DR. PUSKÁS IMRE, a számvevőszéki és költségvetési bizottság alelnöke, az összefoglalt bizottsági állásfoglalás ismertetője: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Elnök Urak! Valóban, az a megtisztelő feladata a számvevőszéki és költségvetési bizottság előadójának, hogy összefoglalja a parlamenti bizottságok véleményét, a többségi véleményét a benyújtott költségvetési törvényjavaslatról. Ezt az összegzést elvégeztük. Engedjék meg, hogy először ismertessem a bizottságok állásfoglalását a törvényjavaslatról.

Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság 16 igen szavazattal, 5 nem ellenében támogatta. Az egészségügyi bizottság 14:5 arányban, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság 14:4 arányban, az európai ügyek bizottsága 14:5 arányban, a fenntartható fejlődés bizottsága 12:6 arányban, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság 12:5 arányban, a fogyasztóvédelmi bizottság 11:5 arányban, a gazdasági és informatikai bizottság 16:6 arányban, a honvédelmi és rendészeti bizottság 13:6, a számvevőszéki és költségvetési bizottság 18:4 arányban, az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság 12:6 arányban, a kulturális és sajtóbizottság 12 igen, 3 nem ellenében, a külügyi bizottság 13:3, a mezőgazdasági bizottság 14 támogatás mellett, 5 nem ellenében, a nemzetbiztonsági bizottság 8 igen szavazattal, 3 nem ellenében, a nemzeti összetartozás bizottsága 8 igen szavazattal, 4 nem ellenében, az oktatási, tudományos és kutatási bizottság 14 igen szavazattal, 4 nem ellenében, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság 16 igen szavazattal, 8 nem ellenében, valamint a sport- és turisztikai bizottság 12 igen szavazat mellett, 5 nem ellenében támogatta a költségvetési törvényjavaslatot.

Tisztelt Ház! Ezek után tekintsük át, hogy a parlament bizottságai, a bizottságban helyet foglaló fideszes, KDNP-s képviselők többsége miért is támogatta a benyújtott törvényjavaslatot. Ezt a törvényjavaslatot mindenképpen, ha a költségvetésről van szó, akkor térben és időben, összefüggéseiben érdemes vizsgálni, és természetesen a bizottságok is ilyen dimenziókban vizsgálták, mert hogyha nem ezt tesszük, akkor érvényesül az a téves szemlélet, miszerint a vágyainkkal vetjük össze. Ez alapvetően az ellenzék perspektívája, amikor a költségvetést valamiféle ideálhoz igazítják, és ehhez képest mondják el a véleményüket róla. Ezt különösen rosszul viseljük, amikor olyanok teszik, akik már próbálkoztak a kormányzással, és ezt kevés sikerrel, sok kudarccal tették, akik pedig ezt még nem próbálhatták, és ilyen dimenzión keresztül vizsgálják a benyújtott költségvetési javaslatot, azokkal kapcsolatban legfeljebb azt szoktuk gondolni, hogy talán egyszer majd megadja nekik a sors a lehetőséget, hogy megküzdjenek ezzel a feladattal, és akkor valószínűleg szembesülni fognak azzal, hogy ez nem is annyira egyszerű.

Nos, tehát ez a dimenzió, az idő és a tér úgy értelmezhető, miszerint a költségvetésnek mindig vannak előzményei. Amikor a 2013. évi költségvetés előzményeit nézzük, akkor nemcsak 2012-ig érdemes visszatekinteni, hiszen ez még önmagában is egy rövid időtáv, hanem célszerű addig visszatekinteni, amikor a második Orbán-kormány átvette az ország vezetését 2010-ben. Mit is kapott, milyen lehetőségeket és milyen terheket? 2010-ben nem nagyon mertük kimondani, mert akkor ez csak tovább súlyosbította volna az ország nemzetközi megítélését és ebből következően gazdasági és költségvetési lehetőségeit, de ténylegesen közel jártunk az államcsődhöz. (Zaj az MSZP soraiban.) Ebben a helyzetben Magyarország eladósodott, mértéktelenül eladósodott. Tudjuk, hogy az államadósság mértéke jócskán meghaladta a 80 százalékot.

(9.40)

Magyarország önkormányzatai ugyancsak szinte a működésképtelenség határáig eladósodtak, ami nyilvánvalóan kihatott arra az intézményrendszerre, amelynek nem közvetlenül az állam, hanem például az önkormányzatok voltak a fenntartói, felelősei, ezeknek a működőképessége is kockán forgott. És nemcsak az állam, nemcsak az önkormányzatok adósodtak el, hanem eladósodtak a családok is, hiszen tudjuk, hogy a 2010 előtti években egy olyan devizaadósság-csapdába keveredtek, amely szinte valamennyi magyar háztartást érintett kisebb-nagyobb mértékben, és ez gyakorlatilag nemcsak az állam működésének a képtelenségéhez vezetett volna, ha nem sikerül más irányba indítani az országot, hanem a családok teljes működésképtelenségéhez vezetett volna.

Ilyen helyzetben vette át az Orbán-kormány Magyarország irányítását, és ilyen helyzetből jutottunk el oda, hogy a most benyújtott költségvetési törvényjavaslat egy stabil, kiegyensúlyozott, működőképes ország képét írja le. És azt hiszem, hogy amikor a másik dimenziót is szemléljük, amikor a költségvetést megítéljük, nemcsak a múltban érdemes körültekintenünk, hanem most, a jelenben a határokon túlra is érdemes nézni, hiszen Magyarország nyitott gazdaság, egy viszonylag kis belső piaccal, ebből következően meglehetősen nagy kitettséggel a tekintetben, hogy a világgazdaság folyamatai bizony elég közvetlenül éreztetik hatásukat Magyarországra.

Nos tehát, ha kitekintünk, akkor nem is kell nagyon messzire néznünk, elég, ha csak Európát, éppenséggel elég, ha csak az Európai Unió számos országát látjuk, híreket hallunk, akkor értékelni és megbecsülni tudjuk, ha erre a költségvetési javaslatra azt a jelzőt mondhatjuk, hogy a stabilitás sugárzik belőle. Merthogy abból a helyzetből, abból az államadósság-helyzetből, amiben volt Magyarország 2010-ben, oda jutunk reményeink szerint a 2013. év végére, hogy ez a 76 százalékot fogja már csak elérni. Lehet, hogy ez nem egy nagyon jelentős ugrás, de ha a körülményeket tekintjük, akkor azt hiszem, a tendencia az, ami mindenképpen értékelendő, és a tendencia reményeink szerint folytatódik, és elérhetjük azt az alaptörvényben is egyébként megfogalmazott elvárást, miszerint legfeljebb, de leginkább az államadósság a GDP 50 százalékát se érje el. Most tehát a tendencia azt mutatja, hogy efelé haladunk.

Természetesen a másik nagyon fontos mutatója egy költségvetésnek mindig az államháztartás hiánya, amelyről tudjuk, hogy 2010 előtt igencsak elborzasztó volt, és igen jelentős számokat kellett emlegetnünk, amikor ezt a tételt próbáltuk sorolni és felidézni. Ezt leginkább azzal tudjuk jellemezni, hogy amióta Magyarország az Európai Unió tagja, tehát 2004 óta, azóta folyik ellenünk a túlzottdeficit-eljárás, ami azt jelenti, hogy mindannyiszor 3 százalék fölött volt az államháztartás hiánya. Bizony nem kis dolog valóban, hogy ilyen előzmények és ilyen világgazdasági körülmények között Magyarország - reményeink szerint és megalapozott reményeink szerint - teljesíteni tudja a maastrichti szerződés pontjai közül azt a feltételt, miszerint az államháztartás hiánya tartósan 3 százalék alatt marad.

Nos, tehát ezek azok a mutatók, amelyek a stabilitást jellemzik. Fontos természetesen a költségvetés elemzésének, taglalásának kiindulásánál a GDP-t is megemlítenünk. Kétségtelen, ahogy erre már miniszter úr utalt expozéjában, ez talán nem annyira izmos, nem annyira biztató, de ha mindent összevetünk, akkor azt gondolom, hogy az 1,6 százalékos GDP-növekedés biztosítja 2013-ban azt, hogy Magyarország költségvetése stabil legyen, intézménye, államháztartási alrendszerei működőképesek legyenek.

Tehát összességében ez a kiinduló helyzet, ez az, amiért azt mondhatjuk, hogy önmagában ezek a mutatók komoly teljesítményt jelentenek, természetesen az ország teljesítményét jelenti az elmúlt években, és reménnyel kecsegtet bennünket a 2013. év kilátásait illetően. De amikor egy költségvetést szemlélünk, bár ránézésre sok-sok táblázatot, számot látunk, és talán riasztó is, és a hétköznapi ember tovább is lapozna, mondván, hogy ez számára nem is sokat mond, és nem is túlzottan érdekes, mi azért, akik ebben a Házban vagyunk, tudjuk, hogy a költségvetés meghatározza az országban élők életét, és ami talán még ugyancsak elmondható a költségvetésről, hogy visszatükrözi egy kormány politikáját. Visszatükrözi azokat a prioritásokat, azt az értékrendet, amely egy társadalom működtetésére, egy ország működtetésére és reményeink szerint annak fejlődésére utal.

Nos, tehát mik azok a kiolvasható prioritások, melyek azok az értékek, mi az az értékrend, amely visszatükröződik ebben a benyújtott költségvetési törvényjavaslatban? Először is megállapíthatjuk, hogy a családok védelme, a családok támogatása a legfontosabb a kormány számára. Nem sokszor beszélünk erről, mert a törvényjavaslatok többségénél nehéz erre a témára kanyarodni, de azért néha illik kimondani ebben a Házban is, hogy az ország legfontosabb nemzetpolitikai érdeke, stratégiai kérdés, a jövő elsőszámú kérdése, hogy születnek-e gyerekek. Ha nem születnek, akkor alkothatunk briliáns törvényeket, teremthetünk nagyszerű demokratikus egyensúlyt, ellensúlyokat és mindenféle intézményrendszert, amelyről azt gondoljuk, hogy megoldja az életünket, de valójában robogunk a megsemmisülés felé. Nos, tehát ezért a legfontosabb, hogy a költségvetés lehetővé teszi, ösztönzi, hogy a családok gyermekeket vállaljanak. Ez a költségvetés évről évre 160 milliárd forintot hagy a családoknál azon adókedvezmény kapcsán, amely támogatja a gyermekvállalást. Ez meggyőződésem szerint az egyik legfontosabb érdeme.

Természetesen, amikor a családok védelméről, a családok támogatásáról beszélünk, akkor nem csak a gyerekvállalásról beszélhetünk és kell beszélnünk, hiszen a családok életminősége, a családok egzisztenciális biztonsága ugyancsak alapvető feltétele egyrészt a gyermekvállalásnak, másrészt pedig a honfitársaink komfortérzetének. E tekintetben is számos érdemet sorolhatunk, hogyha a költségvetési javaslatra tekintünk, hiszen ha önmagában a nyugdíjrendszer stabilitását, a nyugdíjak inflációállóságát említjük, akkor már önmagában honfitársaink millióinak a helyzetét írhatjuk le, és az ő biztonságukról állapíthatunk meg tényeket.

De amire utaltam korábban, hogy eladósodott az ország és eladósodtak a családok, akkor itt most a családok védelme kapcsán meg kell azt is említeni, hogy azok az intézkedések, az elfogadott törvény, amely a devizahitelesek megsegítését, ebből a hitelcsapdából való kijutását segíti, az meggyőződésem szerint ugyancsak a családtámogatás körébe tartozik, és ugyancsak honfitársaink biztonságérzetét növeli nagymértékben.

(9.50)

Természetesen a reálkeresetek növekedése is abba a körbe sorolható, ami az emberek biztonságérzetét, jóérzését, a jólét megfogalmazását lehetővé teszi.

A családok támogatásán túlmenően ez a költségvetés is a kormány kiemelt céljának tekinti a munkahelyek megőrzését és munkahelyek teremtését. Nem könnyű, önmagában már ez sem egy könnyű vállalás, hiszen amikor a világban alapvetően nem a növekedés a jellemző, akkor ez egy meglehetősen nehéz feladvány. Mégis úgy tűnik, a számok azt igazolják, hogy ennek a nehéz feladványnak megfelelt és meg fog felelni a kormány, és ebben eszköz az előttünk heverő költségvetési javaslat, hiszen az elmúlt évben, a költségvetés szempontjából elmúlt évben 80 ezer új munkahely teremtődött, amelyből a versenyszférában - tehát nem a közfoglalkoztatás körében - 60 ezer új munkahelyről beszélhetünk, és a költségvetési javaslat reménnyel kecsegtet, hogy 2013-ban százezer új munkahely teremtődjön. Kétségtelen, hogy ez a kör, ez a kategória, amely mindannyiunk számára a legfontosabb kérdések közé tartozik, hiszen az emberek számára a létbiztonságot nyilvánvalóan a munkahely, a biztos jövedelem jelenti, ez mindennek a kiindulópontja.

A kormány számára természetesen Magyarország versenyképességének a növelése is elsőrangú kérdés és feladat. A versenyképesség soktényezős kérdés, a gazdaság, a gazdasági környezet stabilitása, kiszámíthatósága, a gazdasági lehetőség megteremtése a vállalkozások, beruházások, fejlesztések számára egyrészt jelentheti Magyarország fejlődését és fejlesztését. Ha ezeket a dolgokat sorra vesszük, akkor akár az adóváltozásokban is találunk erre példákat. A korábbi években, de ebben az évben és a következő költségvetési évben is természetesen segíti a vállalkozásokat a társasági adó 19-ről 10 százalékra való csökkentése az 500 millió forint adóalap alatti értéket illetően. Ez 262 ezer vállalkozás számára jelent könnyebbséget és 150 milliárd forint megtakarítást. A vállalkozások adminisztrációs terheinek a csökkentése 105 milliárd forintot hagy a vállalkozások költségvetésében.

Fontos szempontnak tartjuk a kiszámíthatóságot is, ezért is fontos, hogy a költségvetésből kikerülnek a különadók, és egy olyan adórendszer-struktúra alakul ki, amely alapvetően nem a munkajövedelmeket kívánja nagyobb mértékben adóztatni, hanem elsősorban a forgalmat és a fogyasztást kívánja adóztatni, és ennek érdekében vezetett be olyan adónemeket, amelyek hosszú távon teszik kiegyensúlyozottá, stabillá a költségvetést és ezáltal a gazdaságot.

A versenyképesség természetesen azzal is előmozdítható, ha az országban jelentős fejlesztések, beruházások történnek. Erre reményeink szerint komoly forrást jelent majd az az 1600 milliárd forint, amelynek nagyobb része az európai uniós kohéziós alapból származik, de amelynek megvan a magyar költségvetésben a saját állami bevételeink között előteremtett 160 milliárd forintos párja. Bízunk benne, hogy ez a pénz kihelyezhető lesz, és akkor egy jelentős injekciót jelent a magyar gazdaság számára, különösen a magyar építőipar számára, de reményeink szerint olyan vállalkozásfejlesztési forrásokat is jelent, ami nemcsak egyszerűen infrastruktúra-, hanem számos esetben technológiai fejlesztésekre is majd lehetőséget teremt.

Ha versenyképességről beszélünk és a költségvetés viszonylatában szemléljük ezt, akkor természetesen nem csak materiális dolgokra gondolhatunk. A versenyképesség másik lába az oktatás. Akkor van esélyünk a XXI. században a többi országgal, nemzettel felvenni a versenyt, ha olyan oktatási rendszere van Magyarországnak, amely egyrészt megfelel a hagyományainknak, másrészt megfelel az elvárásainknak. Ezért történik meg az oktatási rendszer átalakítása, fenntartásának a jelentős, gyökeres módosítása. Magyarországon tapasztalnunk kellett, önöknek is tapasztalniuk kellett - ebben jelentős szerepet is vállalt az ellenzék egyik pártja -, hogy az önkormányzatok olyan helyzetbe kerültek, ahogy erre utaltam is, hogy a legtöbb önkormányzat számára iskoláinak a fenntartása erőn felüli vállalássá vált, ebből következően olyan képtelen helyzetek alakultak ki, hogy a települések többségén már a pedagógusbérek előteremtése is megoldhatatlan feladatot jelent, de a dologi kiadásokban is óriási eltérések vannak a szerencsére gazdag, tehetős fenntartók által működtetett iskolák és az ország nagyobb felében lévő olyan iskolák között, ahol bizony szegényes feltételek között tudnak tanulni a gyerekek, ahol nem beszélhetünk délutáni foglalkozásokról, mert azok megfizethetetlenek a fenntartó számára, nem beszélhetünk tehetséggondozásról, felzárkóztatásról, ami pedig elengedhetetlenül szükséges akkor, ha jó minőségű oktatást szeretnénk. Ezért fontos az, hogy az állam a jövőben nagyobb részt vállal az oktatás finanszírozásából. Itt a közoktatásról beszéltem.

Amikor az oktatásról és annak korszerűségéről, versenyképességéről beszélünk, akkor természetesen nemcsak arról kell beszélnünk, hogy lehetőleg jó minőségű épületekben, jó körülmények között tanulhassanak a gyerekek a kor színvonalának technikai felszereltsége mellett, hanem arról is, hogy a pedagógusok jól érezzék magukat a munkahelyükön, jól érezzék magukat a bőrükben, és valóban a hivatástudatuk legjavát adják a munkájukhoz. Ehhez azonban az is kell, hogy megfelelő elismerésben, bérezésben részesüljenek. Ezért fontos az, hogy 2013. szeptember 1-jétől indul a pedagógus-életpályamodell, amelynek költségvetési feltételei szerepelnek a költségvetési törvénytervezetben. Nos tehát ez is a versenyképesség megteremtésének egyik feltétele.

A másik pedig a felsőoktatás átalakítása. A felsőoktatás átalakítása is elkerülhetetlen Magyarországon sok-sok okból, nemcsak a fenntarthatóság, hanem a képzési struktúra okán is. Ebben is jelentős lépések történnek. Mint ahogy nagyon fontos - mi különösen így gondoljuk ezt -, hogy minden fiatal, akinek a képessége szerint helye van a felsőoktatásban, részt is vehessen felsőoktatási képzésben. Ezért nagyon fontos, hogy a diákhitel 1. program mellett elindul a diákhitel 2., amelyik nagyon komoly kamattámogatás mellett lehetővé teszi, hogy azok a fiatalok, akiknek erre szükségük van, finanszírozni tudják a tanulmányaikat, és gyakorlatilag 2 százalékos kamat mellett, nagyon komoly állami kamattámogatással megtámogatva, részt vegyenek a felsőoktatásban és teljesítsék annak a feltételeit. Ez is a fejlődésnek, az előrelépésnek, Magyarország versenyképességének a feltétele, és a költségvetési törvény ezeket lehetővé teszi.

Beszéljünk még egy nagyon fontos dologról, mindannyiunk biztonság- és komfortérzetéről. Ez is fontos. Annak, hogy alapvetően jól érezzük magunkat a bőrünkben, biztonságban érezzük magunkat, sok-sok tényezője van. Van lelki tényezője, egészségügyi tényezője vagy konkrétan egy fizikai biztonságérzetnek a tényezője. Ha lelki tényezőről beszélünk, akkor két dolgot emelnék ki: a kultúra és a sport vonatkozását. A 2013. évi költségvetés mind a két területen nagyobb teret enged ezek finanszírozására és fejlesztésére, ezért megállapíthatjuk, hogy ezen tényező is előrelépett, ebben a kérdésben is fejlődést tudunk felmutatni.

(10.00)

Természetesen mindannyiunk jóérzését, lelki kiegyensúlyozottságát a fizikai jólétét határozza meg, és ezért fontos az egészségügy, ezért fontos az, hogy a Semmelweis-terv átalakítja a magyar egészségügyi ellátást, egy racionálisabb intézményrendszerben, egy racionálisabb betegút mellett megtakarításokat elérve és ezzel olyan finanszírozási forrásokhoz jutva, amely az egészségügyben dolgozók számára többletjövedelmet, bérnövekedést tesz lehetővé. Tehát megállapíthatjuk, hogy ez a nagyon fontos alrendszer az egészségügy vonatkozásában szintén jelentős átalakításon, jelentős megújuláson és jobbításon megy keresztül, és nemcsak egyszerűen megtakarítás történik, hanem a benne dolgozók, a benne szereplők számára jövedelemnövelő lehetőséget biztosít.

Ezen túlmenően mindig beszélünk a biztonságról, a közbiztonságról, hiszen ez is meghatározza mindennapjainkat. Erre sok-sok számot lehet sorolni, de azért én mondanék kettőt: egyrészt 3300 fővel nőtt a rendőrség állománya az elmúlt időszakban, és a következő évben 10 milliárddal növekszik a rendőrség rendelkezésére álló költségvetési keret.

Nos tehát, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt elnök úr, megállapíthatjuk, hogy a bizottságok többsége azért támogatta, általános vitára alkalmasnak találta a költségvetési törvényjavaslatot, mert azon túlmenően, hogy a stabilitást, a biztonságot, a kiegyensúlyozottságot jelenti 2013-ban Magyarország számára, ezen túlmenően benne vannak azok az értékek, benne vannak azok a számunkra fontos tényezők, amelyekkel mindannyiunk élete komfortosabbá, jobbá válik, a családok biztonsága, a családok egzisztenciális megerősödése, az az intézményrendszer, amely kiszolgál bennünket az oktatástól az egészségügyön, a szociális rendszeren keresztül, nemcsak egyszerűen működőképes lesz, hanem reményeink szerint jobb állapotban lesz működőképes.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Ezen túlmenően már nem gondolnám azt, hogy titkot árulok el, hogy fogalmazott meg a frakció és fogalmaztak meg a bizottságban is képviselők bizonyos elvárásokat még a költségvetéssel kapcsolatban. Merthogy valóban azt gondoljuk, hogy Magyarországon a munkahelyek létrejötte, a munkahelyek megőrzése a legeslegfontosabb dolog, és ezt a költségvetésnek a maga módján biztosítania kell. Ezért kérjük azt, hogy nagyon komoly kedvezményt kapjanak azok a vállalkozások, amelyek 25 évnél fiatalabb munkavállalót alkalmaznak vagy 55 évnél idősebbet, mert tudjuk, hogy ez a két kategória más-más okból, de komoly veszélynek van kitéve munkájának megőrzése, vagy komoly hátrányokat szenved a munkába jutást illetően, és ezen túlmenően szeretnénk, ha a szakképzettséget nem igénylő munkavállalók nagyobb védelme is megnyilvánulna a vállalkozások számára teremtett könnyítés által.

Nos tehát, ha ez is érvényesíthető a költségvetésben is úgy, hogy az államháztartás hiánya és az államadósság mértéke közben nem növekszik, akkor azt hiszem, minden olyan szempont - a realitások talaján állva - érvényesül a 2013. évi költségvetési törvényben majd, ezért a parlamenti többség ezt a törvényjavaslatot támogatni tudja.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu