DR. GARAI ISTVÁN LEVENTE (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Költségvetés? Intézményesített népirtás a tavalyinál még gyengébb költségvetési beöntéssel. A 2012. évi költségvetés egészségügyet érintő része is csak gyenge beöntés volt a Fidesz választási ígéreteihez képest, ahol a plakátjaikon az egészségügy megmentéséről regéltek, máshol pedig az ezt szolgáló gyenge beöntés helyett hatékony, forrásbővítő, költségvetési vérátömlesztésről.

A mostani 2013-as költségvetési narancslébeöntésből abszolút és reálértéken is további forrásokat spórolnak ki, annál is inkább, mivel az Egészségbiztosítási Alap kiadásait a 2012. évi 1735 milliárd forinttal szemben 1675 milliárd forintban határozták meg, amihez még hozzá kell adni természetesen a várható infláció értékcsökkentő hatását is. A törvényjavaslat szerint az egészségügy részesedése a teljes büdzséből a 2012. évi 8 százalékról 2013-ban 7,1 százalékra csökken, az egészségügyi közkiadások GDP-részesedése pedig 4 százalék alá, ami a visegrádi országok között a legalacsonyabb. Igen.

A költségvetési főszámok tükrében tovább fog folytatódni az orvosok és az egészségügyi dolgozók elvándorlása, annak ellenére, hogy a Semmelweis-tervben már kormányzati pozícióban, tehát megfelelő hatalom és információ birtokában azt ígérték, hogy az egészségügyi ágazat megújítása érdekében azonnali intézkedésekkel, béremelésekkel itthon tartják az orvosokat és az egészségügyi szakdolgozókat. Aztán ezzel szembemenve az egykulcsos adórendszerrel 2011 I. negyedévében jelentősen visszavágták a nettó kereseteket, rezidensek esetében például 88 500 forintról 83 800 forintra. Ennek is köszönhetően 2011-ben 1200 orvos és 438 szakdolgozó kért külföldi munkavállaláshoz úgynevezett "jó hírnév" igazolást.

A 2012-es uborkasaláta-törvény béremeléséből kimaradtak a háziorvosok, az alapellátásban dolgozók és a védőnők. Az úgynevezett bruttóbér-kiegészítéssel formailag, tartalmilag és jogilag is befagyasztották az ügyeleti díjakat. A mostani várható béremelés egyébként csak töredéke a "nyócéves" 50 százalékos béremelésnek, nem beszélve arról, hogy forrása részben teljesen bizonytalan az úgynevezett chipszadóból, másrészt mintegy 29 milliárd forintot a gyógyító-megelőző kasszából a betegektől és az egészségügyi dolgozóktól vennének el, csoportosítanának át.

Arról sem regélnek, hogy a beígért 30,5 milliárdos bruttó béremelésből mintegy 13,5 milliárdot adók és járulékok formájában természetesen visszapörgetnek a költségvetésbe. Megjegyzem, hogy a kiemelkedő keresetűek számára az egykulcsos 16 százalékos személyi jövedelemadó-rendszerrel, valamint a MOL-részvények felvásárlásával az Orbán-kormány a várható egészségügyi béremelés 33-szorosát, mintegy 1000 milliárd forintot költött el.

A legújabb intézményesített népirtó intézkedéstervezetnek, az egészségügyi humán erőforrások további szétverésének egy újabb tervezett stációja a 62. életévüket elért közalkalmazottak kényszernyugdíjazása lenne - remélem, nem lesz. Akkor, amikor például 171 háziorvosi praxis üres Magyarországon - ez az ÁSZ-jelentésben van, ezt nem én találtam ki, mert legutóbb Halász államtitkár úr erre azt mondta, hogy ne hazudozzak összevissza -, és számos egészségügyi intézményben úgyszintén krónikus és jelentős szakorvos-, valamint szakdolgozóhiány van. Azt hiszem, ezt mindannyian tudjuk. Körülbelül egyébként 5000 orvos 62 év feletti, 1790 orvos pedig 70 év feletti. Ha őket kényszernyugdíjazza a kormányzat, akkor nem tudom, hogy ki fogja itt a betegeket gyógyítani.

Már a 2012-es gyógyszerkasszát is feszültségekkel telinek minősítette tavaly az Állami Számvevőszék, a mostani 2013-as ahhoz képest további tragikus és drasztikus forráskivonásokat tartalmaz. Hasonló visszavágást alkalmazott a Fidesz 2002-ben is, amikor a 2001-es 179,5 milliárdos gyógyszerkasszát 2002-ben 153 milliárdra zsugorította, amely összeget a Medgyessy-kormány végül 209 milliárdra egészített ki. Ha összeadjuk a 2010-13-as megvalósított és a Széll Kálmán 1-2. tervben betervezett forráskivonásokat a gyógyszerkassza vonatkozásában, az mindösszesen 399 milliárd forint kivonását jelenti négy év alatt a gyógyszerkasszából, két év alatt pedig a költségvetési támogatás körülbelül a felére csökkenne; reméljük, nem csökken.

A szintén gazdasági nehézséggel küszködő Görögországban az elkövetkezendő években az egy lakosra jutó gyógyszertámogatás körülbelül a négyszerese, Portugáliában pedig a háromszorosa lesz, mint Magyarországon. No, hát akkor kövessük a portugál és a görög példát - ezt Rogán képviselőtársam egypár nappal ezelőtt már mondta.

(18.20)

A betegek 2011-ben a támogatott gyógyszerek után mintegy 115 milliárd forintot fizettek ki; ha a Széll Kálmán-terv számai mindenben teljesülnek, jövőre, illetve azt követően ez az összeg akár 85 százalékkal is növekedhet. A kiemelt gyógyszertámogatások 10-15 és 20 százalékos tervezett csökkentése egy-egy gyógyszer esetében, amelyeknek, mondjuk, 90 százalékos a támogatása, akár 100 százalékos áremelkedést is jelenthet a betegek számára, összességében pedig a szakértők szerint ez mintegy 25 milliárd forint többletkiadást jelenthet majd számukra.

A méltányossági egyedi keret tervezett teljes visszavágása legalább ezer beteg számára jelentheti elérhetetlen árúvá az eddig a támogatott alapkörbe be nem fogadott gyógyszerét. A gyógyszergyártók jelenlegi és az úgynevezett spanyol modell szerinti további megsarcolása munkahelyek százainak elvesztését jelentheti, eddig 500 munkahelyet szüntettek meg, a kutatás és fejlesztés keretén belül a gyógyszerkészítmények klinikai vizsgálatának az országból való kitelepítése - ez is folyamatban van - pedig éves szinten körülbelül 12-15 milliárd forint bevétel kiesését jelentheti a klinikáknak és a kórházaknak. Nem beszélve arról, hogy a fenti megszorításoknak köszönhetően már az elmúlt egy esztendőben 188, mással nem vagy egyáltalán nem helyettesíthető készítményt vontak ki a gyártók a magyarországi forgalomból, és ennek akár a többszöröse is eltűnhet a magyar piacról, a gyógyszertárakból.

A gyógyszerár-politika vesztesei a patikák, és 2400 gyógyszertár 23 százaléka veszteséges, tartozásuk már eléri a 70 milliárd forintot, amelyből a lejárt tartozás körülbelül 20 milliárd forint. Az idén várhatóan további 8-10 milliárd forint veszteségük lesz, amelynek kompenzálására a költségvetési tervezetben 3,6 milliárd forint szerepel. A patikák tönkretételével nemcsak a gyógyszerekhez, hanem a gyógyszerellátáshoz való hozzáférést is korlátozni fogja a költségvetés, illetve az előterjesztő kormányzat.

Az egyéb egészségügyi ellátórendszerek forrásai is alig vagy semennyire nem emelkednek 2013-ban. Példa: 2011-ben és 2012-ben 81-81 milliárdos volt a háziorvosi kassza, most 1 milliárd forinttal lesz több, ami kétéves viszonylatban, figyelembe véve az inflációt, mintegy 6-8 százalékos reálérték-csökkenést tükröz. A gyógyító-megelőző ellátás 824 milliárd forintról 833 milliárd forintra emelkedik - a tizedes számokat elhagytam -, ami körülbelül 1 százalékos növekedés, ez szintén jóval kevesebb, mint a várható infláció. Az összevont szakellátás 617,6 milliárd forintról 622 milliárd forintra emelkedik, ami aztán még 1 százalék plusz sincs, de ez már "tartalmazza" a 2012. évi ágazati béremelés 30,5 milliárd forintos összegét is. Azaz nincs pluszzsozsó az egészségügyi dolgozóknak a fizetésemelésre, csak egyik zsebükből átpakolás a másikba. Nem kapnak egy fillér forrásnövelést sem a műveseállomások és az ott kezelt betegek, a fogászati ellátás, a védőnők, az anya-, gyermek- és ifjúságvédelem sem.

A kórházak és az egészségügyi intézmények államosításával sugalmazott forrásbővítésnek nyoma sincs a benyújtott költségvetésben. A volt tulajdonos önkormányzatok támogatása eleve veszendőbe megy, ami körülbelül 80-100 milliárd forintos tétel.

2009-2010 fordulóján a Bajnai-kormány több tételben összesen 53 milliárd forint pluszforrást biztosított a kórházak adósságállományának csökkentésére, amire akkor a Fidesz azt mondta, hogy az semmire sem elég. A 2011-12-es úgynevezett kasszasöpréssel, tehát nem új külső források bevonásával, hanem azok átcsoportosításával a kormányzat a fenti összeg körülbelül felével, 27 milliárd forinttal próbálta mentegetni a kórházakat. Nem beszélve arról, hogy azoktól az intézményektől mostanában - ez két tucat kórház és két klinika -, amelyek még nem mentek teljesen tönkre, azoktól a kormányzat a fenti összegből visszaszedeget, szedegetett körülbelül 10-12 milliárd forintot. A kormányzat rendkívül optimista az emberek és a "zemberek" várható egészségi állapotát illetően, hiszen csak ez indokolhatja a táppénzkeret 73 milliárd forintról 61,5 milliárd forintra való zsugorítását.

A fenti pénzügyi zsugorítások mellé társul a perverz struktúraváltás: csaknem másfél tucat, 16 plusz még nem tudni, mennyi kórházban az aktív betegellátás megszüntetése, ami alapvetően korlátozza a betegek, főleg az akut betegek hozzáférését térben és időben a szükséges orvosi ellátáshoz, ami az intézményesített népirtás - sajnos szerintem - fő eleme. Szakmailag ezt bárkinek be tudom bizonyítani.

Összességében így mégis igaz a Fidesz választási kampányának plakátos kulcsmondata: "Mentsük meg az egészségügyet!" Igaz, igen, mentsük meg a Fidesztől a betegeket, az egészségügyi dolgozókat és az egészségügyi intézményeket.

Persze, a remény hal meg utoljára, azt pedig majd próbáljuk közösen, szakmailag, orvosi eskünknek és képviselői eskünknek megfelelően, összefogva mindannyian jóvá tenni és végül egy olyan költségvetést elfogadni, ami aztán valóban életben tartja az egészségügyi ágazatot, a betegeket, és a dolgozókat is itthon tartja hazánkban, Magyarországon.

Köszönöm szépen a lehetőséget.

Forrás: parlament.hu