégeztek. Ez igaz, de itt is beszélhetünk arról, hogy lehet bírói tévedés első vagy másodfokon, ez a lehetőség azért csak fennáll. Az a szakmai múlt és szakmai tapasztalat, ami a Kúria bíráinál fennáll, akik már átlátják, egységesen látnak rá az egész ország bíróságainak az ítélkezési gyakorlatára, nyilván másként fognak viszonyulni ahhoz a döntéshez, ami ott van. Tehát adott esetben el kell gondolkodni azon, hogy jó-e a 3 millió forintra való felemelés. Mint elmondtam, mi ezzel nem értünk egyet. Ha már emelni kell, akkor ezt 1,5 millió forintban látjuk kivitelezhetőnek.

Ugyanígy problémásnak tartjuk azt, ha kimondásra kerül, hogy bizonyos esetekben - igaz, hogy bekorlátozza a módosítás ezeket az eseteket -, amennyiben a másodfokú bíróság a helyes indokainál fogva az elsőfokú ítéletet helyben hagyja, akkor sincs helye felülvizsgálati kérelemnek. Ez abból a szempontból veszélyes, ha egy-egy megyében, és erre államtitkár úr is utalt, hogy álláspontja szerint az egységes bírói gyakorlat veszélyeztetéséről itt nem beszélhetünk, ha ezek a szabályok bejönnek, de nekem teljesen más ezzel kapcsolatosan az álláspontom, szerintem éppen hogy veszélyezteti az egységes bírói gyakorlatot, hiszen abban az esetben, ha az első és a másodfok a helyes indokainál fogva ugyanazt az ítéletet hozza, akkor az nem kerülhet el már a Kúriához, nincs helye felülvizsgálatnak, és folyamatosan kialakulhat egy hosszú távú gyakorlat abban a megyében, ami rossz gyakorlat, és nem lesz helye felülvizsgálatnak, s akkor teljesen életszerűen előfordulhat az, hogy két szomszédos megyében ugyanabban a tényállásban, ugyanannál a jogesetnél teljesen más ítélet fog születni, és sorozatban ez a gyakorlat fog kialakulni, akár évekig, évtizedekig, mert amíg nem születik esetlegesen bármilyen kezdeményezésre egy jogegységi eljárás, akkor nem lesz lehetőség arra, hogy megfelelő felülvizsgálat legyen, és hogy ezek az ügyfelek hozzájussanak a megfelelő jogorvoslathoz, amelyet egyébként a magyar alaptörvény is biztosít számukra. Ez tehát veszélyessé teszi a bírói jogalkalmazást.

Másrészről ugyanilyen probléma merül fel, amikor az adóhatóságnál is bekorlátozzuk a felülvizsgálat lehetőségét, illetve azokban az esetekben, ahol az első és másodfok ellen nincs helye felülvizsgálatnak, nyilván elkényelmesítjük az eljáró bírókat, mert ha tudják, hogy ezek már semmilyen módon nem kerülhetnek felülvizsgálat alá, akkor akár előfordulhat a hanyagabb munkavégzés is, ami egyáltalán nem célszerű. Abban az esetben pedig, ha szélesebb körű a felülvizsgálat, akkor nyilván még alaposabb lesz a bírói munka, még jobban odafigyelnek a részletekre, tehát elképzelhető, hogy mégiscsak jobb a szélesebb körű felülvizsgálat. Én elhiszem azt, hogy amennyiben ezt szakmai indokok támasztják alá, és ez a szakmai indok éppen a Kúriától indul ki, nyilván a kisebb munkateher irányába való elmozdulás érthető az ő részükről, és az is érthető, hogy ezt támogatják. Nekünk, jogalkotóknak nyilván az a felelősségünk, hogy megfelelően tudjuk mérlegelni, hogy az ez irányban történő elmozdulás, a munkateher könnyítése vagy a gyorsabb ügymenet áll a mérleg egyik serpenyőjében, míg a másik oldalon az, hogy minél több állampolgár, minél több ügyfél, minél több cég jusson hozzá ahhoz a jogos igényéhez, hogy jog szerinti igazságszolgáltatásban, ne pedig jogszolgáltatásban legyen része. Bár tudjuk, hogy adott esetben Magyarországon ez naiv szándék is lehet, hiszen nagyon sokan az igazságukat keresik, aztán végül jogot kapnak, vagy így, vagy úgy.

A munkaügyi perekben is változik a felülvizsgálat lehetősége. Itt is további szűkülésről beszélhetünk. Pozitív ebben a részben az, hogy itt nem 3 millió forintban jelöli meg az összeghatárt az előterjesztő, hanem jóval kisebb összegben, és ezt a minimálbérhez köti. Itt nyilván egy 500 ezer forint alatti értékről van szó. Mindenképpen pozitív, hogy ez itt megjelenik, mármint nem az, hogy megjelenik, hanem az, hogy nem 3 millió forintban van meghatározva. El lehet gondolkozni azon, hogy jó-e a 0 érték, vagy pedig valóban az ötszörös minimálbér lenne a megfelelő összeghatár.

Nagyon fontos az, ami benne van a törvényben, hogy vannak bizonyos esetek, amikor értékhatártól függetlenül, még ha akár egy forint kára sincs a munkavállalónak, akkor is van lehetősége a felülvizsgálatra. Ez nagyon fontos. A legfontosabb kérdések természetesen megtalálhatók a jogszabályban, tehát a jogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése vitásságának az esetén. Ezek azért fontosak, mert lehet, hogy adott esetben, amikor kezdődik egy ilyen eljárás, akkor még 0 forint, de a későbbiek során ez nagyon méltánytalan, illetve nagyon nagy összegű kárt is okozhatna akár a munkavállalónak, akár a munkáltatónak, és ilyen esetekben - mint például a fegyelmi eljárás, a kötelezettség vétkes megszegése miatt indított eljárás - nyilván helye lesz a felülvizsgálatnak. Ebben az esetben nagyon indokolt az, hogy valóban ne legyen az összegszerűségnek semmilyen határa, hanem ettől függetlenül is lehessen felülvizsgálatot kezdeményezni. Én ugyanígy elgondolkoznék azon, és talán jobbnak tartanám, ha adóügyekben is értékhatár nélkül lenne helye felülvizsgálatnak, éppen azért, amit már korábban kifejtettem, hogy ne alakulhasson ki olyan gyakorlat, amely alapján folyamatosan akár jogsértő döntést hozhasson a bíróság.

Államtitkár úr is hivatkozott rá, illetve az előttem felszólaló képviselőtársam is a korábbi alkotmánybírósági döntésekre, amelyek kimondták, hogy tulajdonképpen megfelel a magyar alkotmánynak, illetve az alaptörvénynek az értékhatár-korlátozás.

(10.20)

Ezt nem vitatjuk mi sem, hogy megfelel, és ezzel egyet is tudunk érteni, de azzal, hogy nem biztos, hogy a 3 millió forintos értékhatár lenne a jó megoldás.

Az általános indokolásban kiemeli az előterjesztő azt, hogy az értékhatár emelésének célja az, hogy a Kúria elé csak a jelentősebb értékű perek kerüljenek. Én ezzel abszolút nem értek egyet, hogy csak a jelentősebb értékű perek kerüljenek a Kúria elé, hanem éppen az lenne a cél, hogy Magyarországon egy egységes joggyakorlat alakuljon ki, és hogy mindenkinek lehetősége legyen arra, hogy megfelelő jogorvoslathoz jusson. A cél éppen az, hogy a rossz joggyakorlat szűnjön meg az országban, és a rossz joggyakorlatot sikerüljön átalakítani, és nem pedig az értékhatár a cél, az érték soha nem lehet a cél, hanem a helyes joggyakorlat, helyes és egységes joggyakorlat a cél. Ezt viszont egyáltalán nem támasztja alá a 3 millió forintos értékhatár, és ezt vitatjuk is, hogy ezzel tudnánk ilyen eredményt elérni.

Azt nem vitatjuk ezzel, hogy csökken a munkaterhe a Kúriának, és ezzel akár gyorsulhatnak is a perek, de azért hallottunk olyan hozzászólást az alkotmányügyi bizottságban a kormányzó párt képviselői részéről is, akik nem értettek egyet az értékhatár növekedésével, és teljesen más álláspontot fejtettek ki ezzel. Nyilván meg fogjuk látni, hogy egységes lesz-e majd a szavazás akkor, amikor a végső döntést meg fogjuk hozni, mindamellett, hogy amennyiben a mi módosító javaslataink akár meghallgatásra kerülnek, akkor akár el is tudjuk fogadni ezt a módosítást, amennyiben nem lesz ilyen összeghatár, illetve egy-két változtatás esetén akár mi is el tudjuk azt fogadni.

Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatosan ejtenék még egy-két szót, nyilván nagyon fontos ennek a bevezetése, és a modern kor vívmányai közé tartozik az, hogy most már bíróságon is van lehetőség elektronikus ügyintézésre. Nyilván a cégeljárásban, aztán majd a fizetési meghagyások kibocsátásánál és egyre szélesebb körűen, tehát amire Bohács Zsolt képviselőtársam utalt, akár a jegyzőkönyvek gyors megküldésében és elolvasásában ez nagy segítséget jelent.

Ámbár azt is látni kell, hogy ennek a bevezetése egyelőre még ugyanannyi problémát is okozott, legalább ugyanannyi problémát, mint amennyi javulást hozott, hiszen a fizetési meghagyásokat követő bírósági eljárás, az ellenük való jogorvoslat esetén gyakorlatilag katasztrofális és kaotikus helyzet alakult ki, mert teljesen más joggyakorlatot folytatnak a közjegyzők, mint amilyet korábban a bíróságok, amíg a bírósági titkárok írták alá, bocsátották ki, teljesen más joggyakorlatról beszélhetünk. Ezt sokkal nehezebb most felülvizsgálni a bíróságnak, amikor felülvizsgálati eljárás van, de ezt nyilván idővel... - tehát ez nem azt jelenti, hogy nem kellene áttérnünk a modernebb eljárási formákra, de nyilván ezt a rögös utat végig kell járni.

De nagyon fontosnak tartjuk ebben azt, hogy minden olyan műszaki lehetőség, elektronikus lehetőség és megfelelő technikai tudás, szoftver és minden álljon rendelkezésére a bíróságoknak is az elektronikus ügyintézésnél, hiszen aki gyakorlatban alkalmazza a bírósági oldalon az elektronikus ügyintézést, azt tapasztalja, hogy nagyon gyakran olyan akadályokba ütközik, ami által sokkal nehezebbé válik a munkája, mint a korábbi papír alapú ügyintézésnél. Ez is a gyermekbetegségek része, amelyen majd túl fog nőni, és előbb-utóbb ez is hasznos része lesz, és gyorsítja az eljárást.

Úgy látom, az időm lejárt, úgyhogy köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiból.)

Forrás: parlament.hu