DR. LENHARDT BALÁZS (Jobbik): Köszönöm. Valóban rendkívül szokatlan június végén tárgyalni a jövő évi költségvetésről, és nyilván az időzítéssel azt próbálták elérni, hogy ez mennyire meggyőző a partnereknek, hogy partiképesek legyünk, ahogy Turi-Kovács Béla fogalmazott. De összességében nagyon komolytalan ez a fajta tárgyalás június végén, amikor a második negyedévnek sem értünk a végére, és még a második negyedéves adatokat sem ismerjük, hogy egyáltalán mi történik a magyar gazdaságban. Lehet itt humbugokat előadni és állítani, de az egész igazából teljesen megalapozatlan lesz, és nincs mögötte olyan statisztika, tények és adatok, amik alá tudnák ezt támasztani.

Az eredeti tervezetben 1,6 százalékos gazdasági növekedés szerepel. Amit a szocialisták itt felvetettek - tegyük hozzá, joggal -, hogy ma már Matolcsy György 2 százalékos gazdasági növekedésről beszél, de azt sajnos Matolcsy Györgyön látjuk, hogy ő valamiféle tudatmódosító szer hatása alatt áll (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.), mert folyamatosan úgy állítja be, hogy a magyar gazdaság egy kiemelkedő csoda, és alig várja a többi ország, hogy a magyar gazdasági csodát átvehessék és alkalmazni tudják ők is, mert ez valami hihetetlen siker, és mindenki nekünk, magyaroknak tapsol.

(17.30)

Mi is nagyon szeretnénk, ha így lenne, csak ez meg a valóság oly mértékben nincs köszönő viszonyban egymással, mint ez a költségvetés meg a mai magyar gazdasági helyzet. Tehát nem véletlen, hogy Banai Péter államtitkár többször kinyilvánította, hogy ebbe a költségvetésbe annyi tartalékot helyeztek el, ami akkor is fenntarthatóvá és megvalósíthatóvá teszi, ha a gazdasági növekedés, mondjuk, csak fél- vagy egyszázalékos lesz. Tehát nem véletlen, senki sem tudja megmondani 2012. június végén, hogy majd 2013-ban milyen gazdasági növekedés fog bekövetkezni; azt se fogják önök megmondani, hogy most a második negyedéves adat egyelőre hogyan fog kinézni, ami prognosztizálhatóan azért csökkenést, visszaesést fog sajnos jelenteni. Úgyhogy ez a költségvetés így, ilyen formában egy kommunikációs lufi, egy blöff, amit nagyon jól lehet eladni és mutogatni több célnak, de igazából az biztos, hogy egy olyan rozoga és düledező építmény, amit majd toldozni és foldozni kell folyamatosan. Már a 2012-es költségvetést is módosítani kellett, és most is benn van a csőben egy újabb módosító. Úgyhogy nehogy azt gondolják, hogy ezzel így, elébe menve a dolgoknak valami maradandót lehet alkotni, sajnos.

Én megértem, hogy a különböző nemzetközi szervezetek, amelyeknek Magyarországon egyre nagyobb a befolyásuk és az általuk kifejtett nyomás, hogy itt mi történjen, örömmel veszik, ha önök már most megpróbálják kőbe vésni, hogy a gazdasági növekedés akkor majd beindul, de elsőként és legfontosabb célként 2,2 százalékban fixálják a költségvetési deficit arányát. Mert mondhatja itt kedves Turi-Kovács Béla, hogy ezzel Magyarországot akarják minden fél számára partiképessé tenni, de azon túl, hogy ez az egyik maastrichti kritérium, ez csakis arra jó, hogy megszüntessék a túlzottdeficit-eljárást Magyarország ellen, és fel tudjuk mutatni, hogy itt éltanulóként mennyire jól és hatékonyan tudjuk tovább folytatni a megszorítások politikáját. Mert abban a gazdasági helyzetben, amiben vagyunk, nem véletlenül mondják azt a vezető közgazdászok Trumantól Stiglitzig, hogy gazdasági növekedés nélkül nem lesz kilábalás. Tehát lehet erőlködni és folytatni, és Angela Merkel is próbálja Németország kancellárjaként keresztülverni ezt a többi európai államon, hogy itt ugyan nincs más megoldás, csak a folyamatos költségvetési szigorítások, ami a megszorítást jelenti, de komoly gazdasági fellendülés és előrelépés nélkül semmilyen válságot nem sikerült még meghaladjunk.

A 2012-re tervezett gazdasági növekedés 0,1 százalék a jelenlegi állapotok szerint. De sajnos - mondom, még annak fényében sem, hogy a mostani negyedévet sem ismerjük - nem mondhatjuk ki, hogy egyáltalán gazdasági növekedés lesz. Az eurózónában mindenhol recesszió van, és önök is mindig arra hivatkoznak, hogy a külföldi partnerek termelékenységétől, a saját exportpiacaink felvevőképességétől függ az, hogy hogyan fog tudni teljesíteni a magyar gazdaság. Nagyon rossz hírem van, úgy tűnik, hogy ott sem tud jól teljesíteni, mert recesszió van.

Ami szintén rendkívül szomorú, hogy ez az egész költségvetés, a főszámok, az egész szellemisége azt sugallja, hogy a magyar állam egy szinte, nem tudom megmondani, hogy teljesen öncenzúraként vagy valóságos egyeztetést folytattak, de mintha már megvalósult volna az, amit az EU-bürokraták terveznek, hogy az államoknak majd be kelljen nyújtani előzetesen a saját költségvetésüket elfogadásra az Európai Bizottság elé, és csak az mehet majd keresztül, amire ők áldásukat adják, és amire azt mondják, hogy valóban ez a megfelelő megszorítások mennyiségét tudja tartalmazni. Azt kell mondjam, hogy ez egy rendkívül szomorú helyzetkép. Tehát amikor a monetáris jogokról rég lemondtunk a Magyar Nemzeti Bankon keresztül, úgy tűnik, hogy az európai központi bankok rendszerének a javára, akkor most odatesszük mellé a saját fiskális jogainkról való rendelkezést is, és szolgai módon akarjuk végrehajtani azokat a nemzetközi elvárásokat, amelyeket a velünk tárgyaló vagy tárgyalni hajlandó - ha hajlandó - Európai Bizottság, IMF, a Nemzetközi Valutaalap és az egyéb nemzetközi szervezetek fogalmaznak meg.

Önök arról beszélnek, hogy nem is veszik számításba a költségvetés tervezésénél azt a jótékony védőhálónak majd kifejtett kedvező hatását, amit a Nemzetközi Valutaalappal megkötendő elővigyázatossági hitelkeret fog majd jelenteni. Itt is még mindig nem lehet világosan látni és megkülönböztetni, hogy akkor mi is zajlik a háttérben. Az biztos, hogy ma vezető hír volt, hogy elfogadta a Valutaalap az önök válaszait, és akár már hajlandóak lennének majd valamikor - a legutóbbi céldátum szeptember volt - a tárgyalások felvételére. De az sem látszik tisztán, hogy mi is az önök célja. Ugye támogatandó volt, és még a jobbikosok is azt mondták, hogy egy valódi gazdasági szabadságharc egy olyan cél, amely mögé az egész országnak fel kell sorakoznia. De ez nagyon hamar levert és véget ért gazdasági szabadságharc volt, és az egyszer elküldött és nagyon helyesen elküldött IMF-et most úgy tűnik, hogy tárt karokkal várják vissza, hogy jöjjön, és hozza a pénzt. Azt látjuk, hogy a nemzetközi piacon ez milyen olyan közvetlen és értékelhető árfolyamváltozásokat is tudna eredményezni, ami miatt a szocialisták azt várják, hogy mindenben az utolsó pontig teljesítse Magyarország ezeket a nemzetközi előírásokat és elvárásokat, de összességében az IMF még nem oldott meg egyetlen válságot, és egyetlen országot sem húzott ki a slamasztikából. (Babák Mihály: Ez igaz!) Jó, ha ezzel tisztában vannak önök is, amikor arról beszélnek, hogy mennyire is szükséges nekünk ez a védőháló.

Önök ezt a költségvetést a stabilitás költségvetésének tartják vagy nevezik, vagy reménykednek benne. Én azt írtam egy korábbi cikkben még a 2010-esre, hogy az volt a helyben járás, majd 2011-ben, hogy a '12-es a kétségbeesés, most pedig az új költségvetés sajnos a kilátástalanság költségvetése. Tehát ezt tudták megoldani, mert nem látszik, hogy miből tudnák ezt a tetszhalott állapotban leledző magyar gazdaságot elindítani egy pozitív pályára. Nem látszanak azok a források, amiből tényleg beruházás és növekedés lehetne, amiről álmodozik az önök gazdasági minisztere, hogy itt beruházási fordulat és hihetetlen boom fog beindulni. Ez egy akkora lufi, amiről egyre többen fogják kimondani - és megteszem én is -, hogy meztelen a király, mint a Grimm-mesében, mert sajnos egyre több ember szeméről esik le a hályog. És nem azért, mert rosszakarattal vagyunk, hanem egyszerűen azért, mert ez a fajta hurráoptimizmus ellenkezik a racionalitással és ellenkezik a nyilvánvaló tényekkel. Nincs benne semmi olyan elem, amivel lehetne látni, hogyan fogják segíteni önök a gazdaság növekedését, a kkv-k beindulását, a magas szellemi hozzáadott értékeken nyugvó termékeknek az itteni gyártását, az innovációt, kutatás-fejlesztést, és olyan új kitörési pontok sem, amelyek nélkül egyébként a gazdasági fellendülés elképzelhetetlen.

Az államtitkáruk is arról beszélt, ami egyébként a Jobbik egyik sarkalatos követelése, a keleti nyitás, hogy igen, ezt most már megvalósítjuk. Pontosan látjuk, hogyan szemezgetnek mindig a Jobbik követeléseiből, de örülünk persze, ha ebből bármit is megvalósítanak, de erre a nagy keleti nyitásra összesen lesz 6 milliárd forint előirányozva. Nyilvánvalóan ennyiből nem valósítható meg egy olyan súlyú és egy akkora piac felé való nyitás, amely abszolút alkalmas lenne, hogy a magyar gazdaság fellendülésére lehetőséget adó termékeket ott tudjuk értékesíteni.

(17.40)

Hogy önök a háztartások fogyasztásának most újra 0,2 százalékos bővülését várják, ahogy az idei költségvetésben, hát ez bizony nagyon naiv vagy - hogy mondjam - olyan hit, ami sajnos nem igazolódik az idei évben sem. A beruházások csökkentek már 2011-ben 5,4 százalékkal, idén 2,3 százalékos csökkenést prognosztizálnak. Ha körbenéznek a katasztrofális helyzetben lévő építőiparban, akkor sokkal súlyosabb várható, de ennek ellenére önök jövőre, vagyis az önök kormánya jövőre már 0,3 százalékos bővüléssel számol. Milyen alapon?

Amíg ezekre a kulcsfontosságú gazdasági területekre szinte semmi pénz nem jut, addig örömmel jelenthetik be, hogy több pénzt kap a rendőrség és azon belül is a Terrorelhárítási Központ. Nyilvánvalóan olyan súlyú terrorakciók készülnek (Babák Mihály: Az nemcsak terrorakciókra van! Ezt te is tudod.), mint Budaházy György esetében, akit most mentettek fel szerencsére az egyik ellene indított eljárásban a bíróság által jogerősen. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy ez a Pintér Sándor kezelésében lévő külön csúcsszerv valamiért olyan kedves az ő szívének, hogy folyamatosan erősíteni és támogatni kell, holott az eredmények nem látszódnak mögötte. A Miniszterelnökség is 1 milliárd forinttal többől fog majd tudni gazdálkodni, ahogy a Köztársasági Elnöki Hivatal is félmilliárd forintos plusztámogatást kap, miközben az önkormányzatokat teljesen kivéreztetik, és hiába ígérték, hogy majd amit a szocialisták elvettek... - Babák képviselőtársam is pontosan tudja szarvasi polgármesterként, ugye, a koporsófedelet már rátették tavaly rájuk, nem tudom, lehet, hogy most már a koporsót is lehúzzák, és felhasogatják azt a fát, és azt is értékesíteniük kell.

Sokat beszéltünk az egykulcsos adó problematikájáról. Nehogy azt gondolja bárki, hogy mi, jobbikosok, de szerintem akárki itt a parlamentben nem szeretné, hogy adócsökkentés következzen be. Ezt sokkal ésszerűbben is meg lehetett volna csinálni a sávhatárok fokozatos felemelésével és a kulcsok csökkentésével. Ehelyett ütötték önök ezt a majdnem 500 milliárdos rést, és ezáltal folyamatosan valamivel fel kell tölteni. Az eredeti kezdeményezés számunkra is szimpatikus volt, hogy fizessenek a multik vagy fizessenek a bankok. Sajnos ezzel a politikával is szakítottak, és már idénre nézve rendkívüli intézkedésként bevezetik a telefon- és a tranzakciós illetéket, amivel azt érik el, hogy a multik helyett újra csak az emberekkel fizettetik meg a költségvetési terheket. Ezért mondom, hogy jövőre sem látszik semmiféle előrelépés, és ez a reménytelenség és a kilátástalanság költségvetése.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu